2020-09-07
Érzelmek és hűvös ész – Mérő László előadása a vágy logikájáról
Napjainkban sokan úgy érzik, hogy csak hajtásból, rohanásból áll az életük, és nem tudnak egyensúlyt teremteni a dolgos hétköznapok meg a boldogság között. Mérő László, a világhírű matematikaprofesszor nekik ad tanácsokat, és tudományos standup-estjén az is kiderül, hogy mik a lelki egyensúly legfontosabb titkai.
Mérő László azon magyar matematikusok közé tartozik, akinek a nevét nemcsak a szakmájában ismerik, hanem a szélesebb közönség előtt is igencsak népszerű ismeretterjesztő előadásai és közérthető, gondolkodásra késztető könyvei miatt.
A Rényi Kató-emlékdíjjal és Eötvös József-díjjal kitüntetett pszichológus, játékfejlesztő, publicista, matematikaprofesszor szeptember 14-én este várja az érdeklődőket a MOM Kulturális Központ Színháztermében. (A rendezvényre eredetileg májusban került volna sor, ám az átkerült szeptemberre.)
A híres professzor jól tudja, hogy az emberek szívében számos különféle vágy izzik. Ezek megfejtése, sajátos logikájuk kielemzése évszázadokon át túlságosan is kemény diónak bizonyult. Feltámadó vonzalmainkat a különféle vallások, filozófiai iskolák, pszichológusok egészen eltérő módszerekkel akarták megmagyarázni. Nem igazán sikerült megragadniuk az emberek érzelmeinek logikáját. Egyszerűbb volt a sorsa vagy valamilyen titokzatos spirituális hatalomra – Ámor nyilára – hivatkozni, amikor meg akarták magyarázni, hogy mitől lobban fel valakiben a szerelem lángja.
A vágy tárgyai
Luis Buñuel, a spanyol származású mexikói rendező számos lenyűgöző filmet forgatott az embereket leginkább érdeklő társadalmi igazságtalanságokról, de otthonosan mozgott az erotika területén is. Egyik leghíresebb filmje, A vágy titokzatos tárgya is fontos kérdéseket vet fel az embert mozgató ösztönökkel, vonzódásokkal és álmokkal kapcsolatban.
Mérő László jól ismeri ezt a filmet, amelynek a megtekintése során számos érdekes gondolata támadt. Miközben a filmvásznon pörögtek az események, és a gazdag, de idősebb Mathieu beleszeretett ifjú spanyol szobalányába, addig a játékelmélettel is foglalkozó matematikus azon töprengett, hogy miért választott a filmrendező ilyen sok különleges megoldást.
A korosodó úriember ugyanis a beteljesülés reményében szeretne mindent megadni fiatal kedvesének, ám a lány nem enged, és csak hitegeti. A különös játszmát Buñuel két színésznő segítségével ábrázolta. Ángela Molina még csak nem is hasonlított a szobalány szerepét eljátszó másik színművészre, Carole Bouquet-re. Mérő László először nem értette a helyzetet. Mi szükség volt arra, hogy egyetlen sokoldalú színésznő helyett két karakterrel jelenítsék meg Mathieu vágyainak titokzatos tárgyát? A választ erre a kérdésre is a játékelmélet adta meg.
Algoritmusok és mesterséges intelligencia
Amikor Mérő László 1949-ben megszületett Budapesten, még senki sem sejtette, hogy egykor majd alakfelismerő algoritmusokkal, mesterséges intelligenciával és heurisztikus kereső eljárásokkal fog foglalkozni. 1968-ban érettségizett a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban.
Ezután meghozta élete egyik legfontosabb döntését, és beiratkozott az ELTE matematikus szakára.
Disszertációja valószínűleg még nem keltette volna fel annyira a nagyközönség érdeklődését, mint későbbi munkái. Ez ugyanis a Kontúrkeresés zajos digitalizált képekben címet viselte. Az ezt követő évtizedek során azonban az élet és a tudományok számos területén tette próbára magát és a döntéshozatali képességét. Nem csak a matematika és a társadalomtudományok iránt érdeklődők figyeltek fel rá, mivel olyan témákat járt alaposan körbe, amelyek nagyon sokakat érdekeltek.
Megvizsgálta az emberi gondolkodást, a logika és az intuíció nagy kérdéseit, kidolgozott gondolkodási stratégiákat, játékelméleti összefüggéseket, emellett eredeti műveket tett le az asztalra a gazdaságpszichológia és a matematikai statisztika területén is. A nyolcvanas évek végétől számítógépes játékokat is készített. Partnerei között ott találjuk a Segát, a Walt Disney-t és a Nokiát is. Munkatársa volt többek között Rubik Ernőnek.
Az új évezred hajnalán tanácsadói tevékenységbe kezdett. Nagyvállalatok irányítóit tanította meg a leghatékonyabb módszertani és marketingeljárásokra. Külföldi cégek ugyanúgy akadtak a megbízói között, mint hazaiak, például a Mol, az OTP, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta. Több szakkönyve jelent meg magyarul és angolul is.
Disszertációja valószínűleg még nem keltette volna fel annyira a nagyközönség érdeklődését, mint későbbi munkái. Ez ugyanis a Kontúrkeresés zajos digitalizált képekben címet viselte. Az ezt követő évtizedek során azonban az élet és a tudományok számos területén tette próbára magát és a döntéshozatali képességét. Nem csak a matematika és a társadalomtudományok iránt érdeklődők figyeltek fel rá, mivel olyan témákat járt alaposan körbe, amelyek nagyon sokakat érdekeltek.
Megvizsgálta az emberi gondolkodást, a logika és az intuíció nagy kérdéseit, kidolgozott gondolkodási stratégiákat, játékelméleti összefüggéseket, emellett eredeti műveket tett le az asztalra a gazdaságpszichológia és a matematikai statisztika területén is. A nyolcvanas évek végétől számítógépes játékokat is készített. Partnerei között ott találjuk a Segát, a Walt Disney-t és a Nokiát is. Munkatársa volt többek között Rubik Ernőnek.
Az új évezred hajnalán tanácsadói tevékenységbe kezdett. Nagyvállalatok irányítóit tanította meg a leghatékonyabb módszertani és marketingeljárásokra. Külföldi cégek ugyanúgy akadtak a megbízói között, mint hazaiak, például a Mol, az OTP, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Posta. Több szakkönyve jelent meg magyarul és angolul is.
Csak felnőtteknek
Talán meglepő, hogy a szeptember 14-i tudományos standup-előadást csakis 18 éven felülieknek ajánlják. Komoly témákról lesz benne szó, ezért nem árt, ha a nézők képesek felnőtt fejjel feldolgozni a hallottakat.
Előadása során Mérő László felhasználja mindazt, amit a pszichológia, a gondolkodási stratégiák és a döntési folyamatok szakértőjeként tanult és tapasztalt. A játékelmélet, ez a rendkívül sokoldalú szakterület jelenti a kiutat. Alkalmazásával logikus magyarázatot találunk a biológiai, valamint a gazdasági egyensúly kialakulásával kapcsolatban is. Az érzelmek ugyanis a logikus gondolkodásban is tetten érhetők.
Megismerve a szerkezetüket, könnyű belátni, hogy a hiányuk aláássa a racionális gondolkodást. Ez a felismerés fontos a hétköznapi életben, a gazdaságban és az üzleti világban is. A megfelelő hangulatban ugyanis jobb döntéseket tudunk meghozni.
A fejlett érzelmi intelligencia komoly szerephez jut a lelki egyensúlyunk megteremtése során is, és ez a kiegyenlített helyzet lehet a boldogság egyik titka. Aki képes megteremteni önmagában a hőn áhított egyensúlyt, az nem kerülhet olyan kiúttalan, kétségbeejtő helyzetbe, mint Luis Buñuel filmjének szenvedő hőse. Nem fogja hagyni, hogy a vágyai elsodorják, hanem a saját maga ura marad.