Egy izgalmas hétvége a Maros Művészegyüttessel

Az Állami Székely Népi Együttes 1956. október 1-jén alakult meg, 134 taggal, majd a siker útján haladt ez a fegyelmezett előadói közösség a művészi érettségig. Ezt a korszakot a triós forma (tánckar, zenekar, énekkar egységére épített nagyszabású táncszvitek) és a népszokás-előadások fémjelezték. Ekkor váltak országosan elismert, népszerű alkotókká az együttessel induló karmesterek, koreográfusok és énekszólisták: Szalman Lóránt, Birtalan József és Birtalan Judit, Szarvady Gyula, Székely Dénes és Domokos István, Orbán Irma kosztümtervező, Tóth Erzsébet és Széllyes Sándor, Maria Precup, Balogh Dénes, Kerestély László és sokan mások.

Az együttes egész estét betöltő bemutatókkal szinte negyedévenként jelentkezett, így a sajtó és a nagyközönség állandó érdeklődése, figyelme vette körül őket. Az első előadásra 1957. május 31-én került sor, Viszik a menyasszonyt címmel.

 

Sikeres előadások sora született

Az évek során a marosvásárhelyi együttes elnevezése és művészi feladatköre egyaránt megváltozott. Az együttes vezetői és tagjai 1961-től Marosvásárhelyi Állami Ének és Táncegyüttes néven, 130 taggal vállalták a nemes, de számos nehézségbe ütköző feladatkört: szinte ugyanazzal a művészközösséggel a sok-sok folklórövezetet átfogó, reprezentatív dal- és táncegyüttesi műsorok elkészítését és bemutatását. 1980-ban Maros Művészegyüttes néven önálló művészeti intézménnyé vált.

Az utolsó tíz évben olyan nemzetközi visszhangú előadásokat mutattak be, mint a Sodrásban, A víz szalad, a kő marad…, az Édes kicsi Jézusunk, a Szem látta, szív szerette, a Fehérlófia, a Mátyás király álruhái, a Kőműves Kelemen, a János vitéz, a Vannak vidékek, a Fekete, piros, a Rendhagyó történelemóra, az Imádság háború után és a Szép piros hajnalban. Ezek a foklór- és táncszínházi produkciók mind meghódították a belföldi és külföldi közönséget.

 

Október 10. – Valaki jár a fák hegyén

Valaki jár a fák hegyén – Kányádi Sándor legendássá vált versének címét kölcsönözte legújabb előadásának a Maros Művészegyüttes. Kányádi Sándor szervesen hozzátartozik az együttes életéhez. Korábban két Kányádi-előadást vittek színre, a Vannak vidékek és a Fekete-piros címűt. A harmadikat még a költő életében el szerették volna elkészíteni, de erre nem kerülhetett sor. Így az utolsó rész emlékműsorrá változott, amely a költő csodálatos szellemiségét idézte meg. Felidézik a verseit és nagyszerű gondolatvilágát, nézeteit és az őt körülvevő világot, a tájakat, szülőföldjét és szépségeit. A vidékeket, ahol élt, táncok jelenítik meg.

Az alkotók egy mindenki számára élvezhető előadást álmodtak meg, amelyet azok is szeretni fognak, akik nemcsak a néptáncot, hanem az irodalmat, a verseket is kedvelik, illetve ragaszkodnak ahhoz a régióhoz, amelyben Kányádi élt.

A műsor alatt négy vers hangzik el, amelyet Kozsik József m.v. mond el, és a költemények hangulatát a koreográfia is erősíti. Emellett megjelennek a néptáncok is, különböző tájegységek táncai Kalotaszegtől kezdve a Mezőségen és Nyárád mentén keresztül Gyimesig. Kányádi hangja mintegy alaphangként jelenik meg a műsorban – érdekes, hogy a költő már évtizedekkel ezelőtt írt verseiben is ráérzett arra, hogy milyen világ lesz a 21. században.

Ha átolvassuk, átérezzük a verseit, rájövünk, hogy mennyire aktuálisak akár az erdélyi, akár a marosvásárhelyi magyarság helyzete szempontjából. Az előadás végén pedig egy üzenet fogalmazódik meg arról, hogy hol van a helyünk ebben a társadalomban, ebben a térségben. A produkcióban nem a néptáncon van a hangsúly, ez egy kényelmes, enyhe, élő zenével és bejátszott, írott zenével gazdagított előadás, amely az embert abba a világba kíséri el, amelyet Kányádi a versein keresztül teremtett. Érdekes előadás, mert verset átírni táncba, mozgásba nem egyszerű.

Október 11. – Mátyás király álruhái

Hunyadi Mátyás történelmünk egyik legkiemelkedőbb alakja, aki a népmesék világában is kimagasló, mindenki által kedvelt egyéniség. Az együttes előadásában felelevenítenek hármat a gyerekek által legkedveltebb Mátyás-történetek közül: A kolozsvári bíró, az Egyszer volt Budán kutyavásár valamint az Igazmondó juhász című történetet.

Mátyás a nép között járt, de szívesen ajtót nyitott minden panaszosnak, ellenőrizte az emberek helyzetét, hivatalnokai működését, igazságszolgáltatását és megfékezte a nagyurakat. Így született meg Mátyás király, az igazságos alakja sóhajból és panaszból. Mindenütt jelenvalósága, igazságszolgáltatása, népbarát politikája, fölbukkanása az ország különböző részein olyan mély nyomot hagyott a magyar nép lelkében, hogy azt soha senki nem tudta eltörölni.