Cziffra György-emlékév – zeneművészet a legmagasabb fokon

Magazinunkban többször is írtunk Cziffra György életéről, emberszeretetéről, humanizmusáról, valamint azokról, akik a zenei örökségét ápolják. A hazai és a külföldi zenebarátokat őszinte örömmel töltheti el, hogy a 2021 februárja és a következő esztendő májusa közötti időszakot a kormány Cziffra György-emlékévvé nyilvánította. Ez lehetővé teszi, hogy minden korábbinál nagyszabású, még több embert elérő programsorozattal ünnepeljük a Liszt Ferenc-díjas zongoraművészt.

A Hegyvidéken élőket büszkeség töltheti el, mert a 2021-ben immár hatodik alkalommal megrendezendő Cziffra György-fesztivál innen, a XII. kerületből indult. Nem csoda, hogy a Hegyvidéki Önkormányzat ma is „saját gyerekének” tekinti a folyamatosan bővülő – előbb országos hírnévre szert tevő, majd nemzetközileg is nagy rangot és megbecsülést kivívó – zenei rendezvénysorozatot.

 

Egy küzdelmes élet hagyatéka

Cziffra György édesapja neves cigányzenész, cimbalmos volt. A család szegénységben élt, amiből először a kis Györgynek sikerült kitörnie. Angyalföldön, a hírhedt Tripolisz városrészben nőtt fel. Már kiskorában érdeklődött a zene után, és a családja minden tőle telhető módon támogatta ebben.

Gyermek- és serdülőkorában megismerhette a korszak legnevesebb hazai muzsikusait, zenepedagógusait. A klasszikus zene mellett kiválóan értett a könnyed szórakoztatáshoz is. Azzal segített a családján, hogy tizenkét éves korától kezdve lokálokban zongorázott.

1942-ben behívták katonának. Szovjet hadifogságba került, és többször is megpróbált megszökni. Végül a háború után, 1946-ban tért haza. Kénytelen volt a nulláról felépíteni az életét. Zongoristacsodának tartották, és rengeteg rajongója akadt, ám Rákosi idején kényszermunkatáborba küldték. Miközben a családja éhezett, ő a foglyokkal együtt kősziklákat tört.

1953-ban térhetett vissza Budapestre, és néhány év múlva a magyar koncertélet sztárja volt. Az élete azonban ettől sem lett könnyebb, mert sokan gyűlölték a kívülállóként érkezett, szegény származású virtuózt. A kilátástalanságból menekülni próbált, és 1956-ban elhagyta Magyarországot.

Párizsban talált új otthonra. Csak néhány év kellett hozzá, hogy lenyűgözze az egész világot. A leghíresebb koncerttermekben, a komolyzene szupersztárjainak társaságában léphetett fel. Rajongói között már ekkor híres politikusokat és királyi családok tagjait is találhattunk. Kitüntetései között a francia Becsületrend mellett büszkén őrizte a Magyar Érdemrend középkeresztjét. 1994 januárjában hunyt el.

 

Cziffra100 programsorozat

A hazai zenei élet kiválóságai mellett jó néhány külföldi művész is bekapcsolódik a Cziffra György előtti tisztelgésbe. Ebben az is segített, hogy az emlékévet az UNESCO felvette az emberiség közösen megünnepelt évfordulói közé. A hagyományoknak megfelelően a rendezvénysorozat februárban kezdődik, 9-es és 28-a között nyolc koncerttel várják az igényes kikapcsolódásra vágyó, zenerajongó közönséget.

Szokás szerint a Hegyvidék ismét a Cziffra Györgyhöz kapcsolódó események középpontjában lesz. A tervek szerint a Hegyvidéki Kulturális Szalonban megnézhetjük a Cziffra életét bemutató A virtuóz című filmet. A Hegyvidék Gallériában aatoth franyo, a MOM Kulturális Központban pedig többek között Pagels-Tóth Hanna és Sebestyén Sára kiállítása várja az érdeklődőket. Itthon és külföldön is folynak az előkészítő munkálatok. A főszervező, Besszer Szilvia örömmel számolhatott be arról, hogy országszerte tizenhárom városban rendeznek zenei és kulturális eseményeket.

Figyelemre méltó, hogy a kulturális diplomáciánk is milyen komoly erőfeszítéseket tett a Cziffra-emlékév érdekében. Tucatnyi országban több mint száz esemény viszi közelebb az ott élőkhöz Cziffra György munkásságát. Világhírű művészek és tehetséges fiatalok egyaránt kiállnak a pódiumra, hogy fejet hajthassanak a magyar zongoraművész előtt. A rendezvénybe bevont városok listáját áttekintve szembetűnik, hogy a szervezők azokra a helyekre, Londonra, Nizzára, Párizsra, Passaura és Stuttgartra összpontosítottak, ahol annak idején Cziffra György is lenyűgözte a zenebarátokat. Az óceánon túl New Yorkban is szerveznek programokat.

Februárban több koncertet is szerveznek a programsorozat részeként. Az emlékév nyitórendezvényén Liszt- és Cziffra-átiratokat ad elő a fesztivál művészeti vezetője, a Kossuth-díjas Balázs János, valamint Borisz Berezovszkij.

A MOM Kulturális Központban érdekes beszélgetést hallgathatunk meg a művészet és a vallásos hit kapcsolatáról. Balogh Kálmán cimbalomművész, Balázs János, Lukács Miklós, Rudolf Péter és Kozma Imre atya osztja meg gondolatait a nézőkkel. A Zeneakadémián tehetséges mai muzsikusok mutatják meg, hogy még mindig elevenen él az improvizálás művészete. A színpadon Snétberger Ferencet, Szakcsi Lakatos Bélát és Tony Lakatost láthatjuk. Az emlékév során nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a fiatalokat is bevonják a rendezvényekbe. Éppen ezért kiemelt figyelmet kapnak a fiatal művészek. Igazi különlegesség lesz, hogy a rendezvénysorozat reflektorfénybe állítja a zenei improvizációt, ami annak idején tömegeket vonzott Cziffra koncertjeire.

 

A járványhelyzet alakulása befolyásolhatja a programokat, ezért javasoljuk, hogy kövesse facebook oldalunkat, ahol folyamatosan frissítjük az információkat.