Új világ született – monumentális történelmi kiállítás a Várkert Bazárban

Száz évvel ezelőtt dédszüleink döbbenten bámulták a régi, jól ismert környezetük romjai között lassan alakot öltő, félelmetes és sok szempontból visszataszító új világot. Minden megváltozott körülöttük, és Európa elindult a következő világháború felé vezető úton. A Várkert Bazár lenyűgöző erejű, háromrészes kiállítása különleges időutazásra invitálja az érdeklődőt. Láthatjuk, hogy az első világháború miként zúzta szét „a boldog békeidőket”, és ez milyen hatással volt földrészünk nemzeteire.

Az elmúlt évek során több alkalommal is felhívtuk olvasóink figyelmét a Várkert Bazár időszaki és állandó kiállításaira. Az Új világ született tárlata ez utóbbiak közé tartozik. Az intézmény munkatársai nagy fába vágták a fejszéjüket, amikor úgy döntöttek, hogy hazánkban mindeddig egyedülálló módon, a legkorszerűbb kiállítástechnológia minden eszközét felhasználva mutatják be az 1914 és 1922 közötti történelmi korszakot.

A végeredmény egy lebilincselő kiállítás lett, amihez hasonlót eddig itthon nem igazán láthattunk. A szervezők és a tervezők minden tudásukat és lelkesedésüket beleadták a jól ismert és vadonatúj, nemritkán megdöbbentő információkat elénk táró történelmi léptékű tabló megalkotásába. A látogatót nem egy hagyományos kiállítás várja: a lenyűgöző eszközök valósággal beszippantják az embert, és nem véletlen, hogy időnként úgy érezzük, hogy átkerültünk egy kiterjesztett valóságba, és nem a 21. század harmadik évtizedében járunk, hanem valahol a boldog békeidők és a kirobbanással fenyegető nagy világégés gondolatokat ébresztő határmezsgyéjén.

Tudatos szakítás

Erre a kiállításra bármelyik európai fővárosban büszkék lennének. Nagyszabású, elemi erejű és sodró lendületű. Nyugat-Európában talán találkozhatunk hasonlókkal, például Londonban járva az Imperial War Museumban, ám szűkebb régiókban igazi unikum ez a kulturális csemege. Méretében és hazafias hozzáállásában hozzá hasonlót talán csak a lengyel fővárosban találunk, a Varsói Felkelés Múzeumában.

Amikor a hazai szakemberek leültek megtervezni a minden korábbinál monumentálisabb történelmi kiállításunkat, úgy döntöttek, hogy szakítanak egy hetvenéves rossz beidegződéssel.

Elég felidézni magunkban saját középiskolás történelmi tankönyveinket, hogy világos legyen, mivel akartak szembeszállni. A múlt század második felében világszerte elterjedt az a történetírói gyakorlat, hogy az első világháborút kiragadták a történelem szerves szövetéből, és úgy „adták el” az általános és középiskolás fiataloknak, mintha ez az esemény – ami mind a mai napig érezteti a hatását – csupán az 1914 és 1918 közötti időszakra korlátozódott volna.

A Várkert Bazárban viszont nem egy régimódi kiállítás, hanem a legjobb történelmi regények nagyszerűségét felidéző, minden részletre kiterjedő „trilógia” fogadja azokat, akik szeretnének közelebb kerülni a múlt igazságaihoz – és ha nem is eltitkolt –, de erőteljesen a háttérbe szorított összefüggéseihez.

Hiba volna ugyanis azt gondolni, hogy az első világháború eseményei 1914-ben kezdődtek és 1918-ban véget értek. A folyamat gyökerei sokkal régebbre nyúlnak vissza, és a nagy európai kulturális-politikai földrengés utórezgései még ma is érezhetők. A Várkert Bazár trilógiája három szinten mutatja meg a múlt és a jelen összefüggéseit.

Az első rész az Európai testvérháború címet viseli. Ezt követi a trilógia következő darabja, A háború urai, majd a megdöbbentő hatású képeket felsorakoztató záró opus, az Új világ született. Ha alkalmunk van mindhármat egymás után megtekinteni, akkor egy megrázó, talán katartikus élményekkel kecsegtető kulturális élményben lehet részünk.

Bejárva a termeket és a folyosókat, megtekintve a különleges grafikai megoldásokkal, a régiónkban egyelőre szokatlan interaktív és multimédiás elemekkel színesített tárlatokat, nyilvánvalóvá válik, hogy milyen nagy szükség volt erre a vállalkozásra. Az Új világ születettben ugyanis kiderül, hogy a hagyományos, humanista európai kultúrát sárba taposó világégés nem ért véget 1918 őszén.

A vesztes államok hiába tették le a fegyvert, földrészünk jó néhány részén tovább dörögtek az ágyúk. A régi birodalmak helyén agresszív kisállamok születtek, és a háború után erőszakos társadalomalakító kísérletek kezdődtek, mégpedig nemcsak a legyőzött országokban, de a győztes birodalmakban és az ő újdonsült szövetségeik nagyvárosaiban.

Utazás a múltba

A kiállítás talán legnagyobb erőssége, ahogy kendőzetlen őszinteséggel leplezi le a múlt nagy hazugságait. A britek és a franciák azt állították, hogy ők „a civilizációt akarják megmenteni a germán barbárságtól”. Ferenc József kijelentette, hogy mindent meggondolt, mindent megfontolt, majd belevezette birodalmát a háborúba. II. Vilmos német császár azzal álltatta a katonáit, hogy „mire a falevelek lehullnak, otthon lesztek a szeretteitek körében”.

Érintőképernyős eszközök és kisfilmek tárják fel a Párizs környéki békék következményeit, és azt, hogy ezek milyen terheket raktak az új határokon kívülre rekedt, valamint a hazai magyarság vállára is. A történelmi trilógia az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság és a XX. Század Intézet munkatársainak hozzáértését és a téma iránt érzett elkötelezettségét dicséri. Érdemes megnézni mindazoknak, akik nem akarják beérni féligazságokkal és nem riadnak meg attól, hogy képzeletben visszatérjenek a múltba