Kincseskamrák – A csodák világa vár ránk az interneten

Ki ne álmodozott volna arról – legalábbis gyermek- vagy kamaszkorában –, hogy egzotikus országokba eljutva, fáklyával a kezében bemerészkedik a sötét folyosókra, tárnákba, és addig nem áll meg, amíg a lángok fénye elfelejtett, ősi fejedelmek kincsein meg nem csillan.

Napjainkban nem fáklyával a kézben keressük a régi kincseket, hanem múzeumba járunk, ha remekművekre vagyunk kíváncsiak. Persze az elmúlt másfél esztendő során a járvány miatt nehéz dolga volt azoknak, akik szerettek volna valamelyik nagy hazai vagy külföldi galéria remekműveiben gyönyörködni. A világ jelentősebb múzeumai azzal próbáltak meg enyhíteni a kultúra iránt rajongók sorsán, hogy virtuális tárlatvezetéseket szerveztek. Így – ha nem is kerültünk karnyújtásnyira a Mona Lisa-hoz –, virtuálisan megtekinthettük a nagy mesterek legszebb alkotásait.

A Várkert Bazár munkatársai is tudják, hogy a járvány elleni küzdelem miatt gyökeresen átalakultak a múzeumba járási szokásaink. Az interneten át biztonságosan, a saját otthonunk kényelméből megtekinthető online teret felhasználva éppen ezért egy különleges és látványos ismeretterjesztő filmet is felvettek a kínálatukba.

A Kincseskamrák – A csodák világa azzal vár ránk, amit a címe is ígér. Elvezet minket a 16. századi lelkes és gazdag műgyűjtők kincseskamráiba, különleges és izgalmas dolgokat felhalmozó magángyűjteményeibe.

 

Át a csodák kapuján

Francesco Invernizzi olasz rendező a tudományos ismeretterjesztő alkotások specialistája. A Magnitudo filmstúdió számára készítette el az immár Magyarországon is megtekinthető alkotását. A film forgatása közben Angliában, Franciaországban, Ausztriában és szülőföldje, Olaszország több városában, valamint a világtól elzárt ősi várakban és kastélyokban is forgatott.

Olyan gyűjtemények mindeddig zárt ajtaján léphetünk be, amelyekben távoli korok és messzi földrészek tárgyait halmozták fel a gyűjtők. A villák, a kastélyok, az előkelő szalonok falait olyan érdekességek borították, borítják napjainkban is, amelyek büszkeséggel töltötték el a háziúr szívét, és lenyűgözték a befolyásos emberekből álló társaság tagjait. A 16. században minden magára valamit is adó uralkodó, király, császár és fejedelem, illetve több arisztokrata is berendezte a maga „kincseskamráját”.

Közben megváltozott e kifejezés eredeti jelentése. Korábban azt a hét lakattal elzárt, ablaktalan helyiséget jelölték vele, ahol egy nagyúr aranyát, ezüstjét, értéktárgyait őrizték. A csodák kamrájában egész más dolgoknak is jutott hely, mégpedig igencsak előnyös tálalásban, úgy, hogy a tágas ablakokon át beragyogó napfényben minden kis részlet jól látszódjon. A gyűjtők olyan szobát alakítottak ki, amelyik összeköti a múltat a jelennel, és ha nem is a nagyvilág kincsei halmozódnak fel benne, de olyan meghökkentő és egzotikus ritkaságok, amelyeket megmutatva a barátaiknak, álmélkodásra és irigységre késztethetik az alattvalóikat vagy az ismerőseiket.

 

Évszázadok öröksége

A 16. században felfedezők és kalmárok jutottak el a világ legtávolabbi területeire. Hirtelen valóssággá vált mindaz a sok csoda, amiről addig azt hitték, hogy csupán a tengerészek lázálmainak a szüleményei. Az új gyarmatokról nemcsak arany és ezüst érkezett, de rengeteg különös, meghökkentő tárgy is. Gyorsan divattá vált egzotikus holmikkal díszíteni a rezidenciákat.

Ennek a divatnak engedelmeskedett I. Keresztély szász választófejedelem is, amikor megkérdezte a téma egyik szakértőjétől, hogyan lenne érdemes berendezni vadonatúj Kunstkammerját. A szakember azt javasolta, hogy a kiállítási tárgyak három kategóriáját gyűjtse be. A jól berendezett fejedelmi kincseskamrából nem hiányozhatnak a szobrok és a festmények. A második csoportot a hazai földön vagy a messzi tájakon készült érdekes alkotások jelentették. A harmadikba pedig az e korszakban elmaradhatatlan agancsok, szarvak, karmok, állatbőrök vagy éppen teknősbékapáncélok kerültek.

Hála e korszak festőinek, nagyjából tudhatjuk, hogy néztek ki az ilyen „kamrák”. Messze földön híres volt II. Rudolf császár, magyar király prágai gyűjteménye. Ide természetesen csakis előkelőségek léphettek be, például azok a nagyurak és hölgyek, akik előtt a császár a gazdagságával és a műveltségével kívánt hencegni.

Az egykori fejedelmi gyűjtemények kincsei részben átkerültek a legnagyobb múzeumok gyűjteményébe. Az izgalmas ismeretterjesztő film nemcsak ezeket mutatja be, de elvisz minket több, eddig megközelíthetetlen európai magángyűjteménybe is. Találkozhatunk a mai gyűjtőkkel, akik bemutatják féltve őrzött kincseiket. Mellettük művészettörténészek, a galériák tulajdonosai, a múzeumok kurátorai és közismert egyetemi professzorok hívják fel a figyelmünket a rejtett összefüggésekre és a megdöbbentő érdekességekre.

A kilencvenperces feliratos olasz filmet a Pannónia Entertainment forgalmazza. A Várkert Bazár online terén keresztül tudjuk megvenni jegyvásárlás után. A filmet a nekünk legjobban megfelelő időpontban indíthatjuk el és állíthatjuk meg.

 

A jegyvásárlásról itt tud részletesebben is érdeklődni: online-varkertbazar.jegy.hu  

Telefonszám: 06-1/422-2029 (h.–p.: 9–17 óráig)