Népzene, klasszikusok és jazz – Esszencia-koncert a MOM Kulturális Központban

Július 28-án sokszínű és több zenei világot átölelő koncert vár a hegyvidéki zenerajongókra. Az Esszencia együttes lenyűgöző módon forrasztja egységbe a jazzt, a klasszikus zeneszerzők legszebb alkotásait és a hamisítatlan népzenét. Tisztelettel fordulnak az egymás mellett létező műfajok, irányzatok felé, miközben zenei utazásra hívnak minket a hagyományos és a progresszív muzsika irányába.

A hazai zenei élet ismerői szerint az Esszencia nemcsak itthon, de a nagyvilágban is különlegességnek számít. Eltérően a többi, hagyományos népzenét játszó zenekartól, ez a csapat azért áll így együtt színpadra, hogy hagyományos és progresszív zenei elemekből egy egészen egyedi hangzású, őszinte, csakis rá jellemző produkcióval kápráztassa el a közönségét. Előadásmódjuk legfontosabb jellemzője a mindent átjáró öröm. Harmónia árad a muzsikájukból, és a színpadon tökéletes egységgé áll össze a népzene, a jazz és a klasszikusok.

Nem mindennapi élményre számíthatnak azok, akik meghallgatják Lakatos Róbert (klasszikus brácsa, hegedű), Balogh Kálmán (cimbalom), Kunos Tamás (népi brácsa), Bognár András (nagybőgő), Kováts Gergő (tenor/szoprán szaxofon) és Bognár Szilvia (ének) előadását. Ezek a zenészek évtizedek óta küzdenek azért, hogy a magyar népzene minél szélesebb körben ismert legyen. Nem csupán a színpadon és az előadótermekben állják meg a helyüket, de emberségből és becsületből is példaképek lehetnek. Rengetegen sajátították el a segítségükkel a népi zene alapjait, sőt a mesterfogásait, munkásságukat és célkitűzéseiket talán Balogh Kálmán pályafutásán keresztül lehetne a legmarkánsabban megragadni. Ismerkedjünk meg alaposabban az életútjával!

Miskolcról a világhírbe

Napjaink egyik legismertebb cimbalomművésze a véletlennek köszönheti, hogy elindult a zenei pályafutása. Balogh Kálmán 1959-ben született, Miskolcon. Minden adott volt ahhoz, hogy muzsikus legyen, hiszen a felmenői valamennyien híres cigányzenészek voltak. A hetvenes évek legelején azonban a család úgy döntött, hogy a fiút más úton indítják el, mint amelyen a szülei és a nagyszülei jártak. Szakítva a hagyományokkal, mérnököt akartak nevelni belőle. A sors azonban másként döntött.

Kálmán nagybátyja, Balogh Elemér ugyancsak világhírű zenész volt. Gyakran szerepelt külföldön, emiatt itthon igen ritkán lehetett találkozni vele. A család ki akarta használni ezen értékes alkalmak egyikét, és amikor meglátogatták a Magyarországon tartózkodó művészt, magukkal vitték Kálmánt is. A fiú ekkor tizenegy éves volt, és korábban semmilyen zenei előtanulmányokat nem folytatott.

A nagybátyjának a muzsika jelentette az életet, örömmel játszott az unokatestvérének is. Előadott neki egy igencsak összetett román dallamot. A felnőttek ezt követően más dolgokkal foglalkoztak, és magára hagyták Kálmánt. Negyedórával később azonban mindannyian felkapták a fejüket, mert a hajszálpontosan felcsendültek a nehéz darab dallamai. A kisfiú ugyanis pusztán hallás útján megtanulta, és pár perccel később már elő is tudta adni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ilyen lenyűgöző tehetséget vétek lenne veszni hagyni. Balogh Kálmán előtt megnyílt a muzsika világa.

A cimbalom nagymestere

A nagybácsit lenyűgözte a kisfiú tehetsége. Úgy döntött, ő maga tanítja meg a cimbalomjáték alapjaira. Azonban nem lehetett sokáig az unokatestvére tanára, így Kálmánnak meg kellett hoznia egy nehéz döntést. Úgy érezte, hogy a cimbalom hangján a lelke muzsikája szólal meg. A hetvenes években nem volt egyszerű eljutni Budapestre, Kálmán azonban minden héten felutazott, hogy itt tanuljon és zenéljen. Mind többen figyeltek fel a tehetségére. Beiratkozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol Gerencsér Ferenc irányítása alatt nem csupán a korábbi tudását mélyíthette el, de egészen új dolgokat is tanult.

Ekkoriban figyelt fel a klasszikus mesterek darabjaira, a jazzre és a kortárs zenére is. Tanárai közé tartozott Szöllős Beatrix, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is kitüntetett cimbalomművész és zenetanár. 1980-ban immár diplomásként állhatott ki a hallgatóság elé. A következő esztendők során rengeteget koncertezett. Kezdetben a népzenére összpontosított: fellépett többek között a Jánosi együttessel, a Mákvirággal, a Muzsikással, a Zsarátnokkal és a Fonóval is. Kiérdemelte a Népművészet Ifjú Mestere címet, és sikerrel szerepelt a különféle versenyeken.

Később az érdeklődése és a zenei horizontja egyre inkább kitárult. Olyan zenészekkel léphetett fel, mint Babos Gyula, Dés László, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Arnie Somogyi és Tony Lakatos. Sokat turnézott külföldön, és hamarosan már szimfonikus zenekarokkal együtt állhatott színpadra.

Különleges és magyar

Mindez azzal járt, hogy a híres muzsikusdinasztiák virtuozitását szerette volna átvinni új műfajokba, stílusokba is. Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a fellépéseivel minden alkalommal lebilincselő élményt nyújtson a hallgatóságnak. Létrehozta saját együttesét, amelyik a színvonalas szórakoztató zene területén új utakon indult el. A kilencvenes évek óta sorban jelentek meg a nagylemezei, és jó néhány alkalommal kérték fel, hogy működjön közre más zenekarok felvételeinek elkészítése során is. 2005-ben Artisjus-, 2009-ben Bezerédj-, 2019-ben Martin György-díjat kapott. 2007-ben ő lett az év zenésze, később pedig kiérdemelte a Kodály Zoltán- és a Prima Primissima díjat is.

Az Esszencia Produkciót hozzá hasonló kiforrott egyéniségek, elismert előadóművészek alkotják. Miközben koncertjükön a nagyvilág legszebb dallamai közül válogatnak, az összhangzás jellegzetesen magyar, szívből jövő és őszinte.

Jegyinformáció:

Jegyek kaphatók a momkult.jegy.hu oldalon, az Interticket hálózatában, valamint a MOMkult jegypénztárában.