Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-02-05

A napsugaras tornyok mestere – egy rendhagyó tárlatvezetés

A napsugaras tornyok mestere – egy rendhagyó tárlatvezetés

A hónap közepén érdemes lesz ellátogatni a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteménybe. Az érdeklődők egy egészen különleges program keretében ismerhetik meg a magyar protestantizmus építészének tartott Sándy Gyula életét és páratlan szakmai pályafutását. 

A Zugligeti út 64.-ben, a Lóvasút gyönyörűen felújított, egykori épületében nagy szeretettel várják a látogatókat a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény munkatársai. Február 14-én ugyanis folytatódik a Helytörténeti Esték sorozata. A gyűjteményben megtekinthetünk egy olyan kiállítást, amelyik bemutatja Sándy Gyula építészmérnök és műegyetemi tanár, valamint kerületünk kapcsolatát.
 
A program résztvevőinek különleges élményben lehet részük, mert Bodó Péter művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria szakembere vezeti körbe az érdeklődőket a kiállításon. A téma kiváló szakértője a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa és Sándy-kutatója egyben a Napsugaras tornyok építésze – Sándy Gyula és a Hegyvidék című helytörténeti kiállatás kurátora. Rengeteg érdekességet, igazi különlegességet tudhatunk meg tőle a Farkasréti temetőben nyugvó mérnökről.
 
A historizmus fénykora

Sándy Gyula ezer szállal kötődik az evangélikus egyházhoz. Festőművész édesapja e felekezet egyik gimnáziumában tanított. A nagybátyja Sárospatakon volt esperes. Az építész 1868-ban született, Eperjesen.

Egy olyan korszakban volt gyermek, majd tizenéves, amikor hazánk rohamos fejlődésnek indult. A magyar értelmiség és a művelt polgárság szinte megszédült a feltáruló lehetőségektől. Az építészet területén számos gyönyörű remekmű született ekkoriban, és többek között a Magyar Királyság fővárosa, Budapest is ekkor nyerte el mai alakját. A historizmus művészettörténeti korszakában felértékelődött a múlt, és sok építész próbálta meg a középkor lenyűgöző katedrálisait utánozni.

A majdani híres építész pályafutását meghatározta, hogy másik nagybátyja, Ferenczy István a 19. századi hazai építészet egyik meghatározó személyisége volt. Nógrád vármegye táblabírája ráadásul nem csupán a kultúra és az evangélikus egyház szeretetére nevelte ifjú unokaöccsét, de felelősségteljes hazafiságra is. Sándy Gyula méltónak bizonyult a belé vetett bizalomra. Életével és pályafutásával büszkévé tette a családját.
 
Mesterek tanítványa

Kisgyermekként a budai Evangélikus Elemi Iskolába adták be. Sikeres gimnáziumi érettségijét követően a mai Budapesti Műszaki Egyetem elődjére, a Magyar Királyi József Nádor Műszaki Egyetemre járt. Gyorsan megismerte a historizmust, és megszerette a középkor építészetét.
A tanárai hamar felfigyeltek a tehetségére, pontosságára és szorgalmára. Olyan mesterek tanították, mint Petz Samu, Schnédár János és a magyar Országházat tervező Steindl Imre.

Sándy Gyula maga is bekapcsolódhatott a Parlament megépítésébe. Még csak diák volt, de néhány kőfaragótervét felhasználták a munkálatok során. Igazi különlegességnek számított, ahogy megismerte az akkoriban még csak gyerekcipőben járó fényképezést. Hazánkban az elsők között kezdte el az épületek kivitelezését fotókkal dokumentálni. Az évfolyamában rendkívül sok tehetség tanult. Diáktársai voltak a magyar szecesszió későbbi nagy alakjai, például Hegedűs Ármin, Jakab Dezső és Komor Marcell is.

A kiemelkedően tehetséges diák hamarosan már az egyetemen taníthatott. 1914-től a nyugdíjba vonulásáig a Műegyetem nyilvános, rendes tanáraként dolgozott. Számos meghatározó szakkönyvet írt. Munkásságát sikerült példamutató módon összhangba hoznia vallásos meggyőződésével. Kortársai jogosan tarották az evangélikus templomépítészet nagymesterének. Fontosnak tartotta, hogy harmónia legyen a templomok belseje és külsője között. Egyre több alkalma nyílt arra, hogy az elképzeléseit valóra váltsa. Nemcsak új épületeket alkotott, de számos műemléket is felújíthatott.
 
Sikerek és megpróbáltatások

1892-ben megnősült. Mindenben számíthatott feleségére, Grünewald Natáliára. A tanítás és a tervezés mellett jutott ideje arra, hogy vezető tisztséget töltsön be számos közéleti és egyházi szervezetben. Kinevezték a Magyarországi Evangélikus Egyház főépítészének. Munkáit ma is megtekinthetjük. Közéjük tartozik a Postapalota a Széll Kálmán téren, a nagykőrösi református templom, a rimaszombati református templom, a kassai Korcsolyacsarnok, de a székesfehérvári és a rákosligeti evangélikus templom is.
 

1916-ban vásárolt magának egy budai házat, és a haláláig ott élt. A mester számos nyaralót tervezett a Kútvölgybe, és egy el nem készült bővítési terv is fűződik a nevéhez, amit a majdani MOM épületéhez tervezett. Élete utolsó évtizedeit sajnos nem tölthette nyugalomban és békességben. Nyugdíjba vonulását követően hamarosan kitört a második világháború. A Sándy családot sem kímélték a nehéz évek. Budapest ostromakor csodával határos módon menekült meg, amikor elpusztult a háza. Elégett az archívuma jelentős része, elpusztultak a tervei és hőn szeretett fényképei.

Erős hite azonban nem hagyta el a háborút követő, nehéz évek alatt sem. A gondviselés kegyének tekintette, hogy háza romjai közül épségben került elő a körzőkészlete. Folytatni tudta a munkáját, és komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Budapest újjáépülhessen. 1953-ban hunyt el, és a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

2011-ben a Magyar Építész Kamara elnöksége különdíjat nevezett el Sándy Gyuláról. Születésének százötvenedik évfordulóján nyílt meg a róla szóló kiállítás a csodálatosan újjáépült egykori lóvasút-végállomás épületében, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény kiállítótermében.

Ajánló
Ajánló