Egy népszerű sztár titkai – Robin Williams élete

Sokan vagyunk, akik nehezen tudnának elképzelni annál kellemesebb kikapcsolódást, mint egy jó könyv társaságában, meg persze kezünkben kedvenc forró italunkkal vagy egy üdítővel kiülni a szabadba, hogy a kék ég alatt hódoljunk az olvasás szenvedélyének. Májusban és a gyorsan közeledő nyári hónapok során erre számos alkalmunk lesz, mert egyre jobb az időjárás, a kiadók pedig sok új, izgalmas könyvvel lepnek meg minket.
 

Dave Itzkoff amerikai újságíró rendkívül komoly kutatómunka után vágott bele abba, hogy megírja Robin Williams életének igaz történetét. Alaposan megismerte a színészóriás gyermekkorát, ifjúéveit, és az olvasót lépésről lépésre végigvezeti a sztár változatos pályafutásának legboldogabb óráin és legkomorabb pillanatain is. Ott lehetünk Robin mellett, amikor először állt a kamerák elé, és vele együtt örülhetünk a sikernek. Átélhetjük, hogy mit érzett, amikor a Holt költők társaságával vagy a Jó reggelt, Vietnam!-mal újra és újra meghódította a nézők szívét. A moziba járók és a tévénézők évtizedeken át rajongtak érte. Az arcát ugyanúgy ismerik Kínában, mint Oroszországban vagy Amerikában. 

 

Sokoldalú művész

1951-ben született és 2014-ben hunyt el. Hatszor kapta meg a Golden Globe-díjat. Nemcsak színészként, de rendezőként és producerként is sikeresen dolgozott. Az Oscar-díjat legjobb férfi mellékszereplőként nyerte el 1998-ban. 

1978-ban valósággal berobbant a tévézés világába. Az Egy úr az űrből című sorozatot egészen 1982-ig folytatták Amerikában. A humoros történet gyártása közben végre felkerült a mozivászonra is. 1980-ban szerepelt először mozifilmben, a Popeye című alkotásban. Életében először a Jó reggelt, Vietnam!-ban nyújtott alakításáért jelölték Oscar-díjra. 

Kezdetben csupán humoros színészként tartották számon, de hamar kiderült róla, hogy könnyed eleganciával mozog számos más műfajban is. Imádta a közönségét, a rajongóit, és szinte zseniális módon képes volt megnevettetni az embereket. Átütőerejű humorérzéke lehetővé tette, hogy akkor is elvarázsolja a nézőit, amikor saját maga nem is látszik a színvásznon. Így volt ez az Aladdin című rajzfilmben is, amikor egy rajzolt figurát, az örökké jókedvű, bölcs és nagylelkű Dzsinnt személyesített meg.

Amikor nemrég elkészült e film új, élőszereplős változata, a készítők arról panaszkodtak, hogy a legtöbb szereplő esetén nem okozott gondot a rajzfilmfigurák felváltása valódi emberekkel, ám az új, megfelelő Dzsinn kiválasztása óriási kihívásnak bizonyult. Robin Williams ugyanis olyan mértékben a saját képmására formálta a csodalámpa lakóját, hogy sok millió rajongó el sem tudta volna képzelni, hogy valaki más játssza el ezt a szerepet. 

Csakhogy Robin többé már nem állhat a kamerák elé. Távozott a földi világból. 

 

Nehéz és küzdelmes életút

Dave Itzkoff életrajza éppen azért annyira izgalmas, mert nem próbál meg a valóságosnál szebb képet festeni a nagyszerű színészről. Megmutatja, hogy e jókedvű bohóc álarca mögött milyen mély érzelmek és egészen elképesztő, őszinte emberi küzdelem rejtőzött. A könyvből kiderül, hogy a nagyszájú hollywoodi sztár szinte egész pályafutása során önbizalomhiánytól szenvedett. Nehéz elhinni ezt arról a színészről, aki eljátszotta A halász király legendájának, a Good Will Huntingnak vagy éppen a Mrs. Doubtfire-nek a főszerepét.

Nem volt testvére, ezért gyerekkorában az unalom ellen azzal küzdött, hogy különböző humoristának adta ki magát és a sztárokat utánozta. A középiskolában gyorsan bekerült a legnépszerűbb diákok közé, mivel a társait lenyűgözte a humorával. A többiek úgy gondolták, hogy a végzősök közül rá vár majd a legsikeresebb élet. Robin életrajzából kiderül, hogy a szorongás és a félelem az alkohol karjába sodorta, emellett hosszan kellett küzdenie a depresszió ellen is.

Élete utolsó évtizedében számos nehézség és megpróbáltatás várt rá. Több barátja és közeli meghitt ismerőse is elhunyt. Bár elszántan küzdött a drogok és az alkohol ellen, élete vége felé ezek újra komoly gondot jelentettek. A nagy stúdiókban elterjedt az a hír is, hogy Parkinson-korban és demenciában is szenved. Egyre komolyabb anyagi nehézségei támadtak, és mind jobban elkeseredett. A halálát követően azonban megvizsgálták és megállapították, hogy előtte nem fogyasztott sem kábítószert, sem alkoholt. 

A könyv elkészítéséhez Itzkoff leült beszélgetni Robin barátaival, számos hollywoodi színésszel, a rokonaival és mindazokkal, akik jól ismerték élete valamelyik szakaszában az elhunyt filmsztárt. Lenyűgöző és magával ragadó az oldalról oldalra kibontakozó arckép. Megható látni, hogy Robin hogyan próbált megbirkózni az alkohollal és a depresszióval. A könyvből kiderül, hogy milyen megpróbáltatások vártak rá élete utolsó időszakában is. 

Sokan nem csak azért szerették, mert számos boldog órát szerzett nekik a filmvásznon. Nagy odaadással támogatta a szegényeket, a rászorulókat. A feleségével jótékonysági alapítványt hozott létre, és segítette a Vöröskereszt munkáját is. Nem riadt meg a személyes kockázatvállalástól sem, így elrepült Afganisztánba és Irakba, hogy az ott szolgáló amerikai katonákat szórakoztassa.