Jó estét nyár, jó estét szerelem – egy klasszikus darab a Városmajori Szabadtéri Színpadon

Fejes Endre élete kész regény; sok nagy pofont kapott a sorstól, de végül Kossuth- és József Attila-díjjal tüntették ki irodalmi munkásságáért. A nehéz sorsú fiatalember jól ismerte a munka kemény világát; csupán négy polgárit végezhetett, majd szabóinas és esztergályostanuló volt. 1944-ben besorozták, de nem akart részt venni az értelmetlen öldöklésben, ezért megszökött. A háborút követően bejárta Európát, és többek között szénbányászként is dolgozott. Ifjúkorának kalandjai és megpróbáltatásai számos művében felbukkannak. Saját tapasztalatainak köszönhető, hogy nagy pontossággal és rokonszenvvel mutatja meg az egyszerű emberek életét.
 

Az olvasók és a kritikusok 1962-ben figyeltek fel munkásságára, amikor megjelent a Rozsdatemető című regénye. Ezt a könyvét nem csak a hazai közönség olvashatta el, mivel több mint harminc nyelvre lefordították. Hét évvel később látott napvilágot az a műve, amelyet azóta is jogosan tartunk egy igazi 20. századi klasszikusnak.

A Jó estét nyár, jó estét szerelem hamarosan felkerült a televízió képernyőjére is. Szőnyi G. Sándor és Marton László rendező hadrendbe állította a korszak leghíresebb színészegyéniségeit. A főszereplő, Harsányi Gábor pályafutásában mérföldkőnek számított ez az alkotás. Rajta kívül olyan nagyszerű színművészekkel találkozhattak a nézők, mint Törőcsik Mari, Halász Judit, Tordai Teri, Zenthe Ferenc, Mensáros László vagy Kállai Ferenc.

Az izgalmas történetnek és a remek színészeknek köszönhetően a tévéfilm lenyűgözte a nézőket, olyannyira, hogy később is számos alkalommal mutatták be nagy sikerrel a televízióban. Témája miatt előszeretettel játsszák mind a mai napig nyaranta a színházak. Az idén a Budapesti Nyári Fesztivál kiemelt színházi bemutatója a Jó estét nyár, jó estét szerelem.

 

Nagy kérdések a Városmajorban

Július 18-án és 19-én érdemes elmenni a Városmajori Szabadtéri Színpadra azoknak, akik szeretnék újra megnézni ezt a megrázó és magával ragadó történetet. A rendező, Hídvégi Nóra a legjobb hagyományokhoz ragaszkodva, de újszerű, izgalmas színpadi eszközökkel, látványos díszletek között lehel életet a tragédiába forduló romantikus történetbe.

A darab az emberi élet fontos kérdéseire keresi a választ, a középpontjában természetesen a nyár és a szerelem áll. Fejes Endre azonban nemcsak e két dologgal foglalkozik, hanem tükröt tart elénk. Tudni akarja, miért bolondul meg egy tisztességesnek tűnő, amúgy eléggé egyszerű fiatalember. Miért gondolja azt, hogy néhány napra képes kilépni önmagából? Hogyan hiheti, hogy a hazugságaival meghódított lányok akkor is szeretni fogják, ha kiderül a kiábrándító valóság?

A történet főszereplője különös, kettős életet él. Szorgalmasan dolgozik, munkatársai megbecsülik, ám ez neki nem elég. Ha sikerül elég pénzt összegyűjtenie, akkor egyszerűen kifordul önmagából, és úgy tesz, mintha egy fiatal görög követségi dolgozó lenne. A közmondásos „messziről jött ember”, aki azt mond, amit akar, azzal szédíti újdonsült ismerőseit, amivel nem szégyelli.

A fiú ilyenkor könyörtelen szoknyavadászként viselkedik. Megszédíti a gazdag külföldi férjre vágyó fiatal nőket. Sikert sikerre halmoz, és nem igazán fogja fel, hogy miért veszélyes és embertelen, amit csinál. Amikor másnak adja ki magát, törve beszéli a magyar nyelvet, méregdrága éttermekbe viszi alkalmi barátnőit, drága hotelek vendége, elkápráztatja megtévesztett áldozatait. Amikor lebukik, a főnöke megpróbálja megértetni vele, mennyire veszélyes ez a kettős élet. Segíteni próbál, ezért elküldi a fiatalembert a cég balatoni nyaralójába.

A sors azonban nem akarja, hogy a nyári kalandoknak boldog vége legyen. Találkozik egy újabb csodálatos fiatal nővel, és képtelen ellenállni sötét énje csábításának. Ismét azt hazudja, hogy ő egy gazdag görög diplomata. Zsuzsanna azonban sokkal keményebb, mint a korábbi lányok. Rájön arra, hogy egy szélhámos áldozata lett, és megfenyegeti a csábítóját azzal, hogy börtönbe juttatja. A fiatalember összeomlik, és szörnyű lépésre szánja el magát. Meggyilkolja a fiatal lányt. 

A történetből kiderül, hogy még a leggátlástalanabb szélhámos sincs biztonságban, mert egy idő múlva elsodorják az események, zsákutcába kerül, és ez tragédiához vezet.
 

A Szabad Tér Színház előadásán Jaskó Bálint, Törőcsik Franciska, Györgyi Anna, Huzella Júlia, Kálid Artúr, Borsi-Balogh Máté és Blaskó Bori adja elő Fejes Endre művét.

A közreműködő koreográfus Blaskó Bori, a zenét jegyző Vranik Krisztián, a dramaturg Garai Judit, a díszlettervező Klimo Péter, a jelmeztervező Őry Katalin, a videóért felelős Balogh Balázs és a producer Bán Teodóra erőfeszítésének hála, egy újabb izgalmas darab vár a Városmajori Szabadtéri Színpad nézőire.