Megfújják a nyarat! – a Budapest Helyőrség Zenekar lép fel a Hegyvidéken

Egy különleges hangulatú, igazi nyári koncert vár azokra, akik július 28-án a kellemesen hűvös Gesztenyés kertből átsétálnak a Sirály sétányra. A lépcsőkön párnákon ülve hallgathatjuk meg a második legnagyobb létszámú magyar katonazenekar művészeinek fellépését. Ezekkel a „barátságos hadfiakkal” már számos alkalommal találkozhattunk a Parlament előtt vagy éppen a budai Várban. A zenekar 1974-ben alakult meg, és azóta színvonalas fellépéseikkel itthon, valamint a határainkon túl is sikerrel képviselte kulturális értékeinket és fegyveres erőink zenei hagyományait.
 

Ha kézbe veszünk néhány megsárgult lapú, 100-120 éves újságot, akkor azokból kiderül, hogy a boldog békeidőkben, a 20. század küszöbén milyen népszerűek voltak hazánkban a helyőrségi zenekarok. A katonazenészek koncertjeinek megvolt a maguk sajátos, semmi mással össze nem téveszthető hangulata, varázsa.

 

Nosztalgikus szép dallamok

A régi időkben a hadseregek gondosan ügyeltek arra, hogy a legszebb egyenruhát adják a zenészeikre, és csillogjanak a rézgombok meg a hangszerek, mivel ezek a különleges alakulatok ország-világ előtt állva öregbítették egy adott ezred vagy helyőrségi dandár érdemét. Dédapáink és dédanyáink idején bevett szokás volt a korzózás. A hétvégén elegáns urak indultak sétálni gyönyörűen felöltözött hölgyeik társaságában, hogy meghallgassák a hazafias dalokat játszó helyőrségi zenekarokat.

Az Osztrák–Magyar Monarchia erejét hirdették a magyar nagyvárosok főterén sorakozó, jókedvűen muzsikáló zenekarok, Pozsonyban és Győrben, Kassán és Miskolcon, Munkácson és Debrecenben, Kolozsváron és Szegeden, Székesfehérváron és Brassóban vagy éppen Kismartonban. A Hegyvidéken fellépő zenészek büszkén tekinthetnek vissza a magyar katonazene szép hagyományaira. Budapesten a 19. század legvégén alakult meg az első, modern katonazenekar.

Bár változtak a korok, az újabb és újabb egyenruhát viselő honvédzenészek részt vettek a legmagasabb szintű, nemzeti, állami rendezvényeken. A Parlament előtt ma is zenével kísérik a magyar lobogó ünnepélyes felvonását, emellett a turisták között is népszerű látványosságnak számít a Sándor-palota őrségváltásain résztvevő honvédek zenéje. Katonazenészek gyakran lépnek fel a fegyveres erőkkel kapcsolatos, illetve napjainkban már egyházi rendezvényeken is.

Gyakran eljutnak hazai és külföldi katonazenekari találkozókra, és mindenütt nagyon szép eredményeket érnek el. A Baczkó István őrnagy irányításával bemutatkozó zenészek nagyon fontosnak tartják a hazai katonazene hagyományainak megőrzését és ápolását. Ilyenkor a forró, nyári estéken azonban nem ragaszkodnak szigorúan a klasszikus katonazenéhez, színes repertoárjuk más, könnyedebb darabjaival is megörvendeztetik a közönséget.

 

A helyőrség névadója

A Magyar Honvédség Budapest Helyőrségét vitéz Szurmay Sándorról nevezték el. Az 1945-ben elhunyt magyar honvédtisztről viszonylag keveset tud a közvélemény, pedig érdemes hosszú, megpróbáltatásokban és kalandokban igen gazdag pályafutását kortársainknak is megismerni. Nevét 2012 óta viseli Budapest Helyőrség Dandárja, az egykori MH Támogató Dandár.

Szurmay Sándor 1860-ban született. Nem szánták egyből katonai pályára, így először az államvasutaknál kezdett dolgozni. Huszonkét éves korában lépett katonai pályára. Két évvel később, a megfelelő iskolát elvégezve, már hadnagyi rangban szolgált. Folyamatosan továbbtanult, és elvégezte a vezérkari tiszti akadémiát is. Az első világháború árnyékában fontos szerep jutott a vasutaknak. Ekkoriban kapóra jött, hogy a tehetséges katonatiszt ért a vasúti szállításhoz is. 

 

Egy elismert magyar hős

1914 tavaszán altábornagyként készült a világháború kitörésére. Nem akart a minisztériumban szolgálni, hanem önként jelentkezett a frontra, hogy fegyverrel védje Magyarországot. A tél folyamán hadteste hatalmas hősiességről tanúbizonyságot téve megállította a túlerőben lévő, betörő oroszokat. Szurmay ezért később megkapta a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét. A következő évek során egységei élén számtalan kegyetlen csatában vett részt. Ott harcolt a Bruszilov-offenzíva megállítása során is.

1917-ben Károly király honvédelmi miniszterré nevezte ki, és a háború során tanúsított hősiességért bárói rangra emelték. A Monarchia vereségét követően 1919 februárjában háborús bűnökkel vádolták, és letartóztatták. Kiszabadulása után visszavonult az aktív szolgálattól. A legelsők között vették fel a vitézi rend tagjai közé. 1941-ben ismét előléptették. A második világháború végén, nyolcvanöt éves korában hunyt el. Ez a művelt katonatiszt élete utolsó évtizedeiben Budapesten élt. Számos könyvet írt, mégpedig nemcsak katonai témákról, de a vadászatról és az állatokról is.

 

A július 28-i koncert ingyenes, ám mivel a helyfoglalás érkezési sorrendben történik, ezért érdemes minél hamarabb elsétálni a MOM Kulturális Központhoz, hogy a legkényelmesebb helyen ülve hallgathassuk meg a Magyar Honvédség Budapest Helyőrség zenekarának fellépését.