Horgolni jó!

A horgolás a kézimunkázás egy formája, ami – amellett, hogy általa szépséges darabok kerülnek ki a kezünk közül – relaxációs technikának sem utolsó. Űzhetjük egyedül, de járhatunk közösségbe is, ha úgy érezzük, jó társaságban vidámabban telik az idő. Érdemes ellátogatnunk például szerdánként a Hegyvidéki Kulturális Szalonba, a Vad horgolók klubjába, ahol szeretettel várnak minden érdeklődőt.

A mindennapok rohanása után jólesik lecsendesedni és kicsit kikapcsolni a folyamatos nyüzsgésből. Ám aki nem szeret tétlenül ülni, annak remek elfoglaltság lehet a horgolás, ami segít ellazulni, ugyanakkor alkotásra ösztönöz.

Miért jó a kézimunka?

A horgolás nyugalomra tanít, az egyszerű mozdulatok ritmikus ismétlését igényli, emellett éberen tartja az agyat, hiszen a minta miatt számolni is kell. Ez a fajta flow-élmény csökkenti a stresszhormonszintet, elnyomja a zaklatott gondolatokat, enyhíti a szorongást, a depressziót és a félelmet, segíti az alvást. Ez a fajta jótékony és kreatív monotónia nemcsak a lélekre, de a szervezetre is jó hatással van, általa a pulzusszám, valamint a vérnyomás is csökken.

Aki horgol, talán nem is tudja, hogy közben az ujjait, a kezeit és az alkarját is trenírozza, ami kimondottan jótékony hatással van a motorikus képességekre és az ízületekre. És bár a külső szemlélő számára úgy tűnhet, a horgolás üres bambulás, a valóságban az elménk olyannyira összetett munkát végez, hogy a banálisnak tűnő mozdulatsor nagyon sokáig frissen tartja az agyat, segítségével elkerülhető a korai memóriavesztés. Az már csak ráadás, hogy a kezünk közül kikerülő darabok micsoda sikerélményt adnak, erősítik az önbizalmunkat és örömet hoznak az életünkbe.

Mi kell hozzá?

A horgolás kreatív tevékenység, amelyhez nincs szükség sok mindenre: egy kényelmes ülőhely kell, jó megvilágítás, egy horgolótű, fonal és mintaleírás. Első nekifutásra valami könnyű darabot válasszunk, nem szabad egyből nagy dologba kezdeni, mert ha nem jön a várva várt sikerélmény, akkor esetleg feladjuk, márpedig nem ez a cél.

Kezdőknek érdemes például először sálat horgolni, viszonylag vastag fonallal, hogy minél gyorsabban haladjunk, minél látványosabb legyen az eredmény. Később következhetnek a bonyolultabb, finomabb darabok, hiszen fontos, hogy kihívást is találjunk az elfoglaltságban.

Keressünk mintát!

Ha leírásunk van, akkor mielőtt nekikezdünk a munkának, tanulmányozzuk át alaposan, hogy értjük-e. Ha olyan instrukciót találunk benne, amivel korábban nem találkoztunk, nézzünk utána az interneten. Ilyenkor jól jön a hasonló érdeklődésű barátok, klubtagok segítsége, hiszen biztosan van közöttük olyan, aki gyakorlottabb a témában, és szívesen megválaszolja a kérdéseinket.

Csatlakozhatunk olyan Facebook-csoporthoz, akik horgolással foglalkoznak, ott is felvethetjük a problémánkat. Közösséghez tartozni mindig jó, inspirációt meríthetünk mások munkáiból és tanulhatunk tőlük. Megfelelő minta hiányában is nyugodtan belevághatunk és improvizálhatunk.

Egyre elterjedtebb módszer a szabadhorgolás, ami mindenféle korlátozást és előre megszabott mintát nélkülöz. A horgolt szemekkel és motívumokkal való játék a kísérletezést céllá emeli, ennek során átélhetjük a szabadon áramló kreativitás élményét.

Vegyünk fonalat!

Bármilyen fonalból lehet horgolni, ám kezdőként a vastagabb fajtákat érdemes megcéloznunk. Bár horgolócérnából is lehet gyönyörű angyalkákat, csipkés terítőket horgolni, ez már inkább a haladóknak való feladat. Ha most kezdjük a horgolást, az a fonalvastagság lesz megfelelő, amihez négyes tűt ajánl a címke. A fonalon mindig találunk útmutatást arról, hogy hányas tűvel készítsük a munkát.

Amikor a fonalak között válogatunk, nézzük meg alaposan a szálat. Nem érdemes elsőre olyan fonalat választani, amely horgolás közben szétnyílik szálakra, mert akkor folyamatos küzdelem lesz a szemek átszúrása, az azokkal való munka. Ilyenkor csak bosszankodunk, és az a folyamat, amely megnyugtatna minket, megakad, lelazulás helyett pedig inkább befeszülünk.

Válasszunk tűt!

Ma már számtalan különböző horgolótű kapható: van ergonomikus, klasszikus, nyeles, csillogós, világító fejű, hogy csak néhányat említsünk. Természetesen a gyakorlat és a tapasztalat mutatja meg, melyik lesz számunkra a legkedvesebb. Kezdők számára a négyes, azaz 4 mm-es vagy annál nagyobb tű azért jó, mert könnyebb vele dolgozni, a horgolt szemek is nagyobbak, könnyen át tudjuk tolni rajtuk a tűt.

Lényeges szempont, hogy a horgolás ne görcsös munkálkodás legyen, hanem kényelmes, könnyed kikapcsolódás, amelynek végeredménye boldogságot ad számunkra.