Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-11-28

Egy különleges kulturális központ – a Költő utcai Lívia-villa

Egy különleges kulturális központ – a Költő utcai Lívia-villa

A Svábhegy vadregényes bérce immár jó másfél évszázada a budapestiek népszerű kirándulóhelyének számít. Még ma is nagyszerű élmény erre sétálni, pedig az árnyas erdők helyét már rég átvették az ápolt utcák és az elegáns villaépületek. A Költő utca 1/a-ban, e romantikus helyek egyikén üzemelteti a Jókai Klub és a Virányosi Közösségi Ház kerületünk egyik izgalmas kulturális központját, a hangulatos Lívia-villát.

A Költő utcában sétálva a szemünk gyorsan megakadhat a dús fák között megbúvó klasszicista épületeken. Ezek mindegyike csodálatos történeteket mondana el, ha tudna beszélni. Beszámolnának arról, hogyan változott meg a környék attól kezdve, hogy jó kétszáz évvel ezelőtt egyre több pesti és budai polgár, valamint ismert művészek, építészek, sőt közéleti személyiségek is megkedvelték a Svábhegyet.
 
A 19. század második felében aztán egyre többen vettek itt kisebb-nagyobb birtokot maguknak, de nem azért, hogy megműveljék a földet, hanem hogy ezen a kiváló levegőjű környéken kezdetben nyaralót, később pedig állandó otthont építtessenek maguknak. A mai kulturális központ, a Lívia-villa is az akkoriban nagy népszerűségnek örvendő klasszicista stílusban készült el.
 
Öntudatos polgáremberek otthona

A történészek egy érdekes dolgot jegyeznek meg a budai hegyvidék villanegyedeiről. Eltérően más európai országoktól, itt nem az előkelő nemesek építkeztek, hanem a Duna-parti nagyváros tehetős polgárai. Az arisztokraták inkább a város belsejében vásároltak maguknak fényűző otthont vagy Bécsben a császári udvar közelében. Nálunk ekkoriban a budai Vártól nyugatra elsősorban szorgalmas földművesek éltek. Sváb, délszláv és magyar gazdák művelték meg a földet, búzát termeltek, szőlőműveléssel foglalkoztak, és jószágot tartottak.

Az 1700-as évek utolsó harmadában a budai adókivetési dokumentumokban már szerepelnek hegyvidéki házak. A később keletkezett összeírások is azt bizonyítják, hogy az itteni telkek tulajdonosai kereskedők, kézművesek és különféle tehetős szakemberek voltak. Közéjük tartozott Kraits János mészárosmester. Az 1848-as forradalmat megelőző évtizedben jókora telkekre osztották fel a Sváb-hegy északkeleti leejtőjét. Itt szerzett magának ingatlant Libasinszky Vince szabómester birtoka mellett a tabáni mészáros is.

Ne gondoljuk azt, hogy Kraits úr csupán egy egyszerű hétköznapi hentes volt. Akkoriban bármilyen szakma mesterének lenni olyan felelősségteljes beosztásnak számított, mint manapság igazgatóként irányítani egy közepes vállalatot. A Kraits család tagjai befolyásos, a környezetükben elismert embereknek számítottak. Tisztában voltak saját fontosságukkal, és elvárták, hogy mindenki megadja nekik a megfelelő tiszteletet. Nem sokkal a svábhegyi villa megvásárlása előtt Kraits mester a híres tabáni Szarvas vendéglőben biliárdozott a barátaival. Ekkor a közeli bárból császári katonatisztek érkeztek, és megpróbálták elzavarni a mesterembereket az asztaltól.

Elszabadultak az indulatok, és a heves szóváltást tettlegesség követte. Érdekes és mulatságos volt, ami ez után történt. A katonatisztek párbajra hívták ki a mestert. Ez azt jelentette, hogy olyan úriembernek tekintették, aki méltó ellenfél lehet egy ilyen erőpróba során.

A véres összecsapás végül elmaradt, mert az előre egyeztetett időpontban a mészárosok a legkülönfélébb bárdokkal felszerelkezve jelentek meg, és ragaszkodtak ahhoz, hogy ezeket használják a tiszturak kardjaival szemben. Ekkor már senkinek sem fűlött a foga a vérontáshoz, ezért inkább csapra vertek néhány boroshordót, és a lovagias ügy egy kiadós ivászattal ért véget.

A Tabánból gyorsan fel lehetett jutni a mai Költő utcába, a két városrész azonban már akkor is gyökeresen eltért egymástól. Kraits mester új otthona a lehető legélesebben eltért a Tabán szűk sikátoraitól és apró házacskáitól, a villa négy dór oszlopot és egy homlokzati timpanont is kapott.

A két világháború között már több épület is állt az ingatlanon, ezeket a Városkúti Üdülő Rt. vásárolta meg. A második világháborút követően a Lívia- és a mellette lévő Mária-, valamint a Magda-villából lakóházakat alakítottak ki.
 
A kultúra otthona

Az épületben két nagyjából egyforma termet találunk, amelyek kiválóan alkalmasak előadások és kiállítások megtartására. Visszatérő rendezvénynek számítanak a költészet napján megtartott szavalóversenyek, a mesepályázatok díjátadói és a történelmi vetélkedők. A villa 2011 óta a Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonában áll, ás bekapcsolódott számos fontos programsorozatba, például a Múzeumok Éjszakájába vagy a Budapest Fotó Fesztiválba. A képző- és fotóművészeti kiállítások mellett igazi különlegességeket is elcsíphet az idelátogató, például a környék múltját bemutató helyspecifikus tárlatokat. Kiemelt fontosságot kap a magyar költészet napja, a magyar kultúra napja és a magyar fotográfia napja is.

A villában otthonra találtak kerületünk nemzetiségei. Rendkívül nagy népszerűségnek örvendenek a Német Nemzetiségi Önkormányzat programjai, például a Terményünnep, a sváb húsvét és a Svábhegyi Sördélután. A villa üzemeltetői különösen fontosnak tartják, hogy minden korosztályt megszólítsanak: a legkisebbeket kézműves-foglalkozások, a kicsit idősebbeket pedig tudományos ismeretterjesztő előadások várják.

Ráadásul nem kell messzire menni ahhoz, hogy eljussunk a zöldövezet másik fontos kulturális központjához, a Virányosi Közösségi Házhoz, ahol a hét minden napján sokszínű programok hívogatják az érdeklődőket.

Ajánló
Ajánló
Erős nők nehéz helyzetben – novemberi könyvajánló

Erős nők nehéz helyzetben – novemberi könyvajánló

Mostanában egyre hosszabbak az éjszakák és hidegebbek a nappalok. Ilyenkor érdemes egy jó...

Barátság, önbizalom és szerelem – izgalmas ifjúsági könyvek

Barátság, önbizalom és szerelem – izgalmas ifjúsági könyvek

E havi összeállításunkban a nagyobb gyerekeknek és a világot mostanában megismerő...

Könyvaukció második rész - a Németvölgyi Antikvárium különlegességei

Könyvaukció második rész - a Németvölgyi Antikvárium különlegességei

A szép könyvek és a bibliofil ritkaságok kedvelőinek érdemes lesz december 5-én...