A karácsony kapujában – Betlehemezés a Kaláka együttessel

Ha szereti a magyar és a hazánkban élő nemzetiségek, valamint a nagyvilág karácsonyi népdalait, és örömmel hallgat meg régi egyházi énekeket, akkor december 22-én érdemes lesz eljönnie a MOM Kulturális Központ színháztermébe. Vasárnap 9.30-kor Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs, vagyis többnemzedéknyi mese- és zenerajongó kedvence, a Kossuth-díjjal kitüntetett Kaláka együttes várja az érdeklődőket.

A Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című karácsonyi hangversenynek a keretet az esztendő legnagyobb ünnepéhez kapcsolódó magyar szokások és hagyományok adják meg. Így most akkor is meghallgathatjuk a régen házról házra járva mesélő, üdvözlőverset elmondó betlehemesek legszebb dalait, ha nagyvárosi otthonukban már nem keresnek fel minket az ősi hagyományokhoz ragaszkodó jókedvű fiatalok. Ráadásul a Kaláka együttes átnyújt egy gyönyörű csokrot a legszebb karácsonyi versekből írt dalaiból is. 

 

Közös erővel

A Kaláka ötven évvel ezelőtt alakult meg, Budapesten. A Gryllus testvéreken kívül Mikó István és Radványi Balázs is ott bábáskodott a születésénél. A jelenlegi felállásban 1996 óra játszanak. Becze Gábor nagybőgőn és gitáron, Gryllus Dániel furulyán, citerán, pánsípon, klarinéton, tárogatón és dudán, Gryllus Vilmos csellón, gitáron, kobozon és dorombon, Radványi Balázs pedig gitáron, mandolinon, ukulelén, brácsán és afrikai eredetű kalimbán.

Hosszú és eredményes pályafutásuk során huszonöt lemezt adtak ki. Előszeretettel tartanak gyermekeknek szóló koncerteket. Zenéjüket a kis hallgatók jól ismerhetik a Magyar népmesék, a Magyar mondák és a Mesék Mátyás királyról című itthon és a határon túli magyarság körében is igen kedvelt rajzfilmsorozatokból. Szívesen zenésítik meg honi és külföldi költök verseit is. A Kaláka feldolgozta Arany János, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Petőfi Sándor és Tankó Sirató Károly költeményeit is.

Munkásságukat nem csak itthon ismerik, mivel eljutottak a nagyvilág számos országába. Széltében-hosszában bejárták Európát, de szerepeltek Argentínában, Brazíliában, Japánban és Tajvanon is. Odaadó munkásságukat, a magyar népi kultúra fennmaradásáért végzett odaadó szolgálatukat számos díjjal jutalmazták. Elnyerték a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét, a Magyar Örökség Díjat, a Magyar Szabadságért Díjat, 2000-ben pedig a magyar kultúra műveléséért és ápolásáért adható legmagasabb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. 

A MOM Kulturális Központban az idén karácsony előtt a betlehemezéshez kapcsolódó dalaikat adják elő. 

 

A kis Jézus története

E szép, a karácsonyhoz köthető népszokás gyökerei egészen az ókorig nyúlnak vissza. Az ősi népek már a kereszténység elterjedését megelőzően is fontos ünnepeket tartottak a karácsonyi időszakban. Sok helyen előfordult, hogy jelmezbe bújtak, álarcot viseltek, majd nagy zajt csapva megpróbálták elűzni az ártó szellemeket. Ahogy Európa többi részén, a honfoglaló magyarok földjén is megerősödött a kereszténység, az új vallásnak voltak olyan elemei, amelyeket még a legegyszerűbb emberek is könnyen felfogtak és egész hamar megkedveltek. Így alakult ki a hazánkban oly népszerű karácsonyi misztériumjáték, a betlehemezés. 

A szokás nevét a Bibliára, Betlehem városára lehet visszavezetni. Mikeás próféta arra hívta fel kortársai figyelmét, hogy bár Betlehem a legkisebb júdeai város, mégis ott születik majd meg az, aki egész Izraelen uralkodni fog. A Biblia szerint Jézus itt látta meg a napvilágot. Születésekor köré gyűltek a pásztorok, és hamarosan megjelentek a háromkirályok is. A betlehemi jászol körül az őket ábrázoló figurákat ugyanúgy ott láthatjuk, mint Szűz Máriát, Józsefet és a kis Jézust. Az első betlehemi jászolt valószínűleg Assisi Szent Ferenc kérésére állították fel, nem sokkal a magyar Aranybulla kiadását követően.

E szent szerint a keresztény lét lényeges elemét nem értheti meg az, aki nem fogja fel a karácsony titkát. Az ilyen embernek igen nehéz lesz eljutni Isten országába. Hazánkban az első feljegyzések a 17. századból maradtak ránk. Akkor régen az iskolákban is betlehemeztek. Hamarosan az egész Kárpát-medencében elterjedt, és a betlehemi pásztorok párbeszédes, énekes játéka a legnépszerűbb karácsonyi szokások közé tartozott. Erdélyben felnőtt férfiak adták elő a történetet, a pásztorok pedig néha álarcot is hordtak. A Dunántúlon terjedt el a bábtáncoltatás, illetve igazán érdekes a Duna vidékére betelepülő bukovinai székelyek csobánolása is. 

A Kaláka együttes karácsony előtti koncertjén megelevenednek ezek a szép hagyományok, emellett pedig meghallgathatjuk a különféle nemzetek legszívhezszólóbb ünnepi dalait. A legkisebb nézőket is nagy örömmel várják, egyéves kor alatt a belépés ingyenes.