Karácsonyi keringő – a Budapesti Strauss Zenekar koncertje

A nyolcvanas évek végén nem volt könnyű dolga annak, aki szerette volna meghallgatni a Budapesti Strauss Zenekar valamelyik előadását. Bogár István zeneszerző 1986-ban alakította meg a gyorsan nagy nemzetközi hírnévre szert tevő szimfonikus együttest. Tagjai szinte otthon érezhették magukat Francia- és Spanyolországban, mert olyan gyakran léptek fel az ottani neves koncerttermekben. Bejárták Belgiumot, Olaszországot, Németországot és még a távoli Hongkongba is eljutottak, itthon azonban a kilencvenes évek derekáig elég ritkán lehetett velük találkozni.

A zenebarátok morogtak is, hogy Bogár István és csapata sokkal otthonosabban mozog Párizsban, mint Budapesten. A francia fővárosban a Salle Pleyelben száznál is több koncertet adtak, ami mind a mai napig rekordnak számít a Párizsban fellépő külföldi vendégek között.

 

A nagy hazatérés

Végre azonban a magyar közönség is találkozhatott velük, nem sokkal később a Ferencvárosi Ünnepi Játékok állandó fellépői lettek. Magával ragadó, élettel és elevenséggel teli előadásaikat templomokban, koncerttermekben, szabadtéri színpadokon is meghallgathattuk.

A zenekar alapítója, Bogár István 1937-ben született Budapesten, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában a legkiválóbb hazai mesterektől tanulhatott.

Gergely Ferenc volt az orgona-, Perlaki József a harsona-, Szelényi István pedig a zeneszerzéstanára. Huszonegy évesen beiratkozott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémiára, ahol már a zeneszerzésre összpontosított. Mestere az Erkel- és Kossuth-díjjal kitüntetett nagyszerű zenepedagógus, Szervánszky Endre volt. A hatvanas években maga is tanárként állt a katedrára. A hetvenes évek elején a Zeneműkiadó Vállalatnál dolgozott, majd egy évtizeddel később átkerült az Országos Filharmóniához.

Sokan akkor ismerték meg a nevét, amikor művészeti titkárként bekerült az Állami Hangversenyzenekarhoz. A Magyar Rádiónál megtisztelő feladatot bíztak rá, ő lett a zenei együttesek igazgatója. 1975-ben jelent meg könyve a rézfúvósokról. Írt oratóriumot, kantátát, versenyműveket hegedűre, harsonára, trombitára, zongorára, fúgát nagyzenekarra, de jól ismertek vokális és zenekari ifjúsági művei és zenés meséi is. 2006 decemberében hunyt el. Azóta a lánya, Csáky-Bogár Rita és Deák András vezeti tovább a Budapesti Strauss Zenekart.

 

Válogatott remekművek

A december 28-i előadáson a zeneművészet legismertebb keringőiből állítottak össze egy gyönyörű csokrot. A dalmáciai születésű osztrák zeneszerző, Franz von Suppé több mint kétszáz színpadi mű, mindenekelőtt operettek szerzője. Mai is rendkívül népszerű, és a MOM színháztermében meghallgathatjuk talán legismertebb művét, a Könnyűlovasság-nyitányt.

Lehár Ferenc már elismert és nagy népszerűségnek örvendő zeneszerző volt, amikor 1911-ben bemutatták új operettjét, az Évát. A koncerten felhangzik az Éva keringő dallama is.

A nagyszerű magyar zeneszerző életében fontos szerepet játszott egy ausztriai üdülőváros, Bad Ischl, és bizonyára jól ismerte Herkulesfürdőt is. Herkulesfürdő Krassó-Szörény megyében található.

Pazeller Jakab zeneszerző, számos sikeres opera megalkotója sok időt töltött el ebben a bájos kisvárosban. Így született meg a Herkulesfürdői emlék című hangversenykeringője. Pazeller 1896-tól szolgált katonaként Aradon, majd Herkulesfürdőn. 1903-ban komponálta híres keringőjét, és hamarosan elkészült az ugyancsak a fürdővároshoz kapcsolódó dala, az Akácos út is. Nem mindenki tudja, hogy a nyolcvannyolc éves koráig Budapesten élő művész 1956-ban egy forradalmi nyitányt is komponált.

A keringőt sokan jellegzetes osztrák zenefajtának tartják, mivel nyugati szomszédaink nevéhez számos, ma is nagy örömmel játszott remekmű kapcsolódik. A Kék Duna keringőt ifjabb Johann Strauss 1866-ban komponálta. Eredetileg kórusműnek szánta, ám később átírta hangszeres formátumra. Bécsi bemutatója után gyorsan megkezdődött a Kék Duna keringő diadalútja.

A világ összes előadótermében felhangzott már, és jogosan tekintik napjainkban is a leggyakrabban lejátszott zenekari műnek.

Érdekesség, hogy a megszületése után huszonöt évvel tartott ünnepségen osztrák–magyar katonazenekarok adták elő, mégpedig tizenötezer főnyi lelkes tömeg előtt. Ausztriában sokan azt hiszik, hogy a Bécs városán átfolyó Duna ihlette meg a zeneszerzőt, ám ennél valószínűbb, hogy Beck Károly költő egyik verse ösztönözte Strausst a mű megírására. Beck Baján élt, és az ottani Duna-szakasz kék vízének állított halhatatlan emléket.

 

Jegyinformáció:

Jegyek kaphatók a momkult.jegy.hu oldalon, az Interticket hálózatában, valamint a MOMkult jegypénztárában.