Gyönyörű zsoltárok a Hegyvidéken – válogatás a Zsoltárok könyvéből

Nem mindennapi zenei élményben lehet része annak, aki meghallgatja a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas népdalénekes, Sebestyén Márta és a Gryllus testvérek előadását. Dániel és Vilmos már korábban is foglalkozott bibliai témákkal. Lemezeiken feldolgozták Pál apostol munkásságát és Krisztus hegyi beszédét. A Tizenöt zsoltár című albumuk a zsidó és a keresztény vallás kulturális örökségéből merít, amikor a mai hallgatóság elé tárja a Zsoltárok könyvéből vett válogatást.
 

A lemezen szereplő zsoltárokat Sumonyi Zoltán Robert Graves- és József Attila-díjas író, költő, rádiós szerkesztő választotta ki. A Gryllus testvérek sajátos előadásában a dalok megőrzik a zsoltárok emelkedettségét, és a fennköltségükkel alkalmasak arra is, hogy a trió ne csak hangversenytermekben, hanem szent helyeken, templomokban is a közönség elé álljon velük. Nagyon érdekes, ahogy a sok ezer éves költemények megszólítják és megérintik a mai embert.

 

A zene bűvöletében

Sebestyén Márta gyakran lép fel Gryllus Vilmossal és Dániellel. Örömmel válogat a hazai és a határon túli magyarság legszebb népdalai közül, de hallgatóságát már megörvendeztette bolgár, horvát, japán vagy éppen norvég népzenével is.

Sokan hazánk legnagyobb hatású kulturális nagykövetének tartják, akinek csodálatos hangja nemcsak az egyszerű embereket, de a brit, a japán és a spanyol uralkodóház tagjait is elbűvölte. Sebestyén Mártára nagyon is igaz, hogy születése óta a muzsika csodálatos világában él.

Édesanyja Kodály Zoltán tanítványa volt. A kislánya egészen korán megismerte és megszerette a népdalokat. Életét ezek ápolásának és előadásának szentelve meghódította a nagyvilág legnevesebb koncerttermeit. Munkásságát, évtizedeken átívelő odaadását számtalan magyar és külföldi díjjal jutalmazták. 2005 óta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is viselheti. Világszerte akkor figyeltek fel sokan a hangjára, amikor ő énekelte a Szerelem, szerelem című dalt a kilenc Oscar-díjas Az angol beteg című filmben.

A Kossuth-díjas Gryllus Vilmosról és Gryllus Dánielről a múlt hónapban a Kaláka együttes nagysikerű karácsonyi koncertjével kapcsolatban írtunk részletesebben. A Sebestyén Mártával közösen elkészített Tizenöt zsoltár című lemezükből film is készült.

 

A vallásos líra kincstára

A hívők között évezredek óta nagy tisztelet és szeretet övezi a zsidóság és a kereszténység közös imakincsének számító Zsoltárok könyvét. A tudósok nem tudták pontosan megállapítani, hogy e fontos bibliai mű a mai formájában pontosan mikor alakult ki. Valószínű, hogy a benne szereplő költemények egy részét a második Templom idején (az újjáépített jeruzsálemi templom a judaizmus központja, ismert áldozatok bemutatásának helye volt, amely Kr. e. 516-tól 70-ben történt lerombolásáig Jeruzsálem közepén fekvő templom-hegyen állt) alkották meg, míg néhány remekmű ennél jóval korábbi. A Bibliát olvasva tudhatjuk, hogy Dávid király maga is a legnagyobb zsoltárköltők közé tartozott. Nagyon valószínű, hogy számos mű az ő idején keletkezett, és az is elképzelhető, hogy ezek egy részét az uralkodó alkotta meg.

Dávidról feljegyezték, hogy szerette a zenét és a költészetet. A Zsoltárok könyvét valószínűleg a Kr. e. 4. vagy 3. században állították össze. A tudósok nagy erőfeszítést tettek azért, hogy pontosan helyreállítsák az eredetei szövegeket, ebben pedig nagy segítségükre voltak a Kumránban talált felbecsülhetetlen értékű tekercsek. Ezek szövegét összehasonlították a Biblia régi görög és szír nyelvű fordításaival, amelyekről később latin fordítások is készültek.

Szent I. Damáz pápa a 4. században Szent Jeromost bízta meg azzal, hogy a görög szövegek alapján tekintse át a latin zsoltárokat. Az így keletkezett mű egészen a 20. század végéig szolgálta a hívőket. XII. Piusz pápa megbízásából aztán a Pápai Biblikus Intézet szakemberei készítettek egy új fordítást.

 

Isten és ember kapcsolata

A könyvben találunk könyörgéseket, panaszzsoltárokat, hálaadást, dicsőítő énekeket és királyzsoltárokat. A könyörgésekben egy közösség vagy egy ember fordul a Mindenhatóhoz, és segítséget kér tőle élete egy nehéz szakaszában. Amikor elhárulnak a bajok, a hívő egy hálaadó zsoltárban mond köszönetet. A himnuszok Isten jóságát és fenségét dicsérik, míg a királyzsoltárok Dávid házával és az uralkodó személyével foglalkoznak.

Nagyon érdekes, hogy a hagyományok szerint a zsoltárok egy része jóslatokat rejt, amelyekben utalásokat találhatunk az eljövendő Messiásra és az ő korszakára. Sok keresztény egyházatya úgy gondolta, hogy ezek az utalások Krisztusra vonatkoznak, és nagy örömmel gyűjtötték egybe azokat a jóslatokat, amelyek Jézus életében valóra váltak.

A magyar kultúra napjához kötődő kulturális rendezvények sorozata remek lehetőséget nyújt arra, hogy kiváló hazai művészek álljanak a közönség elé a magyar és az egyetemes kultúra legszebb alkotásaival. Ezek közé tartozik Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos fellépése is a Hegyvidéken. Aki meghallgatja őket, számíthat arra, hogy egy páratlanul érdekes, a lelkünket és a szívünket egyaránt megszólító előadásban lesz része.