Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-02-04

Királyi szórakozás – Operett Gála a Hegyvidéken

Királyi szórakozás – Operett Gála a Hegyvidéken

A legismertebb és legnépszerűbb osztrák és magyar operettszerzők gyönyörű dallamait hallgathatjuk meg februárban a MOM Kulturális Központban. A nagyszabású, káprázatos és elegáns előadás során ismert hazai énekesek, színművészek és a Király Színház táncosai szórakoztatják a zenebarátokat.

Az operett a leglátványosabb színpadi műfajok közé tartozik. Világszerte sok millió zenebarát rajong érte, és nem kevesen akadnak közöttük olyanok, akiknek az érdeklődése az operett miatt fordult a komolyzene felé. Jó oka van a műfaj nagy népszerűségének: a könnyed dallamvilágú történetek általában jó kedélyűek, humorosak, és az elmúlt kétszáz év során nagyszerű zeneszerzők alkottak fülbemászó dallamokat, közismert zenekari nyitányokat, dalokat, kuplékat, sőt még egyszerűbb áriákat is.
 
Az operett diadalútja már a 18. században elkezdődött, a 19. században pedig a nagyvárosi zenei szórakozás meghatározó műfajává vált. Annak idején a nagyszerű bécsi zeneszerző, Wolfgang Amadeus Mozart is amellett érvelt, hogy a zene legyen mindenkié, és ne csak a gazdagok kiváltsága. Az operett épp egy ilyen műfaj. Fontos szerephez jut benne a párbeszéd, a könnyed zene és a tánc.

Európa nagyvárosaiban egymás után épültek a fényűző operaházak, és szépapáink igen gyakran sóvárgó tekintettel bámulták a lenyűgöző szépségű primadonnákat. Az operett kezdetben igencsak merész, néha botrányos műfajnak számított. Sokan megdöbbentek, amikor a gyönyörű táncosnők kánkánt táncoltak. A legnevesebb külföldi szerzők, például Donizetti, Hervé, Offenbach és Johann Strauss művei is eljutottak hazánkba.
 
Hozzánk, magyarokhoz pedig azért is áll közel ez a műfaj, mert Bécs mellett Pest és Buda is komoly szerepet játszott a fejlődésében. A magyar zeneszerzők, Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Kacsóh Pongrác, Huszka Jenő és Fényes Szabolcs alkotásait az egész világ megismerte és szerette.
 
Királyi Operett Gála

Február 8-án a Király Színház művészei állnak színpadra a MOM Kulturális Központban. Előadásuk igazi érdekessége, hogy az áriák között úgynevezett interaktív narráció várja a hallgatóságot. A narrátor, Bácsatyai Gergely varázslatos utazásra hív minket a műfaj múltjába, így nemcsak remekül szórakozhatunk, hanem sok érdekességet is megtudhatunk a kialakulásával és nemzetközi diadalmenetével kapcsolatban.

Szeretné tudni, hogy mit mondott Puccini a nagy magyar zeneszerzőnek, Lehár Ferencnek, amikor megtekinthette a Mosoly országát? Esetleg arra kíváncsi, hogy Kálmán Imre eredetileg milyen címet adott talán leghíresebb operettjének, a Csárdáskirálynőnek? Mindezeket, és még számos, hasonló, érdekes titkot is megismerhetünk egy-egy édes, jól ismert dallam meghallgatása után.

A tánc szerelmesei sem fognak csalódni. A Király Színház remek művészei számos táncprodukcióval készülnek. Láthatunk szólókat és önálló betéteket, mégpedig a legjobb hazai táncművészek fergeteges előadásában.

A fellépők között olyan nagyszerű előadókat találunk, mint Balog Tímea, Denk Viktória, Pánczél Klaudia, Szegő Adrienn, Kovács Szilárd, Petróczi Gábor, Kovács Etele és 
Sövegjártó Áron.
 
Az új évszázad küszöbén

A Király Színház története 1903-ban kezdődött Budapesten. Alapítójának, Beöthy László újságírónak komoly nehézségei támadtak, amikor működési engedélyt akart szerezni új vállalkozásához. Ez az elszánt férfiú azonban nem adta fel a küzdelmet, mert arról álmodott, hogy újságírás helyett színházkészítéssel fog foglalkozni.

Az új társulat először Huszka Jenő Aranyvirág című darabját állította színpadra. Az igazi nagy sikerre azonban még egy teljes évet várniuk kellett. Ekkor mutatták be Kacsóh Pongrác János vitéz című háromfelvonásos daljátékát. Az első sikert számos további követte.

Fedák Sári énekesnő-primadonna a maga idejében sokat tett az operett népszerűségéért. Korábban ugyanis a darabokat csak egy évig játszották, és később akkor sem mutatták be őket újra, ha eredetileg sikeresek voltak. Fedák Sárinak hála a legjobb darabok éveken át a színpadon maradhattak, így dallamai könnyebben belophatták magukat a hallgatóság fülébe és szívébe. A legismertebb dalokat a pesti utcán ugyanúgy dalolta a suszterlegény, mint a vacsorázni induló dúsgazdag bankár.

A Király Színház évtizedeken át virágzott, átvészelte az első világháború megpróbáltatásait, és a húszas években már a magyar főváros legsikeresebb operettszínházának számított.
Társulata közel kétszázötven darabot adott elő, Huszka Jenő Gül Babáját, Szirmai Albert Mágnás Miskáját, Jacobi Viktor Leányvásárát és természetesen a két világhírű klasszikus, Lehár Ferenc és Kálmán Imre legszebb darabjait. A budapesti közönség harsány tapssal jutalmazta A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Csárdáskirálynő és A bajadér remek művészeit.

Február 8-án a MOM Kulturális Központban az operettrajongóknak –a Király Színház mai társulatának köszönhetően – olyan nagyszerű és izgalmas zenei élményben lehet részük, mint amilyenben dédapáinknak és dédanyáinknak lehetett egy kerek évszázaddal ezelőtt.

Talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük, hogy bizonyos dalokat a nézők is a szólistákkal együtt fognak dúdolni, sőt talán énekelni. Olyan halhatatlan magyar klasszikusokat hallgathatunk meg, mint a Jaj, cica!, a Hajmási Péter, a Londonban, hej!, a Cintányéros, cudar világ, a Messze a nagy erdő vagy éppen a Ringóvállú csengeri violám.

Jegyinformáció:
 
Jegyek kaphatók a momkult.jegy.hu oldalon, az Interticket hálózatában, valamint a MOMkult jegypénztárában.

Ajánló
Ajánló
Szilveszter éjjel

Szilveszter éjjel

Az év utolsó napján, szilveszter éjjelén nem egyszerű hazajutni, ezért szétnéztünk, hogy itt a...

Közös otthoni programok a téli szünetre

Közös otthoni programok a téli szünetre

A karácsony és újév közötti napokban, a néha hosszúnak tűnő téli szünetben sok elfoglaltságot...

A zenegyűlölő – Operasokk a MOM Kulturális Központban

A zenegyűlölő – Operasokk a MOM Kulturális Központban

Hámori Máté karmester, a Danubia Zenekar művészeti vezetője azt szeretné, ha minél többen...