Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2017-06-02

Rózsák jelzik érkezését – pünkösdi hagyományaink

Rózsák jelzik érkezését – pünkösdi hagyományaink

Pünkösdkor a keresztények világszerte megemlékeznek arról a napról, amikor a Szentlélek kiáradt Jézus tanítványaira, és ezzel megkezdődött a kereszténység történetének új korszaka. Hazánkban számos gyönyörű hagyomány kapcsolódik ehhez a jeles ünnephez. Ilyenkor még a kertek is osztoznak az emberek örömében: mindenütt megjelennek a gyönyörű pünkösdi rózsák!

A pünkösdöt a keresztény kultúrkörben világszerte megünneplik. A katolikus liturgiában a húsvét beteljesedésének ünnepe. A mozgó ünnepek közé tartozik, így pontos időpontja a húsvét utáni ötvenedik nap, ami május 10. és június 13. közé eshet. Az Újszövetségben olvashatjuk, hogyan szállt alá a Szentlélek Krisztus tanítványaira. Az apostolok a lelkesítő, megvilágosító, szeretetet sugárzó kegyelem hatására képessé váltak Jézus missziós parancsának teljesítésére. Sokan az egyház születésnapjának tartják a legelső pünkösdöt. Hamarosan ugyanis megalakult a jeruzsálemi ősegyház, a világ első keresztény gyülekezete.
 
Ősi hagyományok
 
A tudósok a pünkösdöt egy ószövetségi zsidó ünnepre, a törvényadás emléknapjára, és az új kenyér ünnepére vezetik vissza. Jézus korára már új tartalommal gazdagodott a hagyományos ünnepség. A keresztények már az első időktől kezdve a húsvéthoz kötötten ünnepelték meg, mégpedig a keleti és a nyugati egyházban egyaránt. Az új vallás elterjedésében jelentős szerep jutott a görögöknek. A húsvét és a karácsony mellett a harmadik legfontosabb keresztény ünnepnek számító pünkösd neve a görög ötven, vagyis pentékoszté szóból származik. A magyar pünkösd szó a görög elnevezésre vezethető vissza. Kr.u. 305-ben a püspöki szinódus rendeletet fogadott el arról, hogy a keresztényeknek meg kell ünnepelniük a Szentlélek eljövetelét. 
 
Hazai hagyományok
 
A magyar területeken számos nagyon szép népszokás kapcsolódik hozzá. Ezek egy részéről feltételezhető, hogy még a kereszténységet megelőző időszakban alakultak ki, és átvették a tavaszi újjászületést köszöntő ünnepek hagyományait. Őseink azt gondolták, ha pünkösd napján gyönyörűen süt a nap, akkor abban az évben felettébb jó lesz a bortermés. A kereszténység megerősödésével hazánkban is fontos vallásos ünnep lett a pünkösd. Szép szokás volt májusfa állításával megemlékezni a természet felébredéséről, a megújulásról, amit aztán a falvak egy részében pünkösdkor szedtek le. A közösségi összetartozás erejét mutatja, hogy egy-egy falu gyakran állított közös májusfát. Amikor ezt lebontották vagy kidöntötték, mindenki együtt ünnepelt és táncolt.
 
Népszerűek voltak az ilyenkor tartott búcsúk és zarándoklatok. A 15. századtól kezdve már írásos emlékek számolnak be arról, hogy milyen sokan keltek útra a csíksomlyói Mária kegyhely felé. Ez a szép hagyomány mind a mai napig él. A csíksomlyói búcsú napjainkban a nagyvilág magyarságának egyik legszebb, elemi erejű találkozója.
 
Ki a legény a gáton?
 
Őseink a május hónapot pünkösd havának is hívták. Mivel a falvakban ez az ünnepség ezer szállal kapcsolódott a tavasz újjászületéséhez, és így a szerelem fellángolásához, nem csoda, hogy a fiatalok mindent megtettek azért, hogy kitűnjenek a társaik közül. A lányok a legszebb ruhájukat vették fel, a legények pedig különféle ügyességi versenyeket szerveztek, hogy megmutassák, ők a legerősebbek, a leggyorsabbak, a legtalpraesettebbek. Jókedvű vetélkedéstől volt hangos az egész falu. Némelyik versenyszámmal, például a tuskócipeléssel, a bothúzással a fiúk az erejüket bizonyították, a bikahajszával a bátorságukat, míg a lóversennyel, a kakaslövéssel és a karikadobálással az ügyességüket. 
 
Ekkor került sor a pünkösdi király megválasztására. A szerencsés új uralkodó többnyire a nemzedéke legrokonszenvesebb, népszerű tagja volt. A jóképű, erős és talpraesett legényt nagy örömmel várták a faluban tartott összes lakodalomba, ünnepségre, a különféle mulatságokra. Ráadásul pedig nem kellett fizetnie a kocsmában elfogyasztott borért. Italozásának árát a legények közössége egyenlítette ki. A pünkösdi király a többi fiatal vezetőjének számított. Voltak vidékek, ahol a kiválasztott egy hétig, míg más helyeken egy teljes esztendőn át élvezhette a kiváltságait.
 
Fejedelmi pár
 
A pünkösdi király persze magányos volna, ha nem lenne mellette királyné. Sok helyen elterjedt az a szokás, hogy négy gyönyörű, de már idősebb lány körbeviszi az egész településen ötödik társukat. A kiválasztott hajadon nem csak mindenkinél gyönyörűbb, de fiatalabb is. Látogatásuk szerencsét hoz. Énekszóval vonulnak végig a falun, és a családok nagy örömmel fogadják őket. A királynő kezében pünkösdi rózsát tart, és a házakban rózsaszirommal hinti meg a helybelieket.
 
A pünkösdi királynéjárásban résztvevő lányok közé bekerülni igen nagy megtiszteltetés volt. Az ilyen fiatal nőknek nem kellett attól tartaniuk, hogy pártában maradnak. Mindig a falu legszebb leányai közül kerültek ki. Énekeikről azt gondolták, hogy termékenyebbé teszi a közösség jószágait. A körbesétáló leányok helyesen tették, ha vittek magukkal egy jókora tarisznyát vagy zsákot. A hagyományoknak megfelelően ugyanis minden háztartásban kisebb ajándékokkal lepték meg őket.
 
A hagyományok egy része jótékonysági célokat szolgált. A pünkösdi király és a királynő a fiatalok és a gyermekek társaságában közösen is bejárta a falut. Az egész közösség együtt ünnepelt, mindenki jókedvűen várta az énekelve, táncolva érkező ifjúságot. Az így összegyűjtött adományokat gyakran valamilyen jótékony célra ajánlották fel.

Ajánló
Ajánló
Házasságkötés anno és ma

Házasságkötés anno és ma

Hazánkban sokáig csak egyházi házasságkötés volt lehetséges, de a „modernizáció”,...

Nagyszerű művészek, lenyűgöző remekművek – a magyar festészet napja

Nagyszerű művészek, lenyűgöző remekművek – a magyar festészet napja

Immár tizennyolc esztendeje október 18-án országszerte megünnepeljük a magyar festészet...

Az állatok világnapja és Assisi Szent Ferenc

Az állatok világnapja és Assisi Szent Ferenc

A katolikus egyház egyik legnépszerűbb középkori szentje, Assisi Ferenc már a 13. század...