Menü
Aktuális

 2018-12-07

Gyönyörű ragyogás – az ország karácsonyfája

Gyönyörű ragyogás – az ország karácsonyfája

Érdemes decemberben vagy január első napjaiban elsétálni a magyar Országház mellé. November vége óta ott áll az egész nemzet gyönyörű, toronymagas karácsonyfája. Advent első napja óta az ünnep fénye ragyogja be a Kossuth teret. Ezalatt a karácsonyfa alatt jut hely mindannyiunk számára. 

Szép hagyomány, hogy évről-évre egy gyönyörű, sudár törzsű fenyőfa költözik az Országház mellé. 
 
A döntéshozóknak évről évre egyre nehezebb a dolga, amikor ki akarják választani, hogy egészen pontosan melyik gyönyörű fa álljon ott, Budapest szívében. Rengeteg a felajánlás, nagyon sokan szeretnék azt, hogy éppen az ő fájukban gyönyörködhessenek a hazai és a határon túli magyarok. Magánemberek ugyanúgy felajánlják kertjük büszkeségét, mint erdőgazdaságok, vagy különféle intézmények. Éppen ezért tényleg felelősségteljes dolog kiválasztani a legmegfelelőbbet. A katasztrófavédelem szakemberei, együttműködve a magyar honvédség és a rendőrség állományával, idén Putnokról szállították át a gyönyörű ezüstfenyőt. A rakomány mozgatása nem mindennapi feladat volt, hiszen a nemzet karácsonyfája majdnem hét tonna súlyú. Adományozója, Kováts Géza Sándorné jogosan lehetett büszke rá.

Csoda Vízkeresztig

Akik mostanában jártak a Kossuth téren, azok jól tudják, hogy nemrég milyen szépen megváltozott, megújult a Parlament környéke. Amikor elvégezték a tér felújítását, egy megfelelő, földbe süllyesztett helyet alakítottak ki a nemzet karácsonyfája számára, hogy évről évre stabil és biztonságos helyen állhasson. A jó rögzítés nagyon fontos, hiszen ezek a fák olyan magasak, mint egy kisebb torony. Általában tizennyolc-húsz méteresre nőnek. Hozzáértő szakemberek vágják ki őket, és különleges, erős járművel szállítják a fővárosba. Embert próbáló feladat a helyére állítani, szerencsére a katasztrófavédelem szakembereinek megvan hozzá a kellő gyakorlatuk. A  faóriást elmésen kialakított hevedercsatlakozókkal is rögzítik, így a legerősebb hideg, dunai szél sem okozhat gondot.

Komoly munkát jelent a fa feldíszítése is. A fényei általában advent első napján ragyognak fel. Nem túlzás igazi fényárról beszélni, hiszen 33600 színes izzóból árad a karácsony meghitt fénye. Helyükre kerülnek a gyönyörű díszek, majd az ezüstfenyő átalakulását az óarany színben tündöklő csúcsdísz helyére kerülése zárja le.
 
Ez a dísz egy igazi óriás. Százharminc centiméter magas, a súlya pedig eléri a harminc kilogrammot. Karácsonyi tradícióink fontos részét jelenti a betlehemezés. Évről évre ott találjuk a betlehemi jászolt is a fa tövében. A karácsony Krisztus születése napja, éppen ezért december 24-én a kis Jézust is elhelyezik a betlehemi jászolban.

Ragyogó közterek

A nagyvilágot járva karácsonykor számos helyen láthatunk közterületeken szép fenyőfákat. A köztéri faállítás a múlt század első felében terjedt el. Volt, ahol vállalatok, áruházak állítottak karácsonyfát az utcára, míg másutt az önkormányzat vagy az egyház. A szokás annyira elterjedt és megerősödött, hogy ma már hatalmas csarnokok, bevásárlóközpontok belsejében is találhatunk olyan szemkápráztatóan feldíszített faóriásokat, amilyenekben korábban csak kint, a havas utcákon és tereken gyönyörködhettek az emberek.

Egy-egy ország karácsonyfája fontos szimbolikus jelentést hordoz. Kifejezi a nemzet egységét, az összetartozás érzését és a közös értékeket. Néha azonban a politika szele is megérinti az ilyen fákat. Az USA-ban 1923 óta áll karácsonyfa a Fehér Ház előtt. 1979-ben nem borult fényárba, mivel Carter elnök csak a csúcsdísz bekapcsolását engedélyezte. Ennek az volt az oka, hogy Iránban rengeteg amerikai állampolgárt tartottak fogságban. Jimmy Carter ezekre a túszokra emlékeztette hazája népét.

A világ legnagyobb köztéri élő karácsonyfája a múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben egy viszonylag meleg éghajlatú területen, Floridában állt. Egy magánember, a National Enquirer újság tulajdonosa kedveskedett a 37 méter magas fával a környék lakóinak. 

A második világháborút követően a brit fővárosban egy gyönyörű, norvég fenyőfát csodálhattak meg az emberek. A Trafalgar tér ékességét Oslo városa ajándékozta Londonnak. A norvégok így akarták kifejezésre juttatni hálájukat azért, hogy olyan sok segítséget kaptak a britektől a háború során. 

Karácsonykor nagyszerű látványt nyújt például a vatikáni, a milánói, a varsói, vagy éppen a madridi óriási karácsonyfa is. Ez a szép szokás annyira népszerű, hogy ma már olyan messzi országokban is feldíszített karácsonyfákat láthatunk – többnyire bevásárlóközpontokban –, ahová korábban még nem jutott el a karácsony csodája. Ma már a japánok, a koreaiak, vagy éppen Hong Kong lakói is ámulva nézhetik a csodálatos látványt.

Ősi gyökerek – új hagyományok

Az emberek vallásos szertartásaiban már a legősibb időkben is fontos szerepet játszottak a különféle fák. Az európai kultúrkör gyökerei a kelta és a germán törzsek korszakáig nyúlnak vissza. A zord, hideg, téli napokon az örök életet jelképező, egész évben zöldellő levelű fenyőfák reménnyel töltötték el az emberek szívét. A mai karácsonyfák előfutárai a 16. században jelentek meg Európában. A népszerű szokás gyorsan elterjed a földrészünkön.

A híres német költő és író, Goethe rengeteg embert megismertetett a karácsonyfa feldíszítésének szokásával, amikor megírta Az ifjú Werther szenvedései című népszerű regényét. Hazánkba Ausztrián keresztül jutott el a szokás. Az osztrák császári titkosrendőrség kezdetben gyanakodva figyelte a fa körül ünneplőket, de az ilyen karácsonyozás Ausztriában és Magyarországon is gyorsan belopta magát az emberek szívébe. 

Nem lehet egész pontosan tudni, hogy itthon hol ragyogtak fel először a karácsonyfa gyertyái. Három hölgy neve merül föl ezzel kapcsolatban. Úgy tudjuk, hogy valószínűleg a kisdedek védelmezője, Brunszvik Teréz grófnő kedveskedett először karácsonyfával a rábízott gyerekeknek. Podmaniczky Frigyes báró szerint viszont az első karácsonyfát az ő édesanyja hozatta be hazánkba. József nádor a 19. században sokat tett Magyarországért. Elképzelhető, hogy az ő felesége, Mária Dorottya hercegnő honosította meg nálunk a hagyományt.

Néhány évtized elég volt ahhoz, hogy a legtöbb magyar nemesi és jómódú polgári otthonban egy fenyőfa feldíszítésével is hozzájáruljanak az ünnepi készülődéshez. Hamarosan megszületett egy igazi hungarikum is! A világon szinte sehol másutt nem díszítik a karácsonyfát a jellegzetesen magyar szaloncukorral.

Akkor régen, a 19. században persze nem sokan sejthették, hogy kései leszármazottaik milyen csodálatos karácsonyfában gyönyörködhetnek majd a magyar Parlament előtt. 

Ajánló