Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-01-28

Januárban született - Kempelen Farkas, a titokzatos polihisztor

Januárban született - Kempelen Farkas, a titokzatos polihisztor

Bő két évszázaddal ezelőtt kevesen mondhatták volna el magukról, hogy sikerült vereséget mérniük a fél Európát meghódító, félelmetes hírű francia uralkodóra, Napóleonra. E kisszámú kiválasztott között akadt egy honfitársunk is. A győzelmét az teszi igazán érdekessé, hogy Kempelen Farkas öt évvel a halála után, mondhatni, a sírból visszanyúlva csapott össze a hódítóval! A híres tudós 285 évvel ezelőtt született. 

A Farkasréti temetőtől nem messze, a Mártonhegy oldalán utca viseli a 18. század titokzatos magyar zsenije, Kempelen Farkas nevét. Amikor 1734. január 23-án a híres tudós születését követően Kempelen Engelbert császári és királyi kamarai udvari tanácsos és a neje, Spindler Anna Rosina talán kicsit álmodozva arról beszélgettek, hogy milyen jövőt szán a sors a fiuknak, arra gondolhattak, hogy a gyerek esetleg az őseihez hasonló módon a császári államgépezet szolgálatába áll, és szép pályafutás vár rá valamilyen hivatalban, Bécsben, Pozsonyban vagy éppen Budán.
 
Világhírű feltaláló

Vajon mit szóltak volna ahhoz, ha valaki elárulja nekik, hogy Farkasból a korszak egyik legismertebb tudós elméje lesz, akinek a nevét nem csak a Habsburg Birodalomban, de az egész világon megismerik? Hogy majd három évszázaddal később utcák és iskolák falán olvashatjuk a Kempelen Farkas nevet? A páratlan polihisztor olyan nagyszerű életművet hagyott maga után, hogy munkásságáról jogosan emlékeznek meg a krónikaírók.

Ráadásul nem csupán a legendás sakkozógép megalkotása öregbíti hírnevét, hiszen rengeteg dologgal foglalkozott, mégpedig óriási tehetséggel, nagy szorgalommal és elképesztő leleményességgel. Jogászként, filozófusként, matematikusként és fizikusként nyugodtan összemérhette volna a tudását a 18. század legjobb európai elméivel.
 
Agyafúrt sakkozógép

Kempelen Farkas leghíresebb alkotása kétségtelenül a rendkívül agyafúrt sakkozógépe, a híres Török volt. Ez a megdöbbentő masina elképesztette és lenyűgözte az akkori közvéleményt. Első bemutatkozása után róla beszéltek Ausztriában és Magyarországon, sőt valamennyi európai koronás fő udvarában. Ráadásul a Török diadalútjának még az óceán sem szabhatott határt, a következő évszázadban átjutott Amerikába, és ott is sorra megverte a legnevesebb sakkjátékosokat.
 
Kempelen 1769-ben állt vele a bécsi udvar nyilvánossága elé. Nem sokkal korábban egy híres francia illuzionista, François Pelletier lépett fel a schönbrunni palotában, és ügyes trükkjeivel igencsak lenyűgözte az udvari előkelőségeket. Kempelen magas rangú tisztviselőként maga is bejáratos volt Mária Terézia udvarába. Megígérte a fenséges asszonynak, hogy olyan meglepetéssel szolgál, ami mellett elhalványulnak Pelletier mutatványai.

Sokan talán kételkedtek abban, hogy be tudja tartani a szavát, mivel 1767 óta az ország déli részén, Bácskában dolgozott. Telepítési kormánybiztosként nehéz, embert próbáló feladatok sora várt rá. A törökök elleni évszázados háborúskodás során néptelenné vált vidéket újra élettel kellett megtöltenie. Fáradhatatlannak bizonyult, megszervezte a betelepítéseket, selyemgyárakat alapított, új falvakat teremtett a régi romok helyén. Egészen elképesztő, hogy mindezek mellett volt ereje kitalálni az elmés sakkozógépet.

Na, de vajon miért éppen egy törököt formázott a masina felső része?
Ennek egy kisebb jelentőségű gyakorlati és több, mélyebb lélektani oka is volt. A Török fellépései során nagyon jól jött, hogy a bábu bő ruházatot, színpompás kaftánt viselt. Eltakarta a nézők szeme elől a gépezet egy részét, így a segítők viszonylag egyszerűen be tudtak avatkozni, ha arra volt szükség.

Ennél azonban sokkal lényegesebb volt a kiváltott lélektani hatás. A Török igazi titokzatos, keleti mágusnak, a természetfeletti erők urának látszott, a nézők azt is gondolhatták, hogy valamilyen földöntúli teremtménnyel kerültek egy szobába. Karl Gottlieb von Windisch feljegyzéseiből tudjuk, hogy egyes idősebb hölgyek bizony még a függöny mögé is elbújtak, és csak onnan kilesve merték figyelemmel követni a játszmákat. A kíváncsiságuk nem engedte meg, hogy elfussanak, de azt remélték, hogy a csipkefüggöny megoltalmazza őket a gépben lakozó „gonosz szellemtől”.

Akadt ezenfelül egy politikai motívum is. Hosszú évszázadok háborúi után már nem a törökök voltak a Habsburgok fő ellenfelei, hanem a franciák és a mind veszélyesebb poroszok. Sok csatában sikerült legyőzni a szultánt, így a Török figurája talán éppen ezekre a diadalokra emlékeztették azt a felséges személyt, akinek a meglepetést szánták: Mária Terézia császárnőt.
 
A császár csalni méltóztatik

Kempelen Farkas nem tartotta igazán fontosnak a gépembert, hiszen rengeteg sokkal hasznosabb dolgot is feltalált, például szivattyúkat, gőzgépeket, és ötvösként, költőként, valamint íróként is a legjobbak közé tartozott. A császár parancsára azonban vonakodva beleegyezett abba, hogy a Török bejárja Európa fejedelmi udvarait. Párizsban még Benjamin Franklin amerikai követ, a neves tudós is játszhatott ellene. 

Amikor Kempelen 1804 tavaszán elhunyt, számos titkát magával vitte a sírba. Nem tudhatjuk, hogy az ő idejében ki rejtőzött a masinában, ám az biztos, hogy a valószínűleg apró termetű ismeretlen az akkori világ egyik legnagyszerűbb játékosa volt.
 
Öt évvel a feltaláló halála után a Habsburg seregek sorra veszítették a csatáikat, és idegen hódítók, a franciák foglalták el a bécsi palotát. Napóleon ragaszkodott ahhoz, hogy összemérje erejét a titokzatos gépemberrel. A francia császár háromszor is szabálytalanul lépett, de a gépember nem hagyta magát, hanem lesöpörte az összes bábut a földre. Napóleon még egy játszmát kért, ám ekkor már nem próbált meg csalni. Kempelen Törökje ekkor könnyedén legyőzte Európa urát.

A gépezet diadalútja egészen 1854-ig tartott. Ekkor az amerikai Philadelphia múzeumában állt. Egyik éjjel tűz ütött ki a közeli színházban, a lángok pedig átterjedtek a múzeum épületére. Mire a tűzoltók megérkeztek, a hőség elemésztette a titokzatos gépembert is. Kempelen mesterművének híre azonban mind a mai napig megmaradt, tudósok, sakkszakemberek és bűvészek próbálják meg időnként újjáépíteni a masinát, és megfejteni rég elfelejtett titkait.

Ajánló
Ajánló
A sárkányölő hős – Szent György hava, április

A sárkányölő hős – Szent György hava, április

A régmúlt önfeláldozó hősei közé tartozik egy rettenthetetlen római katona, Szent...

Egy zsenire emlékezünk – Bach Mindenkinek Fesztivál

Egy zsenire emlékezünk – Bach Mindenkinek Fesztivál

A barokk kor egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője, Johann Sebastian Bach 1685. március 21-én...

Vigyázzunk a jegyüzérekkel!

Vigyázzunk a jegyüzérekkel!

A mai fiatalok nehezen hiszik el, de annak idején – harminc-negyven évvel ezelőtt – nem...