Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-07-05

Régi szép aratóünnep – Sarlós Boldogasszony napja

Régi szép aratóünnep – Sarlós Boldogasszony napja

A nagyvilág keresztényei július elején egy fontos bibliai eseményről emlékeznek meg. A hagyományok szerint Szűz Mária másodikán látogatta meg rokonát, Erzsébetet, Keresztelő Szent János édesanyját. Ez az ünnep évszázadokon át nagyon fontos volt a magyar földművesek egymást követő, a hagyományokat tisztelő nemzedékei számára, mivel ekkor vette kezdetét az aratás. Ősi hagyományainknak megfelelően július második napján mind a mai napig a Sarlós Boldogasszony előtt hajtanak fejet a hívők.

A középkori emberek életében központi szerepet töltött be a keresztény hit. Nem volt ez másként hazánkban sem, ahol Szent István királyunknak köszönhetően elterjedt az új vallás. Az ősi hagyományok néha ellentétbe kerültek a hittérítők tanításaival, máskor viszont nagyon szépen kiegészítették egymást. A vértanúhalált szenvedő Szent Gellért püspöknek köszönhetjük, hogy a Szűzanyát hazánkban Boldogasszony néven is tisztelik. A főpap Magyarországra érkezése után sokat segített István királynak, amikor az elkötelezte magát a kereszténység mellett. Ekkoriban javasolta a Boldogasszony elnevezés használatát.

A hazai földművesek Szűz Mária oltalmába ajánlották a nyári munkálatokat. Egészen a második vatikáni zsinatig világszerte július másodikán ünnepelték meg Szűz Mária látogatását Erzsébetnél. A zsinat óta a világban a legtöbb helyen valamivel korábban, május végén emlékeznek meg erre a bibliai eseményre. Hazánkban azonban továbbra is az eredeti időpont az ünnep napja.
 
Nagyon fontos találkozás

A Biblia tanítása szerint Gábriel arkangyal adta Szűz Mária tudtára, hogy egy kedves rokona, az unokatestvére nemsokára szülni fog. Az Erzsébet méhében hordott gyermek nem volt más, mint János, akit a keresztények Keresztelő Szent Jánosként tisztelnek. Szűz Mária mindenképpen segíteni akart Erzsébetnek.

Tudta, hogy a terhesség utolsó szakaszában egy nőnek különösen jólesik az odafigyelés és a segítségnyújtás. Hosszú utat kellett megtennie, míg elért Erzsébethez.

Az áldottak örömteli találkozása rengeteg kiváló művészt ihletett meg. Pravoszláv ikonokon ugyanúgy megörökítették Mária látogatását, mint középkori és reneszánsz festményeken. Az esemény nemcsak a festőkre, de a zeneszerzőkre is nagy hatással volt, Johann Sebastian Bach például két kantátát is komponált az eseményről.

Ez a nap a szeretet és a segítségnyújtás ünnepe. A 13. században először a minorita szerzetesrend tagjai tartották meg, majd a 14. században VI. Orbán pápa rendelte el, hogy a hívők a Látogató Szűzhöz imádkozzanak. A megemlékezésekre kilenc nappal Keresztelő Szent János születésének megünneplése után került sor.
 
Szép népi hagyományaink

Sarlós Boldogasszonyok napja igazi aratóünnep, a földművesek ekkor a közösségük papja elé járulnak, aki megáldja a szerszámaikat. A középkor elején a legtöbb helyen még nem ismerték a kaszát, helyette sarlóval arattak. A ma ismert kasza őse a horgas sarlóból alakult ki. Ezt a rövid kaszát a fű vágására használtak. A sarlós aratás nehéz munkája a nőkre hárult, míg a férfiak a lemetszett gabonát kötötték kévébe. 

E tevékenységnek megvolt a maga vallásos, mélyen spirituális értelmezése is. Sarlós Boldogasszony learatja a termést, amit aztán a fia, Jézus gyűjt össze. A Megváltó mond később ítéletet az emberek fölött, vagyis elválasztja az ocsút a tiszta búzától.

Az igazi munka másnap, július harmadikán kezdődött. Az ünnepnapon összegyűlt a közösség, hogy együtt készüljenek fel az év legfontosabb munkájára. Nem feledkeztek el a napnak nevet adó szentről sem. Mivel Szűz Mária maga is gyermeket várt, amikor útra kelt Erzsébethez, könnyen elfáradt és pihenésre volt szüksége. Hazánkban éppen ezért sok helyen egy széket állítottak a falusi házak elé, amit virágokkal díszítettek fel, hogy ha Szűz Mária éppen arra járna, akkor meg tudjon pihenni, mielőtt folytatja útját Keresztelő Szent János anyjához. 

Hasonlóan az aratáshoz kapcsolódó más ünnepekhez, ezen a napon is fontos szerep jutott az élet jelképének, a gabonának, általa pedig az új kenyérnek. A falu apraja-nagyja kivonult a határba, és a rekkenő hőséggel dacolva a búzaföldön kalászokat szedtek, abból pedig búzaboronát fontak. Az ünneplőruhás emberek vágtak egy rendet a táblából, de további munkát már nem végeztek.

Általában az aratást a búzatábla keleti sarkában kezdték el. Imádkoztak, és az első két kévét kereszt alakban a földre helyezték.

Volt, aki nem a gabonatáblában szorgoskodott, hanem a természetet figyelve az erdőt, a csalitost járta. Ilyenkor ugyanis sokan gyógynövényeket gyűjtöttek. Ezeket a pap felszentelte, és a hívők biztosra vették, hogy különösen hatásosak a nők panaszai ellen. 

A Magyar Királyság földjére lépő utazóknak feltűnt, hogy hazánkban milyen erős Szűz Mária kultusza. Népünk hűségesen megőrizte a hozzá kapcsolódó hagyományokat, a családok pedig ügyeltek arra, hogy ezek a szép szokásaink nemzedékről nemzedékre szálljanak mindenütt, ahol magyarok élnek.

Ajánló
Ajánló
Virágvasárnap – a nagyhét kezdete

Virágvasárnap – a nagyhét kezdete

A keresztény világban a húsvét a legfontosabb ünnepek egyike, hiszen a hívők ekkor...

A sárkányölő hős – Szent György hava, április

A sárkányölő hős – Szent György hava, április

A régmúlt önfeláldozó hősei közé tartozik egy rettenthetetlen római katona, Szent...

Egy zsenire emlékezünk – Bach Mindenkinek Fesztivál

Egy zsenire emlékezünk – Bach Mindenkinek Fesztivál

A barokk kor egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője, Johann Sebastian Bach 1685. március 21-én...