Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2017-06-28

Hogyan kerülhetők el a szünidei testvérveszekedések?

Hogyan kerülhetők el a szünidei testvérveszekedések?

Tehetünk valamit azért, ha azt szeretnénk, hogy csak a nyár tomboljon és ne gyermekeink? Nem könnyű feladat, hiszen a szünidőben sokkal több időt töltenek együtt a testvérek, mint a tanév alatt, és ez bizony jelentősen megnövelheti a lehetséges viták számát. 

Minden szülő számára ismertek azok a szóváltások, amelyek a legtöbb testvérpár között előfordulnak. A konfliktus kialakulásának melegágya a huzamosabb ideig gyakran céltalanul együtt töltött órák száma, az ellentétes személyiségek és érdeklődés, vagy épp a korkülönbség. Így hát, ha a civódások vissza-visszatérnek, megnehezíthetik a család hétköznapjait és elronthatják a hangulatot. Szerencsére van megoldás, hogy elkerüljük a kialakuló konfliktus-helyzeteket, és szülőként a legjobban kezeljük az ilyen szituációkat.

Fogadjuk el, hogy gyermekeink eltérőek

Ahogy egy felnőtt életében is van ellenérzés a másikkal szemben, akármennyire is szeretjük egymást, úgy nincs ez másként a gyerekek körében sem. Épp ezért a legjobb, ha igyekszünk megérteni és elfogadni, hogy az általunk imádott gyermekeink, akiket a testvéri összetartásra, valamint egymás maximális szeretetére igyekszünk nevelni, nem mindig állják egymás közelségét. Ha szembenézünk azzal a ténnyel, és elfogadjuk azt, hogy a testvérek közötti időnkénti csetepaté teljesen normális, akkor egyszerűbbé válik a megoldás is. Bizonyos kereteken belül hagyjuk őket, hogy vitatkozzanak, az agresszivitást azonban ne engedjük. 

Tipp: Gondoljunk arra, hogy ezek a veszekedések remek alkalmat adnak a vélemények, gondolatok kifejtésére, az észérvek ütköztetésére. Az így elsajátított képességet aztán felnőve jól tudják majd hasznosítani egy-egy munkahelyi vita során.  

Fő a bölcsesség

Jó hozzáállás lehet egy-egy felfokozott érzelmi állapot alkalmával, ha - mintegy kívülállóként -, meghallgatjuk mindkét felet, félbeszakítás nélkül. Ezzel máris sokat tettünk az indulatok lecsillapítása érdekében. Amikor pedig ki-ki befejezte mondandóját, foglaljuk össze a véleményüket, érzéseiket arról, amit hallottunk. Ezzel egyfelől éreztetjük velük, hogy a teljes figyelmünk az övék, másrészt elejét vehetjük az esetleges félreértéseknek, menet közben tisztázva azokat. Persze az ilyen „békéltető beszélgetések” alkalmával az is eredményes lehet, ha elismerjük, hogy felnőttként sem egyszerű egy ilyen helyzetet kezelni és jó megoldást találni.

Ezzel szintén annak érzetét erősítjük gyermekeinkben, hogy a vitázás természetes dolog, de egyúttal tanítgatjuk őket arra is, hogy hogyan kezeljék jól, diplomatikusan az ilyen helyzeteket. Erre az életérzésre még azzal is ráerősíthetünk, ha hangsúlyozzuk, hogy képesnek tartjuk a civódókat arra, hogy közösen találjanak megoldást a felmerült, vitára okot adó problémára, és mi bízunk abban, hogy használni is fogják ezeket a képességeiket.

Tipp: A probléma közös átbeszélése után maradjon el a szülői igazságtétel, bár ez az elején biztosan furcsa lesz gyerekeink számára. Hosszú távon viszont igazol minket az élet, mert megtanítja őket verbálisan, észérvekkel meggyőzni másokat, és ki akarna nagyon veszekedni, ha utána úgyis közösen kell megoldást találni (ráadásul a szülőket sem lehet pártoskodásra bírni!).   

Nincs verekedés!

Természetesen a testvérpárbajok során már kicsi korban nem árt a felekben elültetni azt a kínai bölcsességet, hogy „aki először emel kezet a másikra, elismeri, hogy nincs több érve”. Azaz, addig teljesen rendben van, hogy megpróbálják meggyőzni, rávenni egymást arra, amire szeretnék, akár egy-egy hangosabbra sikerült szóváltással, de el kell fogadniuk, hogy van egy határ, amit soha nem szabad átlépniük. Ez pedig a fizikai “érvelés”, hajhúzás, pofon, ne adj’ Isten verekedés. Aki ehhez a megoldáshoz nyúl ugyanis, az lesz a helyzet vesztese, annak ellenére, hogy épp igaza van esetleg, míg a zokogó válik a helyzet abszolút győztesévé. Ráadásul a verekedés nem oldja meg a veszekedők közti feszültséget, csak a következő alkalomra tolja el, sőt, akár el is mélyítheti a haragot.

Tipp: Verekedés esetén mindenképpen javallott a beavatkozás a testi épség megóvása érdekében, de ez csak a hadakozás leállításáról szóljon, igazságtétel nélkül! Nincs értelme felvállalni az igazságosztó szerepét, hisz két különböző történetet fogunk hallani, úgy, hogy azt sem láttuk, mi történt az első ütés előtt. Amint véget vetettünk a bunyónak, rögtön kezdjük átbeszélni, hogy kinek mi a baja a másikkal, hangsúlyozva, hogy mindent meg lehet és kell beszélni, segítve ezzel a marakodók lecsendesülését.

Hagyjuk, hogy maguk oldják meg

Sokszor a veszekedés csak a szülőnek szól, harc a figyelméért, azért, hogy kiderüljön, kit is szeret jobban. Épp ezért jó megoldás lehet egy-egy alkalommal bevetni „az oldjátok meg magatok” taktikát. De persze nem úgy, hogy nem érdekel, ki kezdte, csak hagyjátok abba és kész! Ilyenkor még számunkra is meglepő lehet, hogy távozva a helyszínről pillanatok alatt megoldódik a probléma, kialakul a teljes egyetértés.  

Tipp: Próbáljuk meg elfogadni a tényt, bár nem egyszerű, hogy a szülői beavatkozásra néha nincs szükség. Sokszor maguktól is megoldódnak a dolgok, csak tudjuk elengedni azokat.

A legjobb a megelőzés

Sokszor a perpatvar fő oka, hogy a testvérek unatkozni kezdenek, és egymás cukkolásával próbálják szórakoztatni magukat. Épp azért, hogy ezt megelőzzük, nem árt, ha laza ütemtervet készítünk a szünidőre arról, hogy melyik nap mit csináljunk, hová menjünk. Ha mindig van valamilyen érdekes elfoglaltság vagy program, szülőkkel, egymással folytatott jóízű beszélgetés, akkor nem lesz sem ideje, sem energiája a gyerekeinknek az egymással való összeveszésre.

Emiatt is célszerű ebben az időszakban is a minimálisra csökkenteni az internetezéssel töltött időtartamot, hiszen a gyerekek körében megnövekvő erőszak oka éppen az interneten keresztül rájuk zúduló agresszív tartalom. Lehet, hogy az elején igazi kihívásnak éljük meg akár mi magunk is az internetről való lemondást, de higgyük el, megéri! A bizalmas légkörben, tartalmasan együtt töltött idő megoldás lehet ezekre a problémákra, míg a napi sporttevékenység a felgyülemlett energia levezetésében nyújthat hathatós segítséget a szülőknek és gyermekeknek egyaránt.   

Tipp: A kerület szerencsés fekvése nyáron is számos lehetőséget kínál egy-egy kirándulásra. Így például végiglátogathatjuk a Pilisi Parkerdő területén található hét kilátót, hosszabb-rövidebb időt tölthetünk el a Budakeszi Vadasparkban, vagy a Normafánál is. De a szünidő remek alkalmat ad arra, hogy kihasználjuk a Hegyvidék kártya családi témájú kedvezményeit is, az Auguszt Pavilon Cukrászdától, a Normakert Vendéglőn át, a MOM Sport Uszoda és Sportközpont nyújtotta szolgáltatások igénybevételéig, ráadásul a XII. kerületben 27 különböző játszótér is várja a gyerkőcöket.

A jó hangulat adott, a többi viszont rajtunk múlik!

Ajánló
Ajánló
Házi feladat - családi gond?

Házi feladat - családi gond?

Már megint a házi feladat a családi probléma forrása? Hogyan töltsük el iskola után a délutánokat...

Elvan a gyerek, ha játszik?

Elvan a gyerek, ha játszik?

Szívesen játszik egyedül a gyermek? Hogyan dönthetjük el, hogy mikor hasznos, és mikortól káros...

Óvodából iskolába - Könnyítsük meg az első lépéseket!

Óvodából iskolába - Könnyítsük meg az első lépéseket!

Hatalmas változás egy kisgyerek számára, amikor óvodából iskolába kerül. Mivel könnyíthetjük meg...