Miért van minden évben influenzajárvány?

December közepe táján minden évben menetrendszerűen megérkezik az influenzajárvány. Most, amikor a koronavírus is fertőz, még fontosabb, hogy elkerüljük a megbetegedést, és megelőzésképpen beadassuk magunknak az ingyenes, influenza elleni védőoltást. Vajon mi az oka annak, hogy a járványt egyik évben sem tudjuk megúszni?

A cseppfertőzéssel terjedő légúti fertőzések igen gyakoriak, például csak a náthavírusból több mint kétszázféle van. Az ilyen banális megfázások, náthás tünetek inkább csak kellemetlenségszámba mennek, néhány napig tartó orrfolyás, a felső légutak nyálkahártyájának gyulladása, orrdugulás, tüsszögés, köhögés, esetleg szemirritáció, fokozott könnytermelődés jár együtt velük.

Nagyobb bajt okoz, ha influenzavírus betegít meg minket, hiszen ebben az esetben a felsorolt enyhe tünetek mellett hidegrázás, magas láz, levertség, végtagfájdalom, émelygés, gyengeség is megjelenik. Az influenza vírusa ugyanis a vérkeringésen keresztül eljut más szervekbe, a légutaktól távoli szervekben is okozhat panaszokat. Az influenza elleni védekezést nehezíti, hogy egy gyorsan terjedő és rendkívül változékony vírus, ami korábban több világméretű, nagyon sok áldozatot maga mögött hagyó járvánnyal is beírta magát a történelembe.

A történelmet is alakító influenza

Két és félezer éve vannak feljegyzések influenzaszerű betegségről, már az ókori görögöknek is meggyűlt a bajuk vele. A gyarmatosítók a 16. században elvitték Amerikába is a vírust, a következő évszázadokban pedig több világméretű, tízezrek halálát okozó pandémia alakult ki. A történelem során eddig a legnagyobb halálozással járó influenzajárvány a spanyolnátha volt 1918–19-ben, amikor közel 20 millió ember halt meg.

Statisztikák szerint a lakosság természetes, illetve mesterségesen megszerzett immunitása az influenza vírusai ellen az utóbbi évtizedekben erősödött, a kialakult járványok kisebbek lettek és kevesebb halálos áldozattal jártak. Magyarországon az elmúlt ötven év alatt 34 influenzajárvány alakult ki, 26 millió megbetegedést és több mint 22 ezer halálesetet okozva.

Több influenzavírus-variáns létezik

Az influenza állati eredetű, de az emberben is jól szaporodó vírusai az orthomyxovírusok családjába tartoznak. Az influenzavírusok mutációk, az örökítő anyag, a vírus nukleinsavban hordozott információ-változásai révén folyton változnak, azaz átalakul a vírus burkát felépítő fehérjemolekulák szerkezete is.

Három csoportba, A, B és C típusba sorolhatók, amelyek veszélyessége eltérő: az A képes kiterjedt járványos megbetegedéseket elindítani, a B inkább helyi, kisebb járványokat okoz, de mindkettőnél gyakran alakul ki súlyos szövődmény a fertőzés következtében, míg a C típussal való fertőzés enyhébb lefolyású megbetegedéseket okoz.

Az A típusú vírusok igen változékonyak, a humán és avián törzsei képesek géncserét végrehajtani más A típusú influenzák vírusaival, a mutálódás végbemehet fokozatosan és hirtelen is. Ez utóbbi esetben, amikor váratlanul egy eddig nem ismert altípus jelenik meg, amelyre még nincs az emberek szervezetében ellenanyag, veszélyes, gyorsan terjedő járvány, akár világméretű pandémia is elindulhat.

Változékony vírus – évente új vakcina

Az influenza veszélyességét ez a változékonyság és a cseppfertőzéssel való terjedés sebessége okozza. A védőoltás jó eséllyel segít elkerülni a megbetegedést, de évenként ismételni kell. Egyrészt az oltás nyomán kialakult ellenanyagszint idővel csökken, másrészt pedig a járványügyi szakemberek évente változtatják a vakcina összetételét is, alkalmazkodva a vírusok aktuális változásaihoz.

A védőoltás mindenkinek ajánlható, aki szeretné elkerülni az influenzás megbetegedést, de különösen fontos azok számára, akik sok emberrel érintkeznek munkájuk során, illetve akik veszélyeztetettebbek, mivel az immunvédelmük tartós betegség, emelkedett életkor vagy más ok miatt meggyengült. A vakcina beadatásának ideális ideje néhány héttel a járványveszélyes időszak előtt van.

A cseppfertőzés ellen fokozott higiéniával védekezhetünk, és a legtöbbet azzal tehetünk, ha minden módon erősítjük a szervezetünk védelmi rendszerét: friss levegőn végzett mozgással, egészséges, kiegyensúlyozott, vitaminban gazdag táplálkozással, az immunrendszert gyengítő káros szokások kerülésével, a stressz lehetőség szerinti, tudatos oldásával.

Ha nem sikerült elkerülni

Az influenzavírus erősen fertőző, így a betegek az embertársaikat is kímélik azzal, ha kerülik a továbbadás lehetőségét, az influenzás tüneteket kezdettől komolyan veszik, és otthon maradnak vele. Többnyire olyan intenzív tünetekkel tör ki a betegség (levertség, hidegrázás, borzongás, magas láz, gyengeség, végtagfájdalmak), hogy az érintettnek mindenképpen ágynyugalomra van szüksége.

A vírus ellen az antibiotikum hatástalan, a tüneteket lázcsillapítóval, nátha, orrdugulás, köhögés elleni szerekkel lehet csillapítani, emellett fontos a bőséges folyadékbevitel és a vitaminpótlás. Az influenza egy-két hétig tart, ha nem alakul ki a nyomában szövődmény. Az influenzával összefüggő halálesetek legnagyobb részét ugyanis a tüdőgyulladást is okozó pneumococcus baktériummal való felülfertőződés okozza.