2020-12-03
Mit tegyünk, ha rossz evő a gyermekünk?

Rémálom a szülőnek, gyötrelem a gyereknek, ha az étkezés kötelező rosszá, teljesítendő feladattá válik. Mit tehetünk, hogy az evés örömteli dolog legyen, és ne keljünk fel minden alkalommal rossz szájízzel a családi étkezőasztaltól?
Enni öröm – legalábbis genetikailag úgy vagyunk kódolva, hogy a táplálékfelvételt élvezzük, hiszen az ad testünknek energiát, agyunknak hajtóerőt, ha megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot viszünk be a szervezetünkbe. Sok családban ez az örömteliség egyszer csak megcsúszik, és nyögvenyelős tortúra kerekedik belőle, könyörgéssel, ígéretekkel, esetleg fenyegetőzéssel a szülő részéről, összeszorított szájjal, rosszkedvvel, sírással a gyerek oldaláról. Ha tudatosan figyelünk és megpróbáljuk elkerülni az „evéscsapdákat”, kikerülhetünk a rossz spirálból, és újra mosolygóssá tehetjük az étkezéseket.
A jó példa ragadós
.jpg)
Az egészségterror nem működik
A tiltólistára tett ételekkel-italokkal inkább ártunk, mint használunk, hiszen azok rendkívül vágyott dolgokká válnak, amiket megkóstolni sem szabad. Nyilván más a helyzet, amennyiben a gyermek allergiás vagy érzékeny bizonyos ételféleségekre, ám ha arról van szó, hogy egy kocka csokit sem engedünk meg neki, mert nem szeretnénk, hogy meghízzon, akkor elindítjuk a sóvárgás folyamatát, és túlságosan középpontba helyezzük az édességeket. Mint minden esetben, itt is az arany középút a legszerencsésebb, lehessen csokoládét, cukorkát enni, de mértékkel.
.jpg)
A folyton lefogyni vágyó édesanyák vagy a fiukat vasgyúrónak látni kívánó édesapák kiemelten kezelik a családban az étkezések kérdését, és folyamatosan erre helyezik a fókuszt. A gyermek ösztönösen rájön, hogy ez a kiemelt terület jó terep a játszmákra is, például engedmények vagy extra figyelem kicsikarására. Ilyenkor nekünk, szülőknek is érdemes önvizsgálatot tartanunk, hogy nem tulajdonítunk-e túl nagy jelentőséget az evés témakörének.
Ha a gondolataink folyton e körül járnak, ha másról sem tudunk beszélni, mint arról, hogy mit ettünk-ittunk ma és az hány kalória volt, valamint ha a gyereket is naponta többször azzal frusztráljuk, hogy véleményünk szerint keveset vagy épp túl sokat evett, azzal nem segítünk a problémán. Forduljunk szakemberhez, ha úgy érezzük, túlnő rajtunk a baj, ő profi segítséget nyújt majd, figyelembe véve minden körülményt.
Tényként kezeljük, hogy válogatós
.jpg)
Érdemes olyan helyen étkezni, ahol van gyerekadag – ilyen például az Ízlelő Hegyvidék étterem –, hiszen az is elriaszthatja a gyereket, hogy a tányérjára kerülő ételmennyiség rémisztően sok, amivel képtelenség megküzdenie, bármennyire szereti is.
Bevonhatjuk a sütés-főzésbe
Ha a gyereket bevonjuk az ételkészítés folyamatába, akkor jó eséllyel szívesebben eszik majd a kész menüből. Látja, hogy miből, milyen módon készül egy-egy reggeli, ebéd vagy vacsora, hogyan kerülnek az ételek-italok a család asztalára. Már ovisként is besegíthet apróbb konyhai munkálatokba. Elég, ha csak az a feladata, hogy kiválogatja a legnagyobb krumplikat vagy összekeveri a salátára szánt joghurtot a fűszerekkel.
.jpg)