Kezdje az évet egészségtudatosan!

A napközbeni stressz megrontja az éjszakai pihenést, a megfelelő alvás híján másnap ingerlékenyebben, feszültebben végezzük a munkánkat, és este még nehezebben tudunk elaludni – ez egy önmagát erősítő spirál, amiből nagyon nehéz kilépni. Pedig nem szabad ennyiben hagyni, hiszen a stressz és az alvászavar előbb-utóbb testi tüneteket is okoz, többek között vérnyomásproblémákat, ami egyenes út a legveszélyesebb szív- és érrendszeri betegségekhez.

A munkahelyi stresszel kezdődhet
 

Munkahelyi stresszt okozhat túlterheltség, teljesíthetetlen határidők, tehetetlenségérzet, ha a munkavállaló nincs döntéshelyzetben, elvesztette az irányítást időbeosztása, feladatai fölött, önmagával és a helyzetével elégedetlen, szenved a megfelelési kényszertől, a főnökeitől pedig nem kap elegendő megbecsülést, visszajelzést. A munkahelyi stressz a legsúlyosabb egészségkárosító tényezők egyike, a munkavállalók legalább harmadát érinti.

Stressz hatására fokozódik a szervezetünkben a stresszhormonok termelődése, nő a pulzusszám és a vérnyomás, az izmok – mintegy menekülésre készen – megfeszülnek. A stressz elmúltával ezek a reakciók megszűnnek. Ha azonban a stressz folyamatossá válik, ezek a válaszok is állandósulnak, ennek következtében súlyos testi és pszichés panaszok alakulhatnak ki.

Fejfájás, nyaki és hátfájdalom, izomgörcsök, emésztési panaszok, magas vérnyomás, később keringési és szívproblémák jelentkezhetnek. Az érintett kedélyére, pszichés állapotára is hat a tartós stressz: nyugtalan, ingerlékeny, lehangolt lehet, szorongás, depresszió, alvászavarok, libidócsökkenés is jelentkezhet.

Az alvászavarral súlyosbodik a helyzet

Alváshiányt válthat ki, ha kevés a pihenésre fordított idő, nincs lehetőség a felnőttek számára szükséges napi 6-8 óra alvásra. Gyakori az is, hogy nem az idő kevés, hanem a felriadások, a felületes alvás, a pihentető mélyalvás hiánya miatt az alvás minősége nem megfelelő.

Az alváshoz kapcsolódó hormonok termelődésének felborulása és a nem megfelelő regenerálódás miatt a tartós alváshiány súlyos következményekkel járhat.

Csökkenti a testi-szellemi teljesítményt, a koncentrálóképességet, rontja a memóriát, depressziót válthat ki, és fokozza a magas vérnyomás, a szív-ér rendszeri megbetegedések, az elhízás, a 2. típusú diabétesz, de még a daganatos betegségek kockázatát is.

Magas vérnyomás, a szívbetegség előszobája

A magas vérnyomás kialakulását egyaránt elősegítheti a tartós stressz és az alváshiány. Szédülés, fejfájás, látászavar, orrvérzés jelezheti a magas vérnyomást, de ezeket a tüneteket más betegség is kiválthatja. Így sajnos nem ritka az sem, hogy csak egy érrendszeri katasztrófa (infarktus, agyvérzés) bekövetkezte után diagnosztizálják. Ezért ajánlatos rendszeresen mérni, vagy bizonyos időközönként felkeresni a háziorvost, hogy a rutinvizsgálatokat elvégezhesse. Magas vérnyomásnak a 140/90-es érték tartós, rendszeres meghaladása számít, de a szakorvosok emelkedettnek tekintik a 130 feletti értéket is.

Hármas szívrizikó

Egy német kardiológiai vizsgálat kimutatta, hogy a stressz, az alváshiány és a magas vérnyomás együttes előfordulása legalább háromszorosára növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A vizsgálat 18 évig tartott, kétezer 25 és 65 év közötti munkavállaló részvételével.

Azoknál, akiknél az első mérés idején is emelkedett vérnyomást mértek, ez idő alatt a kontrollcsoporthoz képest nagyobb arányban lettek szívbetegek. Ez az arány 1,6-szorosára nőtt azoknál, akik jelentős munkahelyi stressznek voltak kitéve, és 1,8-as szorzóval kell számolni azoknál, akik alvászavarokkal küzdöttek.

Akiknél pedig mind a három tényező jelentkezett, háromszoros valószínűséggel következett be valamilyen súlyos szív- és érrendszeri betegség. Ezeket a veszélyeket pedig komolyan kell venni, hiszen a kardiovaszkuláris megbetegedések vezetik a halálozási statisztikákat is. Fontos, hogy akinél magas vérnyomást diagnosztizáltak, folyamatosan tartsa kontroll alatt vérnyomásának alakulását, és jó eredmények esetén se hagyja abba önkényesen a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek szedését.

Stresszoldó, alvásjavító tippek

A stresszel legtöbbünknek együtt kell élni, de tudatos odafigyeléssel, életmódreformmal sokat tehetünk az enyhítéséért. A munkahelyi feladatokat rangsorolva, a napi rutinból bizonyos időt rabló, de elhagyható tevékenységeket kiszűrve, a munkatársakkal együttműködve javulhat a helyzet.

Munkán kívül pedig a szabadidő kihasználásával, a különböző stresszoldó technikák (mélylégzéstechnika, jóga, relaxálás, meditáció, agykontroll) valamelyikének elsajátításával, az egészséges életmód alapelemeinek (rendszeres mozgás, egészséges táplálkozás, aktív pihenés) betartásával érhetjük el a legtöbbet.

A rendszeres aktivitás az alvászavaroknak is hatékony ellenszere lehet, különösen, ha szabadban, friss levegőn, lefekvés előtt legalább két órával végezzük.

Bizonyos mozgásoknak – például társaságban tett séta, úszás, tajcsi vagy tánc – nyugtató, hangulatjavító hatása is van. Az alvás javításához rendszerességre, napi ritmus kialakítására is szükség van. Az alvóhely meghitt, biztonságot sugárzó, az elektromos berendezésektől mentes kialakítása, a külvilág lehető legteljesebb kikapcsolása is sokat segíthet.