Milyen szűrővizsgálatokra érdemes elmennünk?

A rák szó sok emberből erős érzelmeket vált ki, és a legegészségesebbekben is szorongást kelthet. A félelmek egy része abból is adódik, hogy jó néhány tévhit, megalapozatlan, pontatlan információ él a köztudatban a daganatos megbetegedésekről, illetve azok rosszindulatú formájáról, a rákról. Ne dugjuk homokba a fejünket, menjünk el azokra a szűrővizsgálatokra, amelyek akár az életünket menthetik meg.

„A rákkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása rendkívül fontos a daganatos megbetegedések megfelelő időben való felismeréséhez és kezeléséhez, hiszen ha hiedelmektől rettegünk, akkor a rendszeres ön- és szűrővizsgálatoktól is ódzkodhatunk. Azonban mivel világszerte több mint 10 millióan halnak meg évente a rák valamely típusában, ezeknek a vizsgálatoknak a jelentősége egyre nagyobb a rákgyógyításban” – mondja dr. Kocsis Judit PhD, a Budai Egészségközpont onkológus szakorvosa.

A rákkal kapcsolatos legelterjedtebb tévhitek

1. A rák mindig halálos

A leggyakoribb hiedelem, amely szerint a rákos megbetegedések mindig halállal végződnek, téves: a legtöbb rákfajta, attól függően, hogy mikor fedezik fel, kezelhető, gyógyítható, sőt, vannak olyanok is (például a hererákok és a limfómák egyes típusai), amelyek előrehaladott stádiumukban is legyőzhetők. A szűrővizsgálatok szerepe tehát kulcsfontosságú, hiszen az idejében diagnosztizált, vagyis korai stádiumban kiszűrt emlő-, vastagbél-, prosztata- és bőrrák a legtöbb esetben eredményesen gyógyítható.

2. A rák miatt kihullik a haj

Ez csupán részigazság, hiszen magától a daganatos megbetegedéstől nem hullik ki a haj. Azonban több olyan rákellenes kezelés létezik, például a kemo- és sugárterápia, amely a haj átmeneti elvesztésével jár. Ugyanakkor a daganatterápiák között is vannak olyanok, amelyek egyáltalán nem okoznak hajvesztést: a kemoterápiák egy része, valamint a célzott kezelések jó része is ilyen.

3. A rák fertőző

A rák semmilyen esetben sem fertőző, nem kaphatjuk el érintkezés, testváladék vagy cseppfertőzés útján. Ennek a tévhitnek csak annyi az igazságtartalma, hogy léteznek olyan vírusfertőzések, amelyek növelhetik a rák kockázatát. A legismertebb példa erre a humán papillomavírus (HPV), amely a méhnyakrák és a szájüregi, garati daganatok fokozott kockázatával jár. Hasonlóan fokozza a gégerák és egyes limfómák veszélyét az Epstein–Barr-vírusfertőzés. A fertőzés és az elváltozás kialakulása között viszont évtizedek is eltelhetnek. Ez az összefüggés természetesen nem jelenti azt, hogy minden esetben daganatos folyamatot indít el az ezekkel a vírusokkal való fertőzöttség, de jó tudni erről a kockázatról is.

4. A rák mindig fájdalmas

Vannak olyan daganatfajták is, amelyek előrehaladott állapotukban sem okoznak fájdalmat. Ezért is van különös jelentősége a rákszűréseken való részvételnek, hiszen így a tünetmentes elváltozásokra is idejében fény derülhet. A fájdalommal együtt járó rákfajták kezelésének fontos része a fájdalom hatékony csillapítása.

5. „Anyukám rákos volt, ezért biztos én is az leszek”

Ez így nem igaz: nem minden rákbeteg családjában volt korábbi előfordulás, és nem feltétlenül lesznek az ő családtagjai betegek. Vannak azonban olyan rákfajták (pl.: az emlőrák vagy a vastagbéldaganat), amelyeknél valóban felmerül a hajlam örökölhetősége: minden egyes közeli családtag érintettsége kismértékben növeli a többi családtag veszélyeztetettségét. A rák kifejlődése ezekben az esetekben sem elkerülhetetlen, hiszen az elváltozás rendszeres rákszűréssel korai stádiumban diagnosztizálható, és minél korábbi stádiumban derül fény a betegségre, annál nagyobb a gyógyulás valószínűsége. Genetikai vizsgálattal, idejében felismerve, az ilyen típusú rákos megbetegedések jó eséllyel megállíthatók.

Melyek a javasolt szűrővizsgálatok?