Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2017-12-18

Tényleg megmérgez a düh?

Tényleg megmérgez a düh?

Dühbe gurulunk, epés megjegyzéseket teszünk, elsárgulunk az irigységtől, a méregtől elönt az epe, akár rosszmájúak is lehetünk… Ezek a kifejezések jelzik az ősi tapasztalatot, hogy a harag, a düh a testünkre, az egészségünkre is hat, a legkülönbözőbb tüneteket, akár betegségeket is generálhat. De van-e valóban összefüggés a negatív érzelmek és belső szerveink állapota között? 

A düh, a harag negatív stresszhatásként, fenyegetettségként hat, és szinte minden szervünk működését befolyásolhatja, különösen, ha gyakori vagy tartóssá válik. Azt, hogy a stresszhelyzetekben mi történik a szervezetünkben, Selye János kutatta először.  Feszültség, veszély, vészhelyzet, felfokozott izgalom, versenyhelyzet esetén készenléti állapotba kerül a testünk: a vegetatív idegrendszer ilyenkor „mozgósít”, fokozódik az adrenalin és a többi stresszhormon termelődése, gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás, szaporább lesz a légzés, csökken a reakcióidő.

Ha tartós, káros

Ha ez a stresszhelyzet csak alkalmi, akkor különösebb következmények nélkül múlik el, viszont tartóssá válva az egészségre is káros lehet. A stressz által kiváltott testi reakciók (az emelkedett vérnyomás és pulzusszám, a gyors levegővétel, a magas adrenalinszint) ugyanis állandósulva már nem egészségesek, hozzájárulhatnak többféle betegség kialakulásához. A negatív érzelmek által kiváltott stressz hatásait kutatva összefüggést találtak a tartós stressz és a szív-, és érrendszeri betegségek, valamint az immunrendszer gyengülése miatti megbetegedések között is.

A stressz 10 hatása 

Fokozza egyes hormonok termelését: Stressz hatására a hipotalamusz fokozza a mellékvesékben az ún. stresszhormonok, az adrenalin, a noradrenalin és a kortizol termelését, ami a maximális energiafelhasználást teszi lehetővé a szervezet számára veszély esetén.

Igénybe veszi az idegrendszert: A vegetatív idegrendszer készültségi állapota készíti fel a szervezetet egy esetleges vészhelyzetre, a küzdelemre vagy a menekülésre. A tartós stressz az idegrendszer túlműködését eredményezi.

Emésztési gondokat okoz: A stressz ronthatja, lassíthatja az emésztőrendszer működését, székelési zavarokat (hasmenést vagy székrekedést) okozhat, valamint összefüggést találtak a stressz és a hasi fájdalmakat okozó irritábilis bél szindróma között is.
Gyomorfájdalmat, refluxot, fekélyt is elősegíthet: Stresszes életmód mellett gyakoribb a reflux és a gyomorfekély is, már csak amiatt is, mivel a feszültséget sokan az ezeket elősegítő túlevéssel, alkoholfogyasztással, vagy dohányzással próbálják oldani.

Az izomfeszülés fejfájáshoz vezet: Stressz hatására a fej, a nyak és a váll izmai megfeszülnek, ami tartósan tenziós fejfájáshoz és migrénhez vezet.

Nehezíti a nőknél a „nehéz napokat”: A tartós stressz a menstruációs ciklus rendszertelenné válását, vérzési zavarokat, görcsös, fájdalmas menzeszt, a premenstruációs (PMS) tünetek rosszabbodását válthatja ki.

Hálószobai gondokat okoz: A stressz csökkenti a nemi vágyat a férfiaknál és a nőknél egyaránt. A férfiak esetében hatással lehet a tesztoszteron termelődésére, így csökkenhet a hímivarsejtek száma, sőt kialakulhatnak akár merevedési zavarok is.

Légzési problémákhoz vezethet: Stresszhatás alatt gyorsul a légzés, ami leginkább azoknak okoz gondot, akik krónikus légúti betegségekben, például asztmában vagy COPD-ben szenvednek.  

Szív- és érrendszeri betegségek melegágya: A krónikus stressz miatti tartósan magas pulzus és a stresszhormonok magas szintje növeli a vérnyomást, szív- és érrendszeri problémákhoz vezet.

Elősegíti a cukorbetegséget: A stressz hatására a máj több glükózt állít elő, hogy növelje a vészhelyzetben felhasználható energiát. Hosszabb távon a tartósan emelkedett vércukorszint a diabétesz kialakulásához is vezethet.

A kínai orvoslás szerint megbetegíti a májat

A hagyományos kínai orvoslás is ismeri a negatív stressz hatását: eszerint a harag rossz hatással van a máj energiájára, azt mintegy megfordítja, felfelé áramoltatja, amely magas vérnyomást, szívpanaszokat eredményezhet. A feltörő düh is árt, fejfájást, szédülést okozhat, de a visszafojtott indulatok különösen megbetegíthetik a májat, ingerlékenységet, idegességet, további frusztrációt váltva ki, hosszabb távon pedig szív, gyomor, lép, hasnyálmirigy gondokat is előidézhet. A kínaiak szerint a szem „a máj kapuja”, vagyis a máj energetikai állapota, egészséges működése vagy zavara befolyásolja a látás minőségét, így a düh, a harag rontja a szemet is – nem véletlenül hangozhat el különösen nagy bosszúság alkalmával, hogy „nem látunk a dühtől”.
 
Mit tehetünk ellene?

Tudatosan védekeznünk kell a negatív stressz ártalmai ellen. Fontos, hogy rendszeresen, minden napunkban legyen valami feszültségoldó mozgás, örömszerző tevékenység, például friss levegőn tett séta, úszás, kertészkedés, tánc, alkotó hobbi, baráti beszélgetés. Érdemes elsajátítani valamelyik stresszoldó technikát, például a jógát vagy a meditációt. 
 
A düh, az indulat, a harag kezelését, elengedését különösen fontos megtanulni: ne tegyük el másnapra, ne őrizgessük, hiszen ezzel csak magunknak ártunk.

Ajánló
Ajánló
Mentsük meg a fogainkat!

Mentsük meg a fogainkat!

Amikor fáj a fogunk, mindent megtennénk, hogy megszabadítsanak minket ettől a kíntól, még a...

Hatékony immunválasz – Mindent a lázról

Hatékony immunválasz – Mindent a lázról

Az őszi-téli időszakban gyakoribbá válnak a különböző fertőzéses megbetegedések. Ha tudni...

Szüleink, nagyszüleink – rajtunk is múlik jóllétük

Szüleink, nagyszüleink – rajtunk is múlik jóllétük

Ez a cikk a Hegyvidéken élő szépkorú lakosok számára íródott, és mégis az ő gyermekeikhez,...