Menü
Egészség

 2018-10-05

Hogyan hat a repülés a testünkre?

Hogyan hat a repülés a testünkre?

Ma már egyre többször ülünk repülőre, és nem csak nyáron: bár a repülés alapvetően nem káros az egészséges emberi szervezetre, mégis olyan hatások érik a testünket, amelyek előidézhetnek átmeneti kellemetlenségeket. Egyes krónikus betegségek esetén, illetve bizonyos élethelyzetekben pedig fokozott elővigyázatosságra van szükség, ha repülőre ülünk, mondják a Budai Egészségközpont szakértői. 

Az emberi test minden funkciója a talajközeli viszonyokhoz, légnyomáshoz, pára- és oxigéntartalomhoz alkalmazkodott. Repülés közben a szervezet rendkívüli körülmények közé kerül, a több ezer kilométeres magasság, a sebesség, a fedélzet zárt terében uralkodó nyomásviszonyok, a konzervlevegő miatt számos élettani hatás éri, amelyek okozhatnak kisebb-nagyobb egészségügyi problémákat.

A magasságból adódó oxigén- és légnyomáscsökkenés az utastérben alig érezhető, hiszen modern berendezések gondoskodnak a megfelelő nyomásviszonyokról. Utazómagasságon túlnyomással hozzák létre a repülőgép belsejében a belégzésre alkalmas levegőt, majd leszálláskor fokozatosan csökkentik a kabinnyomást. Az utastérben a szokottnál szárazabb levegőre kell számítani.
 
Átmeneti kellemetlenségek 

A tériszony, a nagy magasság miatti szorongás a leggyakrabban azokban válthat ki kisebb rosszullétet, akik életükben először repülnek. Mély levegővételekkel, az ablaktól távolabb ülve úrrá lehetünk ezen.

A rutinos utazókkal is előfordulhat viszont, hogy a repülőgép belsejében uralkodó légnyomás változása miatt a légnyomáskülönbségnek a középfülre, a melléküregekre gyakorolt fizikai hatására a leszállás alatt bedugul, zúg, pattog, vagy megfájdul a füle. Az ún. barotrauma ellen az állkapocs mozgatását, a középfül „átszellőztetését”, vagyis nyeléseket, rágózást, ásítást ajánlanak.

Az utastér szárazabb levegője kiszáríthatja a szem, a száj és a légutak nyálkahártyáit és a bőrt is. Gyakori vízivással, a vízelvonó hatású kávé és alkohol kerülésével, a szemet nedvesítő műkönny, a hidratáló arc- és kézkrém használatával elejét vehetjük a kiszáradásnak. A repülés idejére a kontaktlencse helyett ajánlatosabb a szemüveghez visszatérni.

Hosszabb utakon gondolni kell a mozgáshiány, a hosszas ülő testhelyzet ártalmaira is, mert ezek miatt a vénás vér visszaáramlása akadályozva van az alsó végtagokból, ami fokozza a mélyvénás trombózis veszélyét. Időnkénti álljunk fel, a tagjainkat mozgassuk át alaposan, így védekezhetünk ez ellen.

Repüléskor is utolérheti az arra hajlamosakat a kinetózis, azaz a hányingerrel, hányással, sápadtsággal, verítékezéssel járó mozgásbetegség. Ilyenkor a gyorsuló vagy lassuló mozgás ingerli a belső fülben található egyensúlyszervet és a mellette elhelyezkedő hányásközpontot.

Pszichés okok, a bezártságtól vagy a magasságtól való félelem is hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek a kellemetlen tünetek megjelenjenek. Hátradöntött ülésen pihenve, a gyors fejmozgásokat kerülve hamar túl lehetünk rajta, de a felszállás előtt alkalmazott hányinger elleni készítménnyel meg is előzhetjük a jelenséget.

Szakemberek ismerik a magassági meteorizmus állapotát is: a repülés közben a gyomor és bél gázai felhalmozódhatnak, hasi puffadást, feszítő fájdalmat okozva. Ajánlatos emiatt kerülni a puffasztó ételek, a szénsavas vagy irritáló italok fogyasztását repülés közben (ide tartozik az alkohol és a kávé is).

A kizökkent idő, a jetlag

Ha több időzónán áthaladunk repülés közben, felborulhat a szervezetünk normális élettani (cirkadián) napi ritmusa. Az időeltolódás miatti fáradtság, fejfájás, koncentrációzavar, alvászavar, teljesítőképesség-csökkenés, vérnyomás-emelkedés, emésztési és menstruációs panaszok is előfordulhatnak. Erre is ajánlatos felkészülni: például Amerikába utazás előtti napokban fokozatosan néhány órával tovább maradjon ébren, ha pedig keletre tart, az indulás előtti napokban próbáljon meg kicsit korábban lefeküdni. Melatonin tartalmú készítmény alkalmazása is segíthet úrrá lenni az időeltolódáson. 

Amikor fokozott óvatosságra van szükség

Azok, akik krónikus betegségben szenvednek, netán átestek már trombózison, tüdőembólián, vagy keringési rendellenességgel, visszérproblémákkal, jelentős túlsúllyal bajlódnak, érzékenyebbek lehetnek a repülés során őket érő hatásokra, ezért ajánlatos indulás előtt orvossal konzultálniuk. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, és a tüdőbetegek ugyanis már a kismértékben csökkent oxigéntartalom hatását is megérezhetik. A repülés során a szívizom munkája fokozódik, a vérnyomás és a pulzus enyhén emelkedik, ezért gyakori anginás roham esetén nem is ajánlott a repülőút.

Cukorbetegeknek ügyelniük kell az előírt gyógyszerek vagy inzulinadagok biztosítására, elegendő folyadékbevitelre, a megfelelő táplálkozásra, és legyen kéznél náluk gyorsan felszívó szénhidrát (keksz, banán) is. Hasi görcsökkel járó (pl. epe- vagy vese-) betegség esetén számítani kell arra, hogy a repülés során a görcskészség fokozódhat, így görcsoldó gyógyszert is vigyen magával a beteg.

Ha a várandós anya egészséges, nyugodtan repülhet általában a 37. terhességi hétig, illetve ikerterhességnél a 32. hétig, amíg nem kell a szülés váratlan megindulásától tartani.

A terhesség alatt azonban fokozódik a mélyvénás trombózis kialakulásának veszélye, ezért hosszabb út során gyakrabban álljanak fel, sétáljanak a fedélzeten, és jó szolgálatot tehet a kompressziós harisnya is. Mindenesetre a kismama az indulás előtt keresse fel az orvosát!

Ajánló