Kicsik és nagyok kedvence - a palacsinta

A palacsinta eredete a római korból származik, a neve latinul placenta, vagyis lepény volt. A lepényszerű tésztát kerek kövön sütötték készre. Mivel hosszabb ideig eltartható volt, a palacsinta nagyon fontos szerepet játszott a római légiók ellátásában. Ekkoriban nem édes tölteléket használtak, hanem húsfélékkel fogyasztották. A kutatások szerint a palacsinta a római légiók nyomán terjedhetett el a Duna medencéjében és tőle nyugatabbra, német, francia, angol vidékekre. 

 

Az egész világ szereti

A palacsintakészítés első magyar nyelvű leírása az erdélyi fejedelmi udvar főszakácsának a 16. század végén írt szakácskönyvében olvasható. A néphagyomány szerint húshagyókeddig minden olyan elspájzolt élelmiszert el kellett fogyasztani, amit a másnapi hamvazószerdával kezdődő negyvennapos böjt alatt tilos volt enni.

A palacsintatészta egyik alapanyaga a tojás, és a kisütéséhez akkoriban zsírt használtak, így ideálisnak bizonyult a feleslegessé vált tartalékok felhasználására. 

Ez a nagyon kedvelt tészta az egész világot meghódította. A palacsintának nemcsak a neve változik országonként, hanem az összetétele is. Híres magyar specialitás a hortobágyi húsos és a rakott, valamint a világhírnevet szerzett különlegesség, a Gundel-palacsinta, amelyet Márai Sándor felesége, Matzner Lola talált ki, és amely mára hungarikummá vált. 

 

Hortobágyi húsos palacsinta

Bár sokan 1958-hoz, a brüsszeli világkiállításhoz kötik a hortobágyi húsos palacsinta „feltalálását”, már jóval előbb, 1920 körül a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat gondozásában Budapesten jelent meg a Ragyogó szakácskönyv, és ebben olvashatjuk először a sós alaptésztájú, paprikás csibecomb pörkölttel töltött palacsinta receptjét.

 

Hozzávalók:

Pörkölt: 3 fej vöröshagyma, 80 dkg csirkecombfilé, 300 g tejföl, 1 paradicsom, 1 zöld erős paprika, só és bors ízlés szerint, 2 tk. őrölt pirospaprika, kevés olaj

Palacsinta: 25 dkg liszt, 2 dl tej, 3 tojás, 1 csipet só, kevés olaj

 

Elkészítés:

Pörkölt: 

1. A megtisztított hagymát finomra, a húst pedig kisebb kockákra vágjuk. A paprikát és paradicsomot szintén kis kockákra vágjuk. 

2. A hagymát kevés olajon dinszteljük, majd amikor üveges lett, rászórjuk a pirospaprikát, és hozzáadjuk a húst. Alapos keverés után sóval és borssal ízesítjük, kicsit pirítjuk, majd a paprika és a paradicsom is a fazékba kerül. Aztán felöntjük 200-250 milliliter vízzel, és fedő alatt hagyjuk főni 30-35 percig. 

3. A tejfölt elkeverjük a pörköltben, majd várunk, míg rottyan egyet. A kész pörköltet leszűrjük, a húshoz pár evőkanál szaftot teszünk, alaposan elkeverjük.

 

Palacsinta: 

1. A lisztet a tojásokkal és a sóval simára keverjük, a tejet fokozatosan adagoljuk hozzá, illetve körülbelül 2 evőkanál olajat teszünk még a palacsintatésztába. 

2. Palacsintasütőben, enyhén olajozva mindkét oldalán megsütjük a palacsintákat.

Tálalás: 

A palacsinták belsejébe húst pakolunk, batyuszerűen felhajtjuk őket, a tetejükre öntjük a szaftot, tejföllel tálaljuk.

 

Gundel-palacsinta

Egy, a Gundel étteremben szervezett összejövetelre készítették el Márai Sándor felesége, Lola útmutatása szerint a különleges palacsintát, amelynek dióval megtöltött vékony tésztája hajtogatva, csokoládéöntettel meglocsolva került a tányérokra. A desszert sikerét látva Gundel Károly rögtön elkérte Lolától a receptet. Az édesség ezután jó ideig Márai-palacsintaként szerepelt az étlapon.

Hozzávalók:
8 tojás, 300 g liszt, 750 ml tej, 300 g vaj, csipet só és vaníliás cukor, 400 g dió, 240 g kristálycukor, 160 ml víz, 20 g mazsola, csipet fahéj, reszelt narancs- és citromhéj, 400 g étcsokoládé, 400 g tejszín, 50 ml rum

Elkészítés:

1. A tojást, a tejet, a cukrot és a sót keverjük el egy habverővel, adjuk hozzá a lisztet, majd keverjük csomómentesre. Szódavízzel állítsuk be a tészta sűrűségét – leginkább a híg tejföléhez hasonlítson –, majd fél órán keresztül pihentessük.

2. Egy kiolajozott, kb. 20 cm átmérőjű palacsintasütőt hevítsünk fel, öntsünk bele kb. 1/3 csészényi tésztát úgy, hogy az egyenletesen bevonja a serpenyő alját. Kb. 20 másodperc sütés után a palacsintát fordítsuk meg, és süssük készre.

3. A diót szárazon pirítsuk meg, majd a felét daráljuk finomra, a másik felét pedig durvára. Öntsük össze a többi hozzávalót, forraljuk fel, aztán forrázzuk le vele a diót. 

4. A tejszínt kezdjük el melegíteni, adjuk hozzá a csokoládét és olvasszuk fel benne (óvatosan, figyeljünk, hogy ne forrjon fel), majd keverjük simára, utána adjuk hozzá a rumot.

5. A palacsintákat a diótöltelékkel töltsük meg és tekerjük fel. A két végét levágjuk, ezekre a tálaláskor nem lesz szükség, nyugodtan megehetjük. A feltekert palacsintát két részre vágjuk, tálaláskor három tekercs kerül a tányérra, így valójában mindenki másfél palacsintát kap. Tálaljuk csokoládészósszal, és hintsük meg porcukorral.

 

Ha a palacsintázást összekötnénk egy kirándulással is, látogassunk el a Kőbüfébe, ami pár lépésnyire van a Gyermekvasút Széchenyi-hegyi végállomásától. A Kőbüfében választhatunk, hogy lekváros, kakaós, diós, mákos, fahéjas vagy nutellás palacsintát akarunk-e enni.