Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2019-03-21

Kóstoljunk minőségi borokat!

Kóstoljunk minőségi borokat!

Finom italok ízlelgetése, minőségi alkoholfogyasztás: élvezetes hobbi, amelynek művelésében nagy segítséget jelentenek az igazán elkötelezett borkereskedések.

Már elődeink is tudták, hogy jó bornak is kell a cégér, ezért a Radovin Borkereskedés szlogenje, amely szerint csak jó borokat forgalmaznak, helytálló, és ehhez szigorúan tartják is magukat. Nem véletlenül lett a 2001-ben alapított Radovin 2018 legjobb borkereskedője a Magyar Sommelier Szövetség szerint.
 
Radosevics Radovan, a cég alapítójának hitvallása, hogy azoknak, akik a borral, gasztronómiával foglalkoznak, fejlődniük, tanulniuk, kulturálódniuk kell. A tapasztalati úton borszakértővé lett üzletember szerint annak, aki a bort szereti és meg is akarja ismerni, mindenekelőtt rengeteget kell utaznia, az alapvető ismeretek megszerzésén túl pedig senkire sem szabad hallgatnia. Nyitottnak maradni és kóstolni, jót és rosszat is sokszor kóstolni – ez a bor, de minden más ital és a jó ételek megismerésének titka is.
 
A kóstolás menete
 
1. Szemrevételezés

Érzékszerveinken keresztül szerezhetünk benyomásokat a külvilágról, ezek segítségével találkozhatunk a borral is. Mint minden megismerés, ez is a látással kezdődik. Mielőtt alaposabban szemügyre vennénk a bort, nézzük meg a „ruháját”, azaz a címkéit. Már az is sokat elárul, ha túlságosan bőbeszédű, vagy éppen szűkszavú a címke. A grafika is kedvet csinálhat a palack tartalmának megismeréséhez, vagy legalább kíváncsiságot ébreszthet. Amikor a bor a pohárba kerül, annak gyors, vagy testességet sejtető lassúbb folyására is érdemes figyelni.

Első lépésként célszerű a címke évjáratjelzését összehasonlítani a pohárban levő bor színével. Az egyéves rizling általában nem lehet aranysárga, sem a tizenöt éves pinot noir lilás bíbor. Ezek a megfigyelések persze már szakismeretet feltételeznek, viszont a kevésbé gyakorlottak szeme is sok mindent észrevehet. Például jó minőségre lehet következtetni a „templomablak-jelenségből”, amikor a pohárban megmozgatott bor csíkokban csorog le a pohár oldalán, a csíkokat pedig felül ívek kötik össze. Ez a jelenség a bor magas alkohol- és glicerintartalmának következménye.
 
2. Illatvizsgálás

A szemünk után az orrunkat hívjuk segítségül, vagyis a látás után a szaglást. Hogy igyekezetünk eredményt hozzon: koncentráljunk erősen, és próbáljuk felismerni az illatokat, és rögzíteni azokat. A borban ugyanis egyszerre többféle illat is van, ettől szép a borkóstolás.

Ezek megkülönböztetése azonban nem könnyű. A legigyekvőbbek is csak hónapok szorgos munkájával juthatnak el a biztonságos illatfelismeréshez.

Nem azt kell megállapítani, hogy mihez hasonlít a felfedezni vélt illatkomponens, hanem hogy mire emlékeztet. Külön kell szagolni mindkét orrnyílással, mert ahogyan a jobb és a bal szemünk ritkán lát azonos tisztasággal, a szaglóképességünk is oldalanként különbözik. Az érzékelés 5-6 mp múlva éri el maximumát, utána tompul. Ha erőltetetten folytatjuk a szaglást, annak nem lesz eredménye. Egy-két perces szünet után újra próbálkozhatunk. A pohár tartása nagyon fontos, más illatokat kapunk ugyanis a felső, mint az alsó szélen.
 
3. Illatleírás

A borok illata a természetben található illatokra, például virágra, gyümölcsre, fűszerekre, zöld növényekre, ásványi anyagokra emlékeztetnek.

Az illatleíráshoz használt hasonlatok:

Virágillatra emlékeztető boroknál: rózsa, viola, jázmin, akác, ibolya stb.

Gyümölcsre emlékeztető boroknál: fekete ribizli, szeder, egres, körte, alma, citrusfélék.

Fűszerekre emlékeztető boroknál: szerecsendió, édesgyökér, bors, paprika, szegfűszeg, fahéj, ánizs.

Növényekre emlékeztető boroknál: fű, nedves széna, moha, gomba, tea, farkasalma.

Ásványi anyagokra emlékeztető boroknál: kréta, vulkáni kőzet, földpát, agyag.

Ezenkívül előfordul még leírásokban különféle gyanták, vegyszerek illata is.
 
4. Kóstolás

Vizsgáljuk meg a megállapított illat tisztaságát, illetve ha úgy érezzük, hogy a szaglásunk többet nem képes felderíteni, kóstoljuk meg a bort. Evőkanálnyi mennyiségnél ne legyen kevesebb, amit a szájba veszünk, mert akkor nem jut el minden zugba. A túl sok pedig akadályozza a bor célzott mozgatását a szájban.

Az édes, sós, savanyú, keserű alapízek mellett a lúgos és a fémíz is össze nem téveszthetőnek számít. Ízérzékelőnk gyenge pontja nem a fáradékonysága, hanem a más ízek által okozott tompulása. Itt ne csak arra gondoljunk, hogy erős paprika után más ízt alig érzünk, hanem arra is, hogy több bor egymás utáni kóstolásakor a véleményünk kialakulását döntően befolyásolja a sorrend. Soha nem szabad édes bor után szárazat kóstolni, vagy vörös után fehéret (a tokaji aszú kivétel!).
 
Miért vásároljunk a kerületben?

A Radovin cégalapítója azt látja, hogy a kereskedelem minden szegmensében az elszemélytelenedés felé tart világ, és hogy ez nem jól van így!

A nagy kereskedőláncok boltjaiban nem lehet beszélgetni sem a termékről, sem akármi másról, az ár-érték arány teljesen lényegtelenné válik, és legfőképpen: nem fontos az a termelő sem, aki az áru mögött van. A magyar vásárló pedig – legyen az magánszemély vagy cég – azt kell, hogy szem előtt tartsa, hogy a helyi kiskereskedőktől vásároljon, mert azzal fejleszti a szűkebb és a tágabb környezetét. Itt a fogyasztó még kíváncsi a borászra, és ezt a kíváncsiságot a kereskedő tudja kielégíteni személyes tudással és meggyőzéssel.

Ajánló
Ajánló
Válogatás a Bodrogi család receptjeiből

Válogatás a Bodrogi család receptjeiből

Milyen izgalmas, ha bepillantást nyerünk egy neves művészünk életébe, például a családi...

Kezdjük a napot salátával!

Kezdjük a napot salátával!

Nemcsak januárban, hanem a tavasz kezdetén is szívesen teszünk fogadalmakat, amelyek arról...

Egyszerű édes finomság Valentin-napra

Egyszerű édes finomság Valentin-napra

Mi adhatna nagyobb örömöt a szerelmesek napján, mint egy mennyei édesség, amit saját...