Milyen hús kerüljön a családi asztalra?

A hús az egyik legfontosabb fehérjeforrás, amely ideális mennyiségben tartalmaz esszenciális aminosavakat. Ezek olyan fehérjerészecskék, amelyeket a szervezet nem képes előállítani, így csak a táplálékból lehet fedezni a szükségletet. Nem elhanyagolható a húsok B1-, B2-, B6-, B12-, valamint A- és D-vitamin-tartalma. A bennük lévő vas a legjobban hasznosuló forma, ami növeli más, növényi forrásból származó vas hasznosulását is. A húsfélék fogyasztása gyermekkorban naponta egyszer javasolt, azonban a felnőtt étrendben elegendő, ha heti háromszor szerepelnek.

 

Melyiket szeressük?

A család asztalára érdemes a zsírszegényebbekből választani, amelyek jellemzően a fehér húsok: a csirke, a pulyka, a nyúl. Talán nem is tudjuk, de a baromfihúsnak bőrrel együtt 9,5 százalékos a zsírtartalma, míg bőr nélkül mindössze egy.

A csirkemell mellett alkalomszerűen beilleszthető az étrendbe a csirkecomb is. A kettő közötti jelentős különbséget az adja, hogy a csirkecombnak a csirkemellhez képest magasabb a zsír-, ugyanakkor alacsonyabb a fehérjetartalma. 

Eddig semmilyen tudományos vizsgálat nem igazolta egyértelműen a vörös húsok káros hatását, így alkalomszerűen ezek is beilleszthetők az étrendbe. Közülük is elsősorban a sertéskaraj, amelynek a zsírtartalma 2 százalék, továbbá a zsírszegény marhahús (fekete pecsenye, bélszín, hátszín). 

Étrendünk változatosabbá tehető vadhúsok beiktatásával is. Amennyiben allergia esetén mellőznünk kell bizonyos húsfélék fogyasztását (pl. csirke, marha), ízletes alternatívát nyújthatnak a vadhúsok. Azt azonban érdemes tudnunk, hogy azok is viselkedhetnek allergénként.

 

A hal is remek lehetőség!

Ha a húsokról beszélünk, nem szabad elfeledkeznünk a halak fogyasztásáról sem! Azok ugyanis nemcsak fehérjékben és vitaminokban (D, B2, B12) gazdagok, de fontos ásványianyag- és nyomelemforrások (jód, szelén, fluor) is. Az omega-3-zsírsavtartalmának köszönhetően csökkenti az időskori szembetegséget, a mellrák, az infarktus, az érelmeszesedés és az agyvérzés kockázatát, valamint jó a depresszió ellen is.

Jótékony hatással van a gyermekek testi és szellemi fejlődésére. Érdemes heti 1-2 alkalommal sütni-főzni a zsírszegényebb halakból (tonhal, hering, makréla, tőkehal, lepényhal). 

Ennyi kedvező tulajdonsága ellenére honfitársaink halfogyasztása a statisztikák szerint a világon és Európában is az utolsó helyek egyikére tehető.

Míg a magyarok egy főre jutó évi halfogyasztása 4-4,5 kg körül mozog, addig Japánban ez a szám 80 kg, és Portugáliában is eléri az 55 kg-ot. Az európai átlag pedig majdnem 23 kg/fő.

 

Otthoni tárolás

• A hús szobahőmérsékleten hamar romlásnak indul, ezért minél gyorsabban hűtőbe kell tenni vagy fel kell dolgozni. Akkor hatásos a hűtés, ha a húsokat 5 fok alatt tudjuk tárolni. Ez hűtőhőmérővel ellenőrizhető!

• A nyers húst az összes többi élelmiszertől elkülönítve kell tárolni. Ügyelni kell arra, hogy a hűtőben ne érintkezzen más élelmiszerekkel, illetve a húslé ne csepeghessen le, ne szennyezhesse a hűtőszekrény belsejét.

• A darált húst ne hagyjuk állni, minél előbb, de legalább egy napon belül dolgozzuk fel.

• A pácolt húst is hűtőszekrényben kell tárolni.

 

Húsos ételek készítése, felmelegítése
 

• Ételkészítéskor a húst közvetlenül a feldolgozás előtt vegyük ki a hűtőből.

• Süteményt, krémet, salátát, egyéb közvetlen fogyasztásra szánt finomságot inkább a nyers hús feldolgozása előtt készítsünk.

• Mossunk kezet munkakezdés előtt és közben is többször, alaposan!

• Nyers hús előkészítése után alaposan mossunk kezet, mosogassuk el a használt edényeket, eszközöket, mossuk le azokat a konyhai felületeket, amelyek a nyers hússal érintkezhettek, csak utána foglalkozzunk más ételféleséggel!

• A nyers hús mosására, szeletelésére, tárolására használt eszközöket, edényeket ne használjuk kész ételekhez. Javasolt, hogy háztartásában legyen külön vágódeszka és edény a nyers húsok számára.

• A nagy adagban főzött, nagy darabban sült és/vagy töltelékes étel közepe néha nem kap elegendő hőt, így az ott meghúzódó mikrobák túlélik a hőkezelést, és a hűlés langyos szakaszában felszaporodhatnak. Az ételeket alaposan, lassan süssük-főzzük, hogy a belsejük is elég forró legyen.

• A megmaradt készételt mielőbb hűtsük le és tegyük hűtőszekrénybe. Az elkészült étel szobahőmérsékleten 2-3 óráig, hűtve 1-3 napig tárolható biztonságosan. A maradékot nem elég megmelegíteni, mindig át kell forrósítani! Ezzel sok megbetegedést megelőzhetünk.