Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-04-17

Támasz, barát és példakép – Mikes Lajos hegyvidéki irodalmár

Támasz, barát és példakép – Mikes Lajos hegyvidéki irodalmár

A múlt század elején úgy tűnt, hogy Petőfi Sándor kiment a divatból. A budapesti kávéházak irodalomkedvelő közönsége egyre többet bírálta, és elavultnak, sőt sekélyesnek bélyegezte 1848-as szabadságharcunk mártírját. Volt azonban, aki elszántan szembeszállt az „ifjú farkasokkal”, és megvédte Petőfit. Mikes Lajos, a kerületünkben élő kritikus költő és szerkesztő őt tartotta a világirodalom egyik legcsodálatosabb lírikusának, emellett komoly erőfeszítéseket tett Szendrey Júlia rehabilitálásának érdekében is.

A Hajnóczy József utcában sétálva érdemes rövid időre megállni a 15-ös számú ház előtt. A falra szerelt emléktábláról egy magas homlokú, intelligens tekintetű férfiú néz le ránk. Eltérően számos más táblától, ezt a kőlapot nem valamilyen hivatal vagy hatóság helyezte el az akkori Bors utcában. Jól mutatja dr. Mikes Lajos fontosságát és páratlanul barátságos, nagyvonalú személyiségét, hogy a kiváló művész, Cser Lajos domborműves bronz- és márványtábláját az ifjú pályatársak, vagyis a fiatal írók helyeztették el azon a házon, ahol a nagyszerű irodalmár majd egy évtizeden keresztül élt.
 
Atyai barátjuknak utat mutató bölcsnek és bőkezű támogatójuknak tartották. Mikes Lajos ráadásul a magyar történelem egyik legválságosabb időszakában, az első világháború után próbálta meg talpra állítani az ország irodalmi életét. Emellett pedig arra is futotta az erejéből, hogy olyan műveket írjon, szerkesszen és fordítson, amelyeket mind a mai napig örömmel olvashatunk.

Például Sanyi Manó könyve című 1914-es meséje számos kiadás után nemrég hangoskönyvként is megjelent.
 
A szegénynegyedből az irodalomba

A későbbi népszerű újságírót, műfordítót, szerkesztőt és mesemondót születésekor, 1872-ben Misek Lajosnak hívták. Egyszerű sorból származott. Az apja szabóként próbálta meg eltartani a családját. Feleségül vette Molnár Teréziát, aki arra törekedett, hogy hamarosan megszülető kisfiuk a lehető legjobb oktatásban részesüljön. Arra nem volt pénzük, hogy előkelő magániskolákba járassák, Lajos először az Ősz utcába járt, majd a VII. kerületi állami gimnáziumba.

Már egészen fiatalkorában nagy érdeklődést tanúsított az irodalom iránt. Ekkoriban azonban valószínűleg nem is gondolt arra, hogy egyszer az irodalomból fog megélni. A nyolcvanas évek derekán ugyanis még egy egészen más pálya lebegett a szeme előtt. Pap szeretett volna lenni.

Az útja Budapestről egy másik nagyvárosba, Pozsonyba vezetett. Beiratkozott az ott működő szemináriumba. Azt, hogy komolyan gondolta a papi hivatást, a lánya, Mikes Margit költő is megerősítette. Apját nagyon érdekelte az emberi lélek, és élete végéig az vezérelte, hogy segítsen embertársainak.

Évtizedeken keresztül valóban sokat segített, ám ezt nem mint az egyház szolgálója tette. Nem egyszerűen a sors szólt közbe, hanem eltalálta Ámor nyila. Az irodalom iránt érdeklődő papnövendék szerelmes lett, majd átélt egy elemi erejű csalódást. Rádöbbent arra, hogy a papi hivatás nem neki való. Végül a pozsonyi főgimnáziumban tett sikeres érettségit. A századfordulóig ugyanez a két nagyváros volt élete helyszíne. Két éven keresztül Budapesten tanult bölcsészetet, majd Pozsonyban jogot. A nevét és az arcát ekkoriban már jól ismerték a magyar irodalmi lapokban. Ugyanolyan örömmel írt verseket és tárcákat.

1894-ben megnősült. Felesége, Prandtner Ilona két leánnyal, Klárával és Margittal ajándékozta meg. Utolsó, egyetemi évei során a záróvizsgáira készülve dolgozni kezdett különféle irodalmi és állami lapoknál. Szerkesztői, gyorsírói és korrektori munkát is elvállalt, ráadásul 1895-ben megjelent az első verseskötete. Bár később sikeres ügyvédi vizsgát tett, és egy ideig egy jogi irodában is dolgozott, az új évszázad hajnalán végleg elkötelezte magát az irodalom mellett.
 
Boldog élet, nehéz évek

A 20. század első éveiben bekapcsolódott a pezsgő magyar irodalmi életbe. Írt a Pesti Naplóba, a politikai Heti Szemlébe, a Magyar Géniuszba és Az Újságba is. Megtanulta az újságírás és a lapszerkesztés minden mesterfogását.

Egyre magasabb beosztásban dolgozhatott. Szerkesztette a Budapesti Hírlapot, majd a Magyar Nemzetet. A Tolnai Világlapjában saját rovatot kapott.

Ady Endrének sokáig jóbarátja volt, bár a költő gyakran megsértődött amiatt, hogy Mikes Lajos Petőfi Sándort tartotta a nagyobb lírikusnak. Fellépett az ellen, hogy a modernkedő fiatalok kigúnyolják Petőfit. Megtalálta Szendrey Júlia levelesládáját és a naplóját. Rábukkant harminckét oldalnyi addig ismeretlen Arany János- és Petőfi Sándor-kéziratra is. Nekik köszönhetjük, hogy sokkal többet tudunk a forradalmár költő nagy szerelméről.

A közeledő világháború árnyékában azonban egyre nehezebbé vált az irodalmárok élete. Érezhető volt, ahogy egyre komorabbá válik a korszellem. Mikes Lajos a háború kitörése után kénytelen volt hivatalnoki állást vállalni, hogy el tudja tartani a családját.

A felesége 1917-ben súlyos betegeskedés után meghalt. Az új házassága nem sikerült, mivel második felesége öngyilkos lett. A háborús vereség, majd a Tanácsköztársasággal járó zűrzavar után nehezen találta a helyét.

Babits Mihály meghívta jóbarátját az 1921-ben tartott esküvői ünnepségére. Mikes erre a lánya, Klára társaságában ment el. A fiatal nő itt találkozott Szabó Lőrinc költővel, akibe azonnal beleszeretett. Apja tiltása ellenére hozzáment feleségül.
 
Az irodalom óriása

Mikes Lajos a húszas években titáni munkát végzett. Óriási elszántsággal küzdött a tehetséges fiatal költőkért, írókért. Támogatta a rossz anyagi helyzetben lévő idősebb irodalmárokat is. Felfedezettjei és védencei közé tartozott Szabó Lőrinc, Gelléri Andor Endre, Fodor József és Révész Béla.

Nem véletlenül tartják kiemelkedő fordítónak. A magyar irodalombarátok az ő tolmácsolása révén ismerhették meg Kipling, H. G. Wells, Andersen, Dickens, Schopenhauer és Lord Byron műveit. Rengeteg nyelven beszélt nagyszerűen, és egyfolytában dolgozott. Közben nem kímélte magát, az életerejét, az egészségét. Talán épp emiatt kapott szívrohamot. 1930-ban Bécsben hunyt el. Szabó Lőrinc ment ki elrendezni a dolgait. Egy évvel a halála után került fel a Hajnóczy utca falára hálás tanítványainak és védenceinek emléktáblája.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...