Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-06-25

A hegyvidéki Hild-villa - egy nagyszerű mester emlékezete

A hegyvidéki Hild-villa - egy nagyszerű mester emlékezete

A XIX. század első felében lassú, de biztos fejlődésnek indult a mai Hegyvidék területe. Előkelő budai és pesti polgárok vettek itt telket, hogy nyaralót, majd pedig kellemes és gyakran fényűző otthont építtessenek maguknak. Így tett Hild József, a hazai klasszicista építészet meghatározó alakja, amikor a Budakeszi felé vezető úton egy elegáns házat álmodott meg magának.


A Napóleon elleni háború lezártával megkezdődött Magyarország korszerűsítése. A reformkor politikusai és hazafiai fontosnak tartották, hogy a magyar városokat is felhozzák a leggazdagabb nyugat-európai települések színvonalára. Mind többen foglalkoztak a haza és a haladás kérdésével. A felpezsdülő szellemi élet célkitűzéseinek valóra váltásához nagy szükség volt remekül képzett hazai szakemberekre, mérnökökre és építészekre.

A magyar klasszicista építészet meghatározó alakja, Hild József számos gyönyörű épületet tervezett és emelt országszerte, valamint itt, a Duna-parti nagyvárosban is. Megpróbáltatásokkal teli pályafutása csúcsán olyan otthont szeretett volna magának, ahol kipihenheti a fáradalmait és nyugalomban készülhet új munkáira. Ezt a helyet a mai Hegyvidéken, nem messze a János-hegyi kilátótól, a Budakeszi úton egy gyönyörű, falusias táj ölelésében találta meg.
 
A nagyváros gyermeke

Hild József 1789-ben, nem sokkal a francia forradalom kitörése után született. Gyermekkorát és kamasz éveit átszőtte a forradalmi háború és a Napóleon elleni küzdelem. Édesapja, Hild János is neves építész volt, aki ugyanolyan fontosnak tartotta a gyakorlati oktatást, mint az elméleti képzést. A fiát gyakran magával vitte az építkezésekre, és a kis József ekkor jegyezte el magát örökre leendő szakmájával.

1799-ben beiratkozott a piaristák neves, nagy elvárásokat támasztó iskolájába, majd azt kiváló eredménnyel elvégezve Bécsbe ment, ahol a Művészeti Akadémia hallgatója lett. A császárvárosban megismerkedett a főnemes Esterházy családdal, akiknek a megbízatásából bekapcsolódott a kismartoni kastély átépítésébe. Az itt tanultakat később remekül kamatoztatta Pest és Buda modernizálása, megszépítése során.

1811-ben azonban félbe kellett szakítania a tanulmányait, mert elhunyt az édesapja. Szerette volna továbbvinni Hild János vállalkozását, de a Helytartótanács elutasította a kérelmét. Ő azonban nem hátrált meg, az átmeneti kudarcból is megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni. Számos nemes, mesterlegény és tudós példáját követve elindult Itáliába, hogy ott szerezzen gyakorlati és elméleti ismereteket.
 
A siker útján

Az olasz táj lenyűgözte, Rómába, Firenzébe, Milánóba és Nápolyba eljutva pedig megismerhette a reneszánsz építészet remekműveit, mesterfogásait. Az 1820-as években már újra itthon volt. Elszánt munkával komoly elismertséget vívott ki magának, ám 1844-ig kellett várnia arra, hogy elnyerje az építész címet.

A döntő pillanat azonban ennél hamarabb jött el: 1838 tavaszán árvíz öntötte el Pestet, a Duna hazai szakaszán nagyjából tízezer házat sodort el az áradat. A halálos áldozatok többsége Pesten volt, ráadásul elpusztult rengeteg épület, és ez lehetőséget jelentett az építészek számára. József nádor vezetésével egy korszerű, szellősebb várost akartak építeni a romok helyére. Hild József ekkor már a bécsi Képzőművészeti Akadémia tekintélyes tagja volt, Pesten és Budán pedig rengeteg gyönyörű klasszicista házat épített. A fővároson kívüli munkásságát felfedezhetjük a ceglédi és a kunhegyesi református templomon, Egerben a főszékesegyházon és Esztergomban a bazilikán.

Bár élete során több száz épületet tervezett, ezek jelentős része nem maradt meg. Átépítették őket vagy a világháború áldozatává váltak. A munka eléggé kimerítette ahhoz, hogy nyugalomra vágyjon, ezért 1844-ben egy elegáns, klasszicista stílusú házat épített magának.
 
Egy gyönyörű, felújított emlékhely

Az épületnek legalább olyan izgalmas a története, mint a tervezőjének. Többször is átalakították, oldalszárnyakkal bővítették, majd a második világháborút követően kisebb lakásokra osztották fel.
2016 januárjában vette kezdetét a nagyszabású felújítása. Nem csupán a villát hozták rendbe, hanem a körülötte lévő zöldterületet és a fasort is. Decemberben Fekete György, kerületünk nemrég elhunyt díszpolgára adta át a gyönyörűen felújított ingatlant. Azóta itt működik a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete.

A méltó otthonra találó intézet fontos feladatot kapott: azt vizsgálja, hogy milyen hatással van egymásra a társadalmunk és a művészet. Lényeges kérdés, hogy hogyan reagálnak az emberek azokra a remekművekre, amelyek többek között a Magyar Művészeti Akadémiának köszönhetően napjainkban születnek. Ráadásul az intézet lehetőséget nyújt arra is, hogy a szélesebb közönség is megismerhesse az 1945 utáni honi művészet eredményeit.

A felújítás során sikerült megőrizni Hild József szellemiségét. A küzdelmes sorsú építész maradandót alkotott: egykori villája mind a mai napig a hazai klasszicista építészet legszebb, világszínvonalú darabjának számít. Ha a Budakeszi úton járunk, érdemes megnézni magunknak.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...