A törvényt író honvédtiszt – Csemegi Károly, a magyar büntetőjog-tudomány óriása

1849 tavaszán egy fiatal honvédtiszt figyelte távcsővel a bácskai dombokat. Egy teljes gyalogsági zászlóalj és egy lovasszázad katonái sorakoztak fel a háta mögött. Főparancsnokuk, Batthyány Kázmér gróf nehéz feladatot adott a honvédeknek. Meg kellett védeniük a közeli magyar falvakat az osztrákok és a gyújtogató, fosztogató szerbek támadásai elől.

Az ifjú őrnagy, Csemegi Károly leengedte a távcsövét, majd előhúzta a kardját, és a honvédek felé fordult. Katonái szigorú, de igazságos parancsnoknak tartották.

Utánam, fiúk! – kiáltotta, és elindult a közeledő ellenség felé.

A magyar csapatok mozgásba lendültek, hogy egy újabb összecsapásban állítsák meg az ellenséget.

 

Nagyhatású polihisztor

Kerületünkben a Csemegi utca őrzi a négyszáznyolcvanhat paragrafusból álló első, átfogó magyar büntetőjogi szabályzás megalkotójának nevét. Az utca első házának falán, a fehér táblán aranybetűkkel felírva mind a mai napig ott ragyog a neve. Csemegi Károlyra azonban nem csak a jogászok emlékeznek vissza nagy tisztelettel.

Hosszú és kalandos élete során a Magyar Tudományos Akadémiának is a díszdoktora lett, élete végén kitüntetésekkel halmozták el, és olyanok mellett dolgozhatott, mint Andrássy Gyula vagy Tisza István. A kortársait lenyűgözte elképesztő munkabírásával, pontosságával és azzal a tántoríthatatlan igazságérzetével, amire 1849-ben a honvédjei is felfigyeltek. A csatatéren még csak 23 éves volt.

Nasch József Károly családjában 1826-ban született az első fiúgyermek. A kis Karcsi tehetséges, nyílt eszű gyereknek bizonyult. Szülőfalujában járt elemi iskolába, ám szüleinek hála az átlagosnál jóval nagyobb műveltségre tett szert. Édesanyjától megtanult németül, apjától pedig franciául. 1834-ben felkerült Pestre, ahol a piaristákhoz járt gimnáziumba. Csak kevesen múlott, hogy nem katonatiszt lett belőle. Ignác öccse a honvédséget választotta, és az apjuk is azt szorgalmazta, hogy Károly katona legyen. A gyermek azonban másra vágyott. Szegeden és Kecskeméten fejezte be a középiskolai tanulmányait, majd Pesten beiratkozott az egyetem jogi karára.

Ekkor ismerkedett meg a hazafias körökkel, a majdani forradalmárokkal. Szerették volna korszerűsíteni a diákok egyetemi szövetségeit, ám emiatt szembekerültek a Helytartótanáccsal. A kezdeti sikertelenség nem bizonytalanította el a végzős joghallgatót. Egyre inkább úgy érezte, hogy elkerülhetetlenek a reformok, ha azt akarjuk, hogy Magyarország nagy és erős európai állam legyen. Nem sokkal a sikeres ügyvédi szakvizsgája előtt megváltoztatta a nevét. Ettől kezdve Csemegi Károlynak hívták.

 

Embert próbáló évek

Ügyvédként megválasztották Torontál vármegye aljegyzőjének. Részt vett az utolsó magyar rendi országgyűlésen is, ahol megismerhette a legfontosabb hazafiakat. Tehetségét jól bizonyítja, hogy költőként is megállta a helyét. A versei a Pesti Divatlapban és az Életképekben jelentek meg.

Örömmel látta, hogy 1848-ban sok akadály elhárul a magyar fejlődés útjából.

A hazánkat megrohanó csapatok ellen azonban fegyverrel kellett védekezni. Batthyány Kázmér gróf irányítása alatt honvédtisztként próbálta megállítani a dél felől támadó osztrák és szerb erőket. A forradalom bukása életveszélyes helyzetbe sodorta: miután a honvédseregek letették a fegyvert, sok tisztjük került börtönbe és bíróság elé. Csemegi Károlyt először az aradi laktanyában őrizték. Elkerülte a vértanúk sorsát, de az osztrákok várbörtönbe zárták. Csak hajszálon múlott az élete.

Később a sötét temesvári cellában sem tört meg: elkezdett angolul tanulni, és megfogadta, hogy a kiszabadulása után is továbbszolgálja a nemzetét. A haditörvényszék megfosztotta őrnagyi rangjától, és közlegényként kellett az osztrák seregben szolgálnia. Elszántan elviselte a megaláztatásokat, a gúnyt, és a megpróbáltatások alatt még erősebbé vált az igazságérzete.

Az elnyomó hatóságok a szabadon bocsátását követően is szemmel tartották. Egy kis bánsági faluban, Temesbökényben telepedett le. A rendőrök azt gondolták, hogy a sok román között kihuny majd a hazafias lelkesedése. Ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna!

1854-ben megnősült. A felesége, Fischer Franciska megajándékozta egy gyermekkel. Az évtized végére mind többen ismerték meg a „falusi ügyvéd” nevét. Szakmunkái és röpiratai óriási feltűnést keltettek. A kiegyezés küszöbén álló országban hamarosan az egyik legjobb jogi szakembernek számított.

 

A megújulás kora

A kiegyezés után elkerülhetetlenné vált a hazai jogrendszer korszerűsítése is. Horváth Boldizsár igazságügyi miniszter a minisztériumban adott fontos feladatokat Csemeginek, aki először osztálytanácsos, később államtitkár lett. Tudását nagyra értékelte az ország élén álló valamennyi miniszterelnök.

Öt esztendőn át dolgozott az élete főművén. A jogászok mind a mai napig Csemegi-kódex néven emlegetik az új, korszerű büntetőtörvénykönyvet. Olyan maradandó művet alkotott, hogy azt egészen 1962-ig használtuk. Még Ferenc József is kitüntette az egykori forradalmárt. Jellemző Csemegire, hogy az ekkor felajánlott pénzjutalmat nem volt hajlandó átvenni. Szakmai pályafutása 1893-ig tartott. Segített létrehozni a Magyar Jogász Egyletet.

A férfi, aki létrehozta Közép-Európa talán legjobban kidolgozott, leghaladóbb büntetőjogi kódexét, 1899-ben hunyt el. Az utókor szemében igazi óriásnak látszott, hiszen képes volt egyedül egy teljes jogág megreformálására. Hatását jól mutatja, hogy a műveit idegen nyelvekre is lefordították, és külföldön is tanultak belőle.