Mozik, filmszínházak a Hegyvidéken - anno és most

A mozi hőskora

Sziklai Arnold magyar vállalkozó Párizsban ismerte meg a Lumière fivérek találmányát, és azonnal vásárolt is egy vetítőgépet, valamint filmeket. Hazatérve az Andrássy út 41. szám alatt megnyitotta a város első vetítőhelyiségét. A vállalkozás azonban kudarcot vallott, mivel rosszul választották meg a célközönséget és a helyszínt. Az Andrássy út elegáns negyedének arisztokrata, gazdag lakosai vásári mutatványnak tartották, így eleinte megvetéssel tekintettek a mozgóképre. Mivel a látogatók elmaradtak, Sziklaiék egy hónap után bezártak.

Arnold testvérét, Zsigmondot egy másik kudarc is arra sarkallta, hogy felhagyjon a vállalkozással. 1896 őszén felvevőgépével lefilmezte I. Ferenc Józsefet, amint a Városligetbe érkezik és megtekinti Feszty Árpád körképét, ám annyira izgult, hogy rosszul tartotta a kamerát, a felvételeken pedig lemaradt a király feje. Ezután a filmszalagot eldobta, és bezárta a vetítőhelyiséget.

Jóval kedvezőbb táptalajra talált a mozi a Városligetben, ahol az alsóbb néprétegek, szabadnapos cselédlányok és katonák kerestek szórakozást. Ekkor még nem volt megfelelő szó a szolgáltatás számára: kinematográf, kino mozgófénykép vagy mozgó néven emlegették. Ez utóbbi szóból fejlesztette ki Heltai Jenő a mozi szót, amely a Bernát című darabjában jelenik meg, itt hangzik el a Dal a moziról című betétdal.

Az évtized végére már számos mozit alapítottak, nemcsak a belvárosban, hanem a külvárosokban is. 1910-ben a szaksajtó már azt írta, hogy Budapest nem a kávéházak, hanem a mozik városa. Az I. világháború előtt egy évvel már 103 filmszínház működött Budapesten.

Volt olyan bérház, amit eleve úgy építettek, hogy a földszint egyik részébe mozit terveztek. Ilyen volt az 1912-ben, kerületünkben elsőként létesült Alkotás mozi, a Déli pályaudvarral szemben, az Alkotás utca 11. szám alatt. Ezek voltak az úgynevezett „csőmozik”, mivel az épület szerkezeti adottságai nem tették lehetővé a bővítést.

Ennek ellenére az Alkotás mozi átvészelte a század történelmét, a kilencvenes évek végén zárták be. Ezenkívül a mostani MOM Kulturális Központ épületében is volt filmvetítés.

 

Ugocsa mozi

A XX. század elején Budán jóval kevesebb filmszínház volt, mint Pesten. Ennek egyik oka talán abban keresendő, hogy Pesten koncentráltabban volt megtalálható a kispolgárság és a munkásság, akik a törzsközönséget adták. Ennek ellenére Budán is alakultak mozik. Az egyik legkedveltebb az Átrium és a Bartók mellett az Astra mozi volt, amely a Németvölgy lakóinak nyújtott szórakozási lehetőséget.

Az új filmszínház, amelyet az Ugocsa utca 10. földszinti részén alakítottak ki, 1938. február 10-én nyitotta meg kapuit. A díszelőadáson a Marika című filmet játszották, amelyre a társadalom sok prominens tagját meghívták. A négyszáz főt befogadni képes filmszínház ekkor a 82. mozi volt Budapesten. A negyvenes évek elején változtatták meg a nevét, és az utca után Ugocsára keresztelték.

Érdekesség, hogy Budapest ostroma idején német katonákat szállásoltak el benne, majd a hadosztály lovait is beterelték a moziba. A légi támadások idején a megriadt állatok a székeket szétrágták, szétrúgták, így azokat a háború után ki kellett cserélni. A második világháborút követően néhány évig Vörös csillag néven szerepelt a programfüzetekben, amelybe a központi állami vállalat, a Mokép szállította a filmeket. A kilencvenes években egy rövid időszakra megújult az Ugocsa, de pár éven belül bezárt, jelenleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókintézménye működik a helyén.

 

Rege mozi

A harmadik mozi a Hegyvidéken, amelyről megemlékezünk, a Rege. A filmszínház helyén, a Rege utca 15. szám alatt a Gyopár Szálló működött, ami egy Bauhaus stílusú üdülőhotel volt.

A második világháború után a szállót államosították, SZOT Szabadság üdülőként üzemelt tovább, és többnyire KISZ- és úttörőrendezvényeknek adott otthont. A 60-as évek elején bővítették egy épületrésszel, amely előadóteremként funkcionált. Ebből a teremből alakították ki a Rege mozit.

Az épület egy ideig párhuzamosan működött előadóteremként és moziként, majd a Fővárosi Moziüzemi Vállalat (Főmo) kezelésébe került. Az átalakítás során egyedi megoldás volt, hogy a fél erkély beépítésével készült el a gépház, ezért csak a jobb oldalon voltak padsorok. Az egykori előadóterem hangulatát megőrizte, hogy a látogatók iskolapadokból nézhették a filmeket. A Főmo megszűnésével a mozi sorsa is megpecsételődött, a korábbi szállóépületben ma társasház működik.

 

Kültéri mozik

Külön ágát képezték a filmszínházaknak a szabadlevegős vetítések, amelyekre kerületünk adottságai miatt több helyszínen is lehetőség volt. A városmajori park mai karakterének kialakítása az 1920-as években kezdődött, ekkor épült meg az első játszótér is. A rendezés részeként nyitotta meg kapuit a szabadtéri filmszínház, amely a Park mozi nevet viselte, és a Városmajori Szabadtéri Színpad elődjének tekinthető.

A filmszínházat bástyaszerű cementfalak vették körül, a nézőtéren páholysorokat és kerti székeket helyeztek el. A megnyitóról így emlékezett meg a Színházi Élet című lap: „Elöl tetszetős modern stílben épült homlokzat ékíti a Park mozi bejáratát, hol már a megnyitás délutánján is hosszú rajokban állottak sort a jegyre várók tömegei, akik közül nem is egy szorult ki a nívós színházavató premierről.”

Egészen a második világháborúig vetítettek itt filmeket, majd államosították, és a XII. kerületi Tanács kezelésébe került. A hely 1987 és 1991 között kertmoziként működött, majd hosszú ideig zárva tartott. Ezután már nem tudta felvenni a versenyt a több teremből álló mozikomplexumokkal.*

Talán az egyik legérdekesebb szabadtéri filmszínház a Tündérhegyi Kertmozi volt, amely csupán egy évig működött, 1999-ben, a Tündérszikla közelében egy tisztáson. Itt vetítettek filmeket alkonyattól egészen hajnalig a legkülönbözőbb műfajokban, és mindenki arra ült, amit hozott magával.

Földváry Gergely cikke

Hol mozizhatunk most?

Jelenleg több helyen is vetítenek mozifilmeket kerületünkben:

Cinema MOM

Klasszikus, zárt térben működő filmszínház, ahol azonban a nagyon kényelmes, karosszék szerű ülések, és a melletük elhelyezett, éjjelilámpás kisasztalok biztosítanak nemcsak különleges hangulatot, hanem a megszokottnál nagyobb kényelmet is.

Foglalás és jegyvásárlás: https://cinemamom.hu/

 

MOM Kulturális Központ

Időszakos kertmozi

A nyári időszakban üzemelő, hangulatos, fapados kertben lévő szabadtéri mozikert, ahol egyszerre több százan is hódolhatnak a szabadtéri filmnézés örömének.

Jegyvásárlás: www.momkult.hu

Idén nyáron három előadás van tervben, a műsortervet a képre kattintva tekinthetik meg:


Barabás Villa - kertmozi

A villa kertjében július hónapban Steven Spielberg két filmjét nézhetik meg. Az előadásokra a belépés ingyenes!

Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont

Ha moziélmény mellett szeretnének egy kicsit az időben is utazni, akkor mindenképpen ajánljuk a Psszt! Némafilm-vetítéseket a Lóvasúton - vagy időjárástól függően a teraszon élő zongorakísérettel. A falon klasszikus Charlie Chaplin és Buster Keaton némafilmek peregnek, amit a zongorán Répászky Miklós kísér.

Itt ne számítsanak a mostani mozikban megszokott pattogatott kukorica - szívószálas üdítő menüre, hanem inkább ízletes süteményekre és finom italokra, amelyekről az 

Eber desszertező gondoskodik.

Jegyvásárlás: lovasut.jegy.hu oldalon, a MOMkult jegypénztárában és előadás előtt a helyszínen.

A Psszt! Némafilm-vetítésekre Hegyvidék kártyával a jegy csak 1.000,- forint!


 
*Nemrég kaptuk a hírt, hogy idén nyáron kivételesen nem csak színházi előadások, hanem régi mozifilmek is láthatók lesznek a Városmajori Szabadtéri Színpadon!