Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-07-22

Szép, szomorú vendégünk – Gizella főhercegnő

Szép, szomorú vendégünk – Gizella főhercegnő

Hosszú évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy az 1848-as forradalmat eltipró osztrák császár közelebb kerüljön a magyarokhoz. A megbékélésben komoly szerep jutott az uralkodócsalád szép hölgyeinek: Erzsébet királynénak, Mária Valéria „királylánynak” és egy csendes, szófogadó gyermeknek, a Szent István király feleségéről elnevezett Gizella főhercegnőnek, aki édesanyjával együtt eljött ide hozzánk, a majdani XII. kerületbe.


Sötét felhők gyülekeztek a Habsburg Birodalom egén1866 nyarán. Július 4-én a poroszok megsemmisítő vereséget mértek a császári seregre, és az előőrseik már Bécs közelében jártak. Úgy tűnt, hogy nemcsak Ferenc József uralma került veszélybe, de a nagyvárosban kitörő lázadások miatt az uralkodócsalád tagjainak élete is. Az udvari hivatalnokok ekkor azt a döntést hozták, hogy a királynét és a gyermekeit kimenekítik a birodalom legbiztonságosabb részére, Budára.

Erzsébet királyné a várban kapott szállást, gyermekei, Rudolf és Gizella viszont itt nálunk, a Zugligetben találtak átmeneti otthonra. Gizella tízéves volt, amikor a magyarok földjén kellett menedéket keresnie.
 
A szeretet hiánya

Erzsébet királyné és Ferenc József második gyermeke 1856 nyarán született Laxenburgban. A bécsi udvarban sokan savanyú mosollyal fogadták az érkezését, mert jobban örültek volna, ha Erzsébet végre fiúgyermeket, vagyis egy lehetséges trónörökös szül a császárnak. Az udvar élén ekkoriban nem hivatalosan a császár szigorú anyja, Zsófia főhercegné állt. Az idős nő cseppet sem kedvelte a fia feleségét, és elvette tőle a gyermekeit, Zsófiát és az újszülött Gizellát is. A bécsiek jól tudtak arról, hogy mekkora ellentét feszül a két fejedelmi asszony között, ám a birodalom távolabbi részeire nem jutottak el az ilyen pletykák.

A magyarok csak annyit láttak, hogy Erzsébet, vagyis a szép Sisi szívesen hozza el a gyermekeit hozzánk. 1857-ben még elevenen élt a levert szabadságharc emléke, ezért a nálunk vendégeskedő Habsburgokat nem fogadta lelkesedés vagy kitörő öröm. Ekkor azonban tragédia sújtott le a császári családra.

Budán megbetegedett mindkét kislány. Valószínűleg tífuszt kaptak. Gizella erősebb szervezete megbirkózott a kórral, de a nővére gyengének bizonyult. A kis Zsófia virrasztó anyja szeme láttára halt meg.

Erzsébet teljesen összeomlott. Véglegesen szembefordult az anyósával, ám önmagát okolta Zsófia halála miatt. Mindez nagy hatással volt a kis Gizella életére is. Sisi ugyanis elhitte az anyósa vádjait, aki meggyőzte arról, hogy rossz anya, és alkalmatlan a gyermeknevelésre.

Úgy tűnt, hogy Ferenc József könyörtelen anyja teljes diadalt aratott. Kisajátította magának Gizellát és a nemsokára megszületett Rudolf trónörököst. A gyerekeket megviselte, hogy alig találkozhattak anyjukkal, akit folyamatosan gyötört a lelkiismeret-furdalás. Éppen ezért a császári udvarban ott kerestek vigasztalást, ahol csak lehetett. Zsófia főhercegnő persze kihasználta az ebből adódó lehetőséget.
 
Újra Budán

Zsófia kemény keze alatt Gizellából példás, engedelmes, fegyelmezett kislány lett. A gyerek odafigyelt arra, hogy ne haragítsa magára a rettegett nagyanyját. Szép eredményeket ért el a tanulás terén, ráadásul ügyesen is festett. Meghitt, bensőséges viszonyt alakított ki öccsével, az érzékeny Rudolffal.

A baljós eseményekkel teli 1866-ban a Zugligetben, Kochmeister Frigyes pesti kereskedő nyaralójában várták a válság végét. Számos vendég látogatott el hozzájuk. Találkozhattak Deák Ferenccel és Andrássy Gyulával is. Sokat sétáltak a romantikus hegyvidéki erdőkben. Ekkor történt, hogy Rudolf nevelőjének külföldre kellett mennie. A kisfiú tanítását Gizella vette a vállára: nagy lelkesedéssel francia nyelvre tanította az öccsét. Az önálló tanulás mindkettőjük javára vált, és ha lehet, még közelebb kerültek egymáshoz.

A Vasárnapi Újság beszámolója szerint nagyon jót tett mindkét gyermeknek az itteni tartózkodás. A kortársak arra figyeltek fel, hogy mindenekelőtt a trónörökös egészségi állapota javult szembetűnően. 1867-ben igen különös dolog történt. Ahogy azt említettük, Gizella Szent István feleségének a tiszteletére kapta a nevét. Hamarosan egy olyan ruhadarab akadt a kezébe, amelyet nyolcszázötven esztendővel korábban talán az egykori királynő is megérinthetett. Amikor ugyanis Ferenc József magyar királlyá koronázására készültek, elkerülhetetlenné vált az ünnepségen viselt öltözék rendbehozatala. Mivel Gizella a varráshoz is remekül értett, rábízták Szent István palástját.
 
Fellobbanó szép szerelem

1872-ben Bajorországból váratlan vendég érkezett Budára. Lipót herceget Erzsébet királyné hívta a Duna-parti városba. Bemutatta neki az akkor alig tizenhat éves leányát. Még aznap eljegyeztették egymással a két fiatalt. Amikor az „elbűvölő” gyermeknek tartott Gizella igent mondott a leánykérésre, újdonsült jegyesétől egy puszit kapott az arcára. Lipót később egy eljegyzési gyűrűvel és egy szív alakú medállal is meglepte. Gizella boldogságára csak az vetett árnyékot, hogy el kellett búcsúznia szeretett öccsétől. Ettől kezdve csak ritkán találkozhatott Rudolffal.

Bajorországban óriási lelkesedéssel fogadták a herceg gyönyörű, ifjú feleségét. Saját palotába költözhettek, amelyet részben Gizella hozományából tudtak felújítani és korszerűsíteni. Lipót szerető férjnek bizonyult. Igyekezett minden idejét a felesége társaságában tölteni. Rudolf herceg pedig nemsokára Bécsben értesült arról, hogy nagybácsi lesz belőle. Gizellának négy gyermeke született, két lány, két fiú. A gyermekei nevelése mellett jutott ideje jószolgálati tevékenységre is. 1898-ban a Csillagkeresztes Rend védnökasszonya lett.
 
Gyászos évtizedek

A következő sorscsapás 1889-ben érte Gizellát, ekkor értesült arról, hogy Rudolf trónörökös meghalt. Ez mélységesen megrázta, ám a gyász nem hozta közelebb az anyjához, hanem még jobban eltávolodott tőle. Erzsébet királyné 1898-ban merénylet áldozata lett.

A 20. század nem sok jóval kecsegtette a bajorok közt oly népszerű hercegnét. Véget értek a boldog békeidők, és Európa belesodródott a világháborúba. Gizella férje, Lipót herceg alig volt otthon, mert folyamatosan harcolt a keleti fronton. Amikor Németország elveszítette a háborút, a palotájában hadikórházat berendező Gizellának menekülnie kellett. 1919-ben pedig az élete is veszélybe került. Egy kolostorban bujkált, ahonnan hamis igazolványokkal szöktették át Tirolba.

A müncheni forradalom bukását követően visszatérhetett az otthonába. A férje 1930 őszén hunyt el, így Gizella főhercegnő végleg magára maradt. A testvérei közül már senki nem élt. Élete utolsó éveire rányomta a bélyegét a nagy gazdasági világválság. A hegyvidéki erdők egykori vendége 1932. július 27-én hunyt el. Münchenben, a Szent Mihály-templomban helyezték örök nyugalomra.

Ajánló
Ajánló
Egy valóra vált mese – Tokody Ilona, kerületünk díszpolgára

Egy valóra vált mese – Tokody Ilona, kerületünk díszpolgára

A Hegyvidék díszpolgárai kivétel nélkül kiemelkedő, az élet, a tudományok, a...

Zsindely Ferenc – az életmentő miniszter

Zsindely Ferenc – az életmentő miniszter

Az Istenhegyi úton sétálva a 92-es számú ház falán felfedezhetjük Zsindely Ferenc egykori...

Házhoz megy a bolt – mozgó ABC a Hegyvidéken

Házhoz megy a bolt – mozgó ABC a Hegyvidéken

Ma már talán furcsának találnánk egy mozgó élelmiszerboltot, vagy ahogyan régen hívták...