Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-08-12

A Hegyvidék szolgálatában – dr. Bogárdi Szabó István

A Hegyvidék szolgálatában – dr. Bogárdi Szabó István

A mai XII. kerületben élő reformátusok 1931-ben hozták létre közösségüket, a Budahegyvidéki Református Egyházközséget. Ennek élén jelenleg a Széchenyi-díjjal kitüntetett Bogárdi Szabó István püspök áll. Érdemes közelebbről is megismerkedni a közvetlenül környékünkhöz ezer szállal kötődő református lelkésszel és a XII. kerületi egyházközösség múltjával.


Szabó István püspök 2017-ben kapta meg munkássága és a XII. kerület érdekében tett folyamatos erőfeszítései elismeréseként a Hegyvidék díszpolgára címet. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának leendő lelkészi elnöke 1956 decemberében született. Egy Fejér megyei kisvárosban, Sárbogárdon látta meg a napvilágot. A szülőföldje iránti tiszteletét azzal mutatta ki, hogy felvette a Bogárdi nevet, és számos tudományos munkáját Bogárdi Szabó István néven alkotta meg.

Már fiatalon egyértelmű volt, hogy a hívők közösségét kívánja szolgálni. Az általános iskolát követően beiratkozott a debreceni Református Kollégiumba. 1975-ben érettségizett le. Tanulmányait ezt követően a fővárosban folytatta. Lelkészi oklevelét a Budapesti Református Teológiai Akadémián szerezte.

1981-ben bebizonyíthatta, hogy nemcsak magas szintű elméleti tudással vérteződött fel, de hívők között, a mindennapi lelkészi munkákban is megállja a helyét. Segédlelkészként tért vissza szűkebb pátriájába, a Fejér megyei Sáregresbe. Itt, az egyszerű emberek között tanulta meg, miként lehet és hogyan kell a legnehezebb időkben is szolgálni a gyülekezet tagjait. Az oltár előtt állva utat akart mutatni az isteni kegyelemhez. Segédlelkészként és később püspökként azokat vigasztalta és bátorította, akiknek erre a legnagyobb szükségük volt.

Felismerte, hogy a gyülekezet nem csupán olyan embereket jelent, akik meghatározott helyen és időben összejönnek. Lelkészi munkája során egyértelművé vált, hogy a hívők egybegyülekezésének megvan a maga sajátos spirituális kiterjedése. Csodálatos élményekben volt része, amikor ott állhatott a hívők előtt, átélhette hitük megnyilvánulását, és vezethette az istentiszteleteket. A fiatal segédlelkész hamar népszerű lett. Egyháza vezetői is felfigyeltek a tudására, odaadására és szorgalmára.
 
Szolgálat magasabb szinten

1982-ben nagy utazásra vállalkozott: Amerikába ment, és Chicagóban, a világhírű McCormic Teológiai Szemináriumban szerzett tudományos fokozatot. Ezt követően a Józsefvárosban szolgált mint beosztott lelkész, majd a Külső-Üllői úton. A szolgálat mellett jutott energiája arra is, hogy számos tudományos munkát írjon, és 1994-ben teológiai doktorátust szerezzen a Károli Gáspár Református Egyetemen. Az egyház és a vallás fontos kérdéseit megvizsgáló szakcikkei többek között a Protestáns Szemlében, a Kirchliche Zeitgeschichte, valamint a The Christian Observer című lapban jelentek meg.

Hozzánk, a XII. kerületbe 1997-ben érkezett, ekkor lett a Budapest Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkészi vezetője. Örömmel állt az 1931 óta működő közösség élére. Az itteni reformátusok jól emlékeznek arra, hogy milyen nehéz évtizedeket éltek át. Fennállásuk első négy évében még templomuk sem volt, ezért az istentiszteleteket a Márvány utcai iskolában tartották. 1935-ben költözhettek be mai otthonukba.

Érdekes, hogy ezt akkor csak átmeneti megoldásnak szánták. A Böszörményi úton eredetileg étterem és kávéház működött abban az épületben. Erősen át kellett alakítani, hogy használni tudják. Első lelkészük 1957-ig Szabolcska Mihály költő fia, Szabolcska László volt. A hívők a negyvenes évek elején új templomot szerettek volna építeni maguknak, de a világháború ezt megakadályozta.

A helyzetük 1945 után sem javult, mivel nem engedélyezték az új templom felépítését, sőt, elutasították a hívők kérelmeit, amikor azok engedélyt kértek a gyülekezet otthonának kibővítésére, korszerűsítésére. Elszánt erőfeszítéseik csak 1948-ban hoztak némi eredményt. Adakozásból sikerült egy fémvázas haranglábat építeni. Végül az akkor hatvanéves épületet a rendszerváltás után, 1994-ben sikerült rendbe hozni. A belső berendezés terveit Fekete György, a szószéket pedig Barabás József erdélyi fafaragó alkotta meg.
 
Fáradhatatlanul, erő hittel

A hívők örömmel látták, hogy lelkészük 1999-től már egyetemi tanárként tanítja az ifjú papokat, majd 2003-ban egy még felelősségteljesebb feladatot is magára vállalt. Ekkor választották meg a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökévé. Komoly beosztásai mellett fáradhatatlanul szolgálta a Hegyvidéket. 2017-ben éppen ezért ő is bekerült kerületünk díszpolgárai közé.

Pályafutása eddigi, talán legnagyobb erőpróbájára az idén tavasszal került sor. A koronavírus-járvány ugyanúgy megnehezítette a hívők és az egyházak életét. Bogárdi Szabó István a rá jellemző elszántsággal vette fel a küzdelmet a híveit fenyegető veszéllyel szemben. Élen járt abban, hogy a közösségi média korszerű eszközeit a válságos időszakban kapcsolattartásra, a hívők bátorítására használják. Leült a számítógépe elé, és a virtuális téren keresztül szólította meg a felekezetét.

Bár tisztában van azzal, hogy az online istentisztelet nem lehet olyan szép, mint amikor a templomban találkozik a gyülekezet, mégis nagyon hasznosnak tartotta az új módszereket, mert a járvány idején a segítségükkel lehetett tartani a kapcsolatot a lelkipásztor és a hívők között. Csupán egy dologra panaszkodott: amikor az interneten keresztül tart istentiszteletet, nem tud a hívők szemébe nézni, és nagyon hiányzik neki ez az egyszerű, de bensőséges emberi kapcsolat.

Kifejezetten fontosnak tartja azt is, hogy az ilyen nehéz időszakokban a pedagógusok és a szülők egymást segítve folytassák a gyerekek hitoktatását. A kicsiket azonban nem szabad túlterhelni, és úgy kell összeállítani az internetes tananyagot, hogy azt jókedvűen el tudják sajátítani. Ma már teljesen természetes, hogy a világhálón keresztül tartanak interaktív istentiszteleteket a gyerekeknek.

Bogárdi Szabó István püspök erőfeszítéseinek köszönhetően a Budahegyvidéki Református Egyházközség megerősödve került ki a tavaszi járványból. A sajátos viszonyokat figyelembe véve folytatódik a hitélet, a hívők pedig vagy az interneten keresztül, vagy az aktuális egészségügyi előírások betartásával tudják gyakorolni a vallásukat. Közös erőfeszítéssel sikerült elérni, hogy a járvány évében is mindenki előtt nyitva áll a bátorításhoz, az erőhöz és a vigasztaláshoz vezető út.

Ajánló
Ajánló
A rendíthetetlen vértanú – Apor Vilmos püspök

A rendíthetetlen vértanú – Apor Vilmos püspök

II. János Pál pápa 1997-ben Rómában avatott boldoggá egy vértanúhalált halt magyar...

Szép, szomorú vendégünk – Gizella főhercegnő

Szép, szomorú vendégünk – Gizella főhercegnő

Hosszú évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy az 1848-as forradalmat eltipró osztrák...

Mozik, filmszínházak a Hegyvidéken - anno és most

Mozik, filmszínházak a Hegyvidéken - anno és most

Egykor több mozi is működött kerületünkben, amelyek már nem üzemelnek, de a Hegyvidéken...