Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-08-19

Titkos föld alatti bunkerek a Hegyvidéken

Titkos föld alatti bunkerek a Hegyvidéken

Budapesten a II. világháborúra több ezer óvóhely létesült, amelyek többsége a házak alatti pincéket, óvóhelyeket jelentette. A Hegyvidéken is számos ilyen épült ki, de a kerület „hegyvidékibb” részein a házak alatti pincék könnyű célpontot jelentettek.

Emiatt jött létre a Hegyvidéken több föld alatti bunker, mint például az Edvi Illés úton lévő Ördög-orom sziklába vájt ezer négyzetméteres magánbunker vagy a Denevér utcai óvóhely, amelyek a mai napig megtekinthetők.
 
Óvóhelyek a II. világháborúra

A Hegyvidéken, csakúgy, mint Budapest más részein, számos légoltalmi óvóhely épült, amelyeket leginkább az 1930-as évek közepétől kezdtek el kiépíteni. Ezek építését az állam is támogatta, így több olyan magánóvóhely is készült, ahová nemegyszer belépővel lehetett csak bemenni, de létesült óvóhely több köztemetőben, így a Farkasrétiben is, ahol a helyi lapok beszámolói szerint több, akár 60 fő befogadására is alkalmas óvóhelyet építettek a föld alatt.

A jól kiépített pincék és óvóhelyek igen kapóssá váltak, sőt még csalogatók is lehettek, mivel villák, házak bérbeadási hirdetésébe is belefoglalták, hogy alatta jól kiépített óvóhely vagy a közelben bunker található. A háború kitörése után Budapestet is érintették a bombázások, és komoly intézkedéseket hoztak, nemcsak a kijárás volt tilos, hanem az ablakok elsötétítésére is kötelezték az embereket. 1944 karácsonyán és 1945 elején több százezer ember kényszerült hetekre lemenni a nagy bérházak pincéibe. 
 
Ördög-orom, magánbunker

A Hegyvidéken több nagyobb bunker is épült, amelyeket nem lakások alatt alakítottak ki. Az egyik ilyen a már említett Edvi Illés utcában lévő Ördög-orom magánbunker, amely nagynak mondható a több mint ezer négyzetméteres területével. Bizonyára az Ördögorom csárda közelsége miatt épült fel, amit talán a fogadó tulajdonosa építtetett, hogy a vészterhes időkben ezzel is biztosítsa a nagyközönségnek, hogy a vendéglő biztonságos környék.

Az Ördögorom csárdát 1924-ben Grubel Emil nyitotta meg, és hamar közkedvelt hely lett Budán, miután kuglipálya, tánctér, zene, valamint télisportokra is alkalmas hely várta a vendégeket. A magánóvóhely azt jelentette, hogy nem állami tulajdonban állt, így a tulaj dönthette el, hogy ki mehetett be. Valószínűleg a fogadó vendégeinek bérelt helyük volt, de aki máshonnan akart bejönni, annak jegyet kellett váltania. 

A bejárata az ilyen létesítményeknél megszokott dupla ajtós volt, ami többször 90 fokban megtörte a járatot, hogy a belövések, a légnyomás vagy a bedobott kézigránátok ne okozzanak komoly sérülést a bent lévőknek. Az óvóhelyben sok fülke található, az egész kicsitől a jóval nagyobbakig. Ezek a lent lévő családok elszeparálását segítették, így egy-egy família akár függönnyel leválaszthatta az életterét az óvóhely folyosóiról.

De volt egy nagy központi hely is, ami bizonyára a közösségi tér vagy gyülekező volt. Mivel a bunkerben nem volt csatorna, tőzeggel működő vécét használtak. A falfelületeket azóta – valószínűleg az 1990-es években – többször összefirkálták különböző német osztagjelekkel és háborús szimbólumokkal. 

A bunker a II. világháború után az állam kezébe, az 1990-es évek vége felé az önkormányzathoz került, később egy magánember bérelte, míg végül az Erődítés Történelmi Egyesületet kérték fel, amely a Bunkermúzeum és a Budapest ostroma weboldalért is felel, hogy az óvóhelyek szakértőiként vegyék kezelésükbe és tegyék rendbe.

Azóta az óvóhelyet többször kitakarították, egy aggregátorral lámpákat és áramot szereltek a bunkerbe, korhű berendezési tárgyakat helyeztek el benne, hogy a látogatók jobban átélhessék, hová bújtak 75 évvel ezelőtt a budai polgárok. 
 
Denevér utcai bunker

Az Erődítés Történelmi Egyesület egy másik hegyvidéki bunkert, a Denevér utcai óvóhelyet is rendbe tette. Ez a környék teljesen egyedülálló Európában, mivel itt egy közel 40 ezer éves kovakőbánya volt, amit az őskorban valószínűleg szállásnak is használták. Az óvóhely barlangrendszere azonban bizonyíthatóan az 1940-es években készült, amit a puha, tűzköves dolomit könnyű vájása tett lehetővé. Feltehetően a Bürök utca és az Ágnes utca lakói alakíthatták ki, mivel az itteni pincék nem nyújtottak nagy biztonságot.

Az óvóhelynek két bejárata volt, de az egyik, amelyet a vészkijáratként használtak, már beomlott, így jelenleg csak egy ajtón lehet bemenni és kijönni. Ez egy jóval kisebb, mintegy száz négyzetméteres óvóhely, amelynek egy nagy kört alkot, amiből kisebb utak ágaznak el. A bunker falából több helyen kitüremkedik és kilóg a már említett tűzkő, amit 40 ezer éve is bányásztak már errefelé.

Budapest ostroma alatt a Sas-hegy és a Farkasréti temető stratégiai jelentősége miatt itt többször voltak csatározások, sőt, amikor a szovjetek közeledtek, a németek fel akarták robbantani az óvóhelyet. Ennek érdekében kiterelték a bent lévő közel 40 embert, de végül nem tudni, miért, nem robbantották fel a bunkert. A falak mentén több kormos kis bemélyedés arra utal, hogy itt nem volt áram és valószínűleg csak gyertyákkal világítottak.

Érdekessége még az óvóhelynek, hogy található egy különleges helyiség, amelyben egy oltárnak tűnő kisebb bemélyedés is látható. Bizonyára az ide lehúzódók faragták ki, hogy imádkozni tudjanak az ostrom és a bombázások alatt.

Sajnos az 1990-es években ez az óvóhely is nyitva állt, így megtelt szeméttel, továbbá a falakat is megrongálták. Az elhagyatott, félig betemetett bunker rendbetételére kérték fel először az Erődítés Történelmi Egyesületet, amely a már említett Ördögorom óvóhelyet is rendbe tette. Így a kerületben két érdekes bunkert is meg lehet látogatni.

Akiket érdekel egy ilyen zseblámpás túra, feltétlenül figyeljék a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény honlapját (ahol már többször szerveztek túrát az óvóhelyekre), vagy érdeklődjenek az egyesület oldalán egy esetleges séta ügyében.

 
Az Erődítés Történelmi Egyesület honlapja:

Ajánló
Ajánló
A rendíthetetlen vértanú – Apor Vilmos püspök

A rendíthetetlen vértanú – Apor Vilmos püspök

II. János Pál pápa 1997-ben Rómában avatott boldoggá egy vértanúhalált halt magyar...

Szép, szomorú vendégünk – Gizella főhercegnő

Szép, szomorú vendégünk – Gizella főhercegnő

Hosszú évtizedeknek kellett eltelnie ahhoz, hogy az 1848-as forradalmat eltipró osztrák...

Mozik, filmszínházak a Hegyvidéken - anno és most

Mozik, filmszínházak a Hegyvidéken - anno és most

Egykor több mozi is működött kerületünkben, amelyek már nem üzemelnek, de a Hegyvidéken...