Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-09-18

Műterem az Alkotás utcában – Telcs Ede szobrászművész

Műterem az Alkotás utcában – Telcs Ede szobrászművész

A mai magyar érmeművészet elképzelhetetlen volna egy nagyszerű alkotó, a Hegyvidéken élő érmeművész és szobrász, Telcs Ede munkássága nélkül. Úttörő szerepet játszott e művészeti forma népszerűvé válásában, közben pedig egy egész nemzedéknyi tanítványt nevelt fel. Nagyobb alkotásai, köztéri szobrai és síremlékei nemcsak Budapesten, de Magyarország számos nagyvárosában megtalálhatók. Alkotásai közül a Városligetben megtekinthetjük Alpár Ignác, Kecskemét főterén Kossuth Lajos szobrát, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben pedig többek között Barabás Miklós síremlékét. 


A történelem nem bánt kesztyűs kézzel Telcs Edével. Nemcsak őt tépázták meg a 20. század viharai, de számos műve is elpusztult. Szerencsére alkotásainak nagy része ma is megtekinthető a múzeumokban és a magyar városokban. 

A művész 1872-ben, Baján született. A nagyapja Morvaországból vándorolt be hozzánk. Maga is művészember volt, címfestéssel és sírkővéséssel foglalkozott. A gyermek hamar elköszönt szülővárosától, mivel a család a Vajdaság északi részére, Szabadkára költözött. Telcs Ede már egész kiskorában sokat rajzolt. Középiskolába Szabadkánt járt. Mindenképpen szeretett volna a képzőművészetekkel foglalkozni, az apja pedig a maga módján támogatni próbálta az elképzeléseit. Bár Ede festő szeretett volna lenni, erre nem nyílott lehetősége. Budapesten íratták be szobrászinasnak.

A magyar fővárosból Bécsbe vezetett az útja. Az osztrák szobrászok felismerték a tehetségét és támogatták. Annyira fontosnak tartották a képzését, hogy hamarosan ösztöndíjat fizettek neki. Fadrusz János és Horvay János mestere, Edmund von Hellmer vette a védőszárnyai alá. A bécsi szakembereket lenyűgözte a bajai tizenéves tudása. A legelőkelőbb szobrásziskolákban tanulhatott tovább.

A mesteriskolában elsőéves korában készítette el a Két Bornemissza című szoborcsoportját, amivel elnyerte az iskolája legrangosabb díját, Antwerpenben pedig ezüstérmet kapott egy nemzetközi kiállításon. Miután hét évet tanult az osztrák nagyvárosban, elérkezettnek látta az időt arra, hogy hazatérjen. Díjnyertes szobra itthon is nagy sikert aratott, majd elkészítette nagy méretű, Góliát című alkotását. A hazatérését követően azonban egy időre le kellett tennie a vésőt és a kalapácsot, mert várta a honvédség.
 
A siker útján

Ebben az időben az Osztrák–Magyar Monarchiában minden egészséges férfit behívtak katonának. Telcs Ede is eleget tett kötelességének. 1895 őszén vonult be önkéntesként az 1-es gyalogezredhez. A keménykötésű fiatalember jól megállta a helyét a katonaságnál is. Végül tartalékos hadapródjelölt őrmesterként szerelt le.

„Bakaruhában” sem tétlenkedett. A Terézvárosban működő epreskerti műterem örömmel fogadta a jelentkezését, ráadásul a millenniumi kiállításon is szerepelhetett a műveivel. Itt előkelő pártfogója akadt. Ferenc József császárnak annyira megtetszett a Két Bornemissza, hogy fejedelmi összegért, 600 forintért megvásárolta azt. Az uralkodó személyesen is találkozott az ifjú művésszel. Ráadásul Ferenc József példáján felbuzdulva a magyar államapparátus sem akart lemaradni a támogatók sorából. Telcs olyan sok pénzt kapott a Góliátért, hogy abból a leszerelése után műtermet bérelhetett magának.

A katonaság azonban később is befolyásolta az életútját. Elvégezte a tiszti iskolát, majd bevonultatták nyári hadgyakorlatra. Visszatért gyermekkora városába, Szabadkára. Itt ismerkedett meg Gerőfi Annával. A 20. század hajnalán házasodtak össze. Három gyerekük született, felesége azonban 1910-ben tuberkulózisban elhunyt. Telcs maga is szanatóriumba került, a gyermekeit pedig Mansfeld Nóra gondjaira bízta. 1911 tavaszán feleségül vette egykori tanítványát. Két gyermekük született. 

Megrázó volt számára az első világháború kitörése. Korábban erős szervezete csak nehezen tudta feldolgozni a megpróbáltatásokat. Olyan súlyosan megbetegedett, hogy a barátai biztosra vették, nemsokára meg fog halni. Kosztolányi Dezső még a nekrológját is megírta.
 
Két háború között

A háborút követő zűrzavar elől Hollandiába menekült. Két év után hazatért, majd 1924 őszén felköltözött kerületünkbe, az Alkotás utcába. Imádta a környéket, nagyon sokat sétált a zöld hegyek között. Tanítani kezdett, és kinevelte a magyar érmeművészek új nemzedékét. Sokat utazott, bejárta Olaszországot, Franciaországot és Németországot. Hasonlóan sok más szobrászhoz, lenyűgözte Itália művészete. Több mint húsz alkalommal járt Olaszországban, ahol megismerte a klasszikus alkotásokat és a reneszánsz kor mesterműveit.

A harmincas évek közepére már elismert művésznek számított. Népszerűek voltak zsánerfigurái, középületeket díszítő szobrai, hősi emlékművei és síremlékei. Alkotásai számos díjat elnyertek, és a kortársak ott láthatták őket Magyarország közterein. Budapest egyik leghíresebb terén ma is megtekinthetjük a Kallós Edével közösen készített monumentális Vörösmarty szoborcsoportját. Telcs Ede szobrai díszítették a Zeneakadémiát, a Gellért, a Széchenyi fürdőt és a Gresham-palotát is. Síremlékei közül közismert a Munkácsy Mihály, a Barabás Miklós és a Hubay Jenő emlékét őrző alkotása.
 
Végzetes évtized

Bár számos fontos testületnek lehetett tagja vagy vezetője, a harmincas évek végén rá is lesújtottak a zsidótörvények. A német megszálláskor az ő kabátjára is felkerült a sárga csillag. Csupán azért maradt életben, mert mentesítő igazolást kapott. Az anyósa lakása bekerült a védett házak közé. Telcs Ede itt vészelte át a főváros ostromát. A megpróbáltatások nem törték meg, családjával együtt visszatért a Hegyvidékre, és rendbe hozta a műtermét.
 
Újra alkotni akart.

Áttekintve életútját, úgy döntött, hogy megamaradt műveivel megajándékozza szülővárosát, Baját. Továbbra is töretlenül hitt az emberi lélek értékeiben, ám a sors már nem engedte meg neki, hogy elképzeléseit új remekművekben valósítsa meg. 1948-ban hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Emlékét nemcsak a Németvölgyben őrzi tábla, de Baján is.

Budapesten a Nemzeti Galériában és az ország más részein is tartottak Telcs-emlékkiállításokat. Tanítványai egyetértenek abban, hogy Telcs Edét a 20. század első felének legkiválóbb magyar szobrászművészének lehet tekinteni. Utolsó szobrából mélységes emberszeretet és az emberi méltóság tisztelete árad. A mű Assisi Szent Ferencet ábrázolja.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...