2020-10-01
90 éves díszpolgárunk, Timár Sándor a magyar táncörökség őrzője
Tíz évvel ezelőtt egy nagyszerű táncpedagógus, a Csillagszemű Gyermektáncegyüttest megalapító, Kossuth-díjjal kitüntetett koreográfus is bekerült kerületünk díszpolgárai közé. Timár Sándor az idén ünnepli kilencvenedik születésnapját. Neki köszönhetjük azt, hogy megújult a magyar táncházmozgalom és új erőre kapott a Kárpát-medencei népek ősi hagyományait megőrző néptáncmozgalom.
Kerületünk Virányos városrészében az elmúlt évtizedek során gyakran figyelhetünk fel a jó időben nyitva tartott ablakokon át kihallatszó népzenére. Nem csoda, mert itt él Timár Sándor koreográfus, táncpedagógus, érdemes művész. Születésekor Szolnok környékén, a tanyavilágban még elevenen éltek a népi hagyományok.
Gyermekorrában az Ugar tanyán számtalan gyönyörű népmesét hallgatott. Akkoriban el sem tudta volna képzelni, hogy az itt tapasztalt összetartozás és erős közösségi érzés bármikor megváltozhat. A sors azonban nem akarta, hogy a rendkívül tehetséges és jó eszű gyerek gondtalanul nőhessen fel. Sándor körül átalakult a világ, ráadásul egyre inkább úgy érezte, hogy új környezetében nincs hely a magyar nép gyönyörű hagyományai számára.
Töretlen elszántsággal
Amikor a szülei látták, hogy milyen jól tanul, úgy döntöttek, hogy beíratják a közeli nagyváros, Szolnok neves gimnáziumába. A tanyasi kisfiú jól ismerte a vidéki emberek életét, dolgos hétköznapjait, ám gimnazistaként egy egészen más világ várt rá. Közben Magyarország belesodródott a második világháborúba.
Sándor a népi hagyományokban keresett vigasztalást. Csatlakozott a regös cserkészekhez, majd belépett a Verseghy Ferenc Gimnázium táncegyüttesébe. Tanárai gyorsan felfigyeltek arra, hogy ez a tanyasi ifjú milyen tehetséges és lelkes táncos. A környezetében ekkor még senki sem sejtette, hogy hamarosan a népzenének és a magyar kulturális hagyományoknak szenteli az életét. Mivel kimagaslóan jól tanult, jó esélye volt annak, hogy valóra válthassa nagy álmát, és tanult doktorként térhessen vissza a szülőföldjére.
Ebből azonban semmi sem lett. 1945 után az ország vezetői megszüntették a keresztény magyar hagyományokhoz kötődő egyesületeket, közösségeket. Sándor hiába érettségizett le színjelesre, nem vették fel az orvosi egyetemre, mert az új rendszer ellenségének, a kulákok leszármazottjának nyilvánítottak. Így hiába próbálkozott azzal is, hogy bekerüljön a Színház- és Filmművészeti Főiskola koreográfus szakára. Felsőfokú tanulmányok megszerzése helyett várta a munka világa, ám emellett maradt ereje arra, hogy bekapcsolódjon a népművészeti gyűjtőmunkába. Szenvedélyesen tanulmányozta a néptánc tanításának pedagógiai módszereit, és rájött arra, hogy számos dolog igencsak elavult.
A siker útján
1954-ben belépett a SZOT Művészegyüttesbe, és két évvel a forradalom leverése után kapott először bizonyítási lehetőséget. A Bartók Béla Táncegyüttest huszonkét éven keresztül irányította.
Életének talán ez volt a legboldogabb időszaka. Kidolgozta a néptánc-pedagógia reformmódszereit, és hatalmas érdemeket szerzett a magyar táncházmozgalom elindítása során.
Munkáját olyan barátai segítették, mint Martin György, Halmos Béla és Sebő Ferenc. Sokrétű munka várt rájuk. A koreográfia sokszínűségének kibontakoztatását az tette lehetővé, hogy Timár Sándor mindenki másnál jobban elsajátította a néptánc nyelvét.
Munkáját olyan barátai segítették, mint Martin György, Halmos Béla és Sebő Ferenc. Sokrétű munka várt rájuk. A koreográfia sokszínűségének kibontakoztatását az tette lehetővé, hogy Timár Sándor mindenki másnál jobban elsajátította a néptánc nyelvét.
A hatvanas évek végén végre beiratkozhatott a főiskolára, így már a legmagasabb szinten tanulmányozhatta a koreográfia mesterfogásait. 1970-ben lediplomázott, majd tanítani kezdett az Állami Balett Intézetben. 1977-ben szép sikert ért el, amikor irányítása alatt a Jászság Népi Együttes megnyerte a Ki Mi Tud? televíziós vetélkedőt.
Az elismerés évei
1980-ban újabb fontos, de nehéz feladatot kapott. Művészeti vezetőként dolgozott a Magyar Állami Népi Együttesben. Sikerült megújítania a társulat arculatát, elterjesztette az újfolklorista szemléletet.
1989 után mindennél fontosabbnak tartotta, hogy a néptánc eljusson az új nemzedék tagjaihoz. Éppen ezért a feleségével, Timár Böskével a fiatal táncolni vágyók számára megalapította a Csillagszemű Gyermektáncegyüttest. Kezdetben csak kisebb csoportokban jártak ide a gyerekek, de az évek során hatalmasra duzzadt a tanítványok létszáma.
Yehudi Menuhin hegedűművész szerint a Timár házaspár csodálatos dolgot művelt a gyermekekkel. A nagyvilágban mindenütt úgy kellene a legkisebbeket megtanítani énekelni és táncolni, ahogy azt ők tették. A gyerekekkel, akár csak a Magyar Állami Népi Együttessel, számos alkalommal indult külföldi és hazai turnéra, 2002-ben például a japán uralkodó előtt léphettek fel. Turnéik mindenütt hatalmas sikert arattak.
Erős a mi örökségünk
Timár Sándor szerint a kicsik a próbák és a színpadi fellépések során átélik a néptánc újjászületését. Felfedezik, hogy mennyire erős a közösségi lét örökségként ránk hagyott rendje. Ennek az eleven élménynek nemcsak lenyűgöző a nevelő ereje, de hatalmas közösségteremtő hatása is van.
1999-ben megjelent a könyve, a Néptáncnyelven, amelyben részletesen leírja újszerű módszereit a legkisebbek tánctanítására. A Csillagszeműek az elmúlt évtizedek során olyan sokszor szerepeltek külföldön, hogy jogosan emlegetik őket a magyar népművészet kis nagyköveteiként. Mesterük 2010-ben lett a Hegyvidék díszpolgára. Két évvel később Kossuth-díjjal jutalmazták az életművét és a magyar népművészet megóvása érdekében tett erőfeszítéseit. Magazinunk ezúton kíván boldog születésnapot az idén kilencvenéves virányosi táncpedagógusnak, kerületünk díszpolgárának.