Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2020-11-24

Hellász gyermekei – görögök Magyarországon és a Hegyvidéken

Hellász gyermekei – görögök Magyarországon és a Hegyvidéken

A honfoglalás óta eltelt több mint ezer év során számos nemzet gyermekei élvezhették a magyarok vendégszeretetét. Hazánkban mind a mai napig sok kisebbség él, amelynek képviselői az elmúlt néhány száz évben otthonra találtak itt, a mai XII. kerületben is. Közéjük tartoznak „Hellász lányai és fiai”, a magyarországi görögök. Kerületünkben is működik görög nemzetiségi önkormányzat, amelynek programjai betekintést engednek e nemzetiség hétköznapjaiba, hagyományaiba és ünnepeibe. 


Magyarország mindig is örömmel fogadta az itt megtelepedni szándékozó békés jövevényeket, az olyanokat, akik tisztelték és tisztelik hazánk kultúráját, a magyarok hagyományait, ősi szokásait, és minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy a lehető legjobb viszonyt alakítsák ki az őshonos néppel. Sok népcsoport osztozott velünk a történelem megpróbáltatásai során, így erős kötelékek alakultak ki. Kerületünkben is több nemzetiségi önkormányzat működik.

Közvetlen szomszédságunkban megtalálhatjuk a horvátokat, a lengyeleket, a németeket, az örményeket, a szerbeket, a szlovákokat és a cikkünk címében említett görögöket. E nemzetiségek tagjai gazdagabbá, színpompásabbá teszik a Hegyvidék kulturális életét.
 
Ezer éves kapcsolat

Az ókori Görögország már a Krisztus születését megelőző évezredben is gyakran bocsátott útra vállalkozó kedvű hajósokat és vándorókat.

Mi, magyarok már a 9. században kapcsolatba kerültünk a görögökkel és általuk a kereszténységgel. Őseink Etelközben valószínűleg a Don folyó vidékén találkoztak a kereszténység két legendás hittérítőjével: Szent Cirilell és Szent Metóddal.

A Bizánci Császárság uralkodója, VII. Bíborbanszületett Konstantin nagy művében többször is ír Etelközről és az ottani magyarokról. Pogány őseink nagy tisztelettel fogadták a két szentet. A görögök keresztény egyháza később is fontos volt az új hazát találó magyarok számára. A kereskedőket mind gyakrabban kísérték el hittérítők. 
 
Keresztény évszázadok

A honfoglalás után hazánk sokáig szomszédja volt a Bizánci Császárságnak. A távoli város urai hol szövetségesként, hol veszélyes ellenfélként tekintettek őseinkre. Gyakran háborúskodtunk, ám ezzel egy időben fejedelmeink és nemeseink nemritkán görög földről hoztak maguknak feleséget.

Első keresztény püspökünk is Bizáncból érkezett. Hierotheosz ortodox szerzetest az erdélyi Gyula hívta magához, hogy megmutassa az új hitet a magyaroknak. Ajtony vezér Maros városában épített kolostort Keresztelő Szent Jánosnak. Görög földről érkeztek ide a szerzetesek, akik megtartották hazájuk törvényeit és szertartásait. Szent István Veszprémvölgyben maga is alapított monostort. Ennek alapítólevelét görög nyelven írták.

Az Árpádok uralma idején Bizánc hatalma és befolyása lassan meggyengült. A magyarok országa jól viselte a történelem viharait, és egyre erősebb lett. Bizánc nagyurai szívesen házasodtak össze magyar nemes kisasszonyokkal. Szent László királyunk leánya, Iréne császárné lett Bizáncban, III. Béla királyunk pedig kishíján megszerezte a császári trónt. Közös történelmünkben a török hódítás jelentette a döntő fordulatot. Bizánc bukását követően nem sokkal Magyarországot fenyegették a portyázó török fosztogatók. 
 
Telepesek érkezése

Nálunk százötven évig tartott a félhold uralma, míg a görögök ennél sokkal hosszabb időre lettek a törökök alattvalói. A bizánci császárok helyét az Isztambulban trónoló szultánok vették át. Az élet azonban nem állt meg, és egyre nagyobb számban tértek vissza Magyarországra görög kereskedők.

A törökök megbíztak bennük, így gyakran közvetítői szerep jutott nekik. Kedvező feltételekkel telepedhettek meg a magyar városokban. Nem kellett annyi adót sem fizetniük, mint a szülőföldjükön. Bekapcsolódtak a só külföldre szállításába, és otthonosan mozogtak a szarvasmarha-, valamint a gabonakereskedelem területén is. 

A törökök kiűzése után hazánkba még nagyobb számmal érkeztek görögök, és sajátos öltözékükben mindennapos látvánnyá váltak Pesten, Szegeden, Vácott, Győrben és Balassagyarmaton is. Karavánjaik rendszeresen járták az országot, és a görög kalmárok legendásan híressé váltak a gazdagságuk miatt. Sok család nemzedékek óta itt élt, és anyanyelvi szinten beszélte a magyart.

A 19. században teljesült a görögök évszázados álma, és felszabadultak a török uralom alól. Ettől kezdve nagyobb számban sokáig nem jöttek Magyarországra letelepedni. A két ország arisztokráciája persze továbbra is jó kapcsolatot ápolt, így például Teleki Pál miniszterelnökünk az édesanyja révén félig görög volt.
 
Az új betelepülők

A helyzet a második világháború után változott meg. Görögországban kegyetlen polgárháború robbant ki, és a baloldali erők vereségét követően sok ezren menekültek el az őket támogató országokba. Hazánk körülbelül hétezer menekültet fogadott be. Nem volt könnyű gondoskodni az ellátásukról, ráadásul szép számmal akadtak közöttük magányos gyerekek is. 1950-ben jött létre a Kőbányai úton a hazai görögség legfontosabb központja. Itt körülbelül négyszáz család talált otthonra, később Ercsi közelében hozták létre a menekültek faluját, Beloianniszt. 1954-ben, majd a nyolcvanas évek elején sokan hazatértek.

Ezt követően az itt maradottak az élet minden terén bekapcsolódtak új hazájuk vérkeringésébe. Számos hazai görög művész nevét ismerte meg a közvélemény. Ilyen például Papadimitriu Athina színész, Stefanidu Janula énekes, vagy éppenséggel Trokán Anna és Trokán Nóra színművész.

Hellász gyermekei komoly szerepet vállalnak magukra kerületünk kulturális életében is. Januárban megünneplik a vízkeresztet, márciusban és októberben a görögök nemzeti ünnepeit. Májusban hagyományos ortodox szertartásokat, de olyan népszerű programokat is szerveznek, mint főzőtanfolyam és kézművestábor. A kerületi görög nemzetiségi iroda a Böszörményi út 23–25. alatt található.

Ajánló
Ajánló
Ágyúszóra ébredtek – Görgei Artúr veszélyes hegyvidéki kalandja

Ágyúszóra ébredtek – Görgei Artúr veszélyes hegyvidéki kalandja

A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika történelmi helyen áll. Korábban ott...

Több mint szobor – gróf Esterházy János a Gesztenyés kertben

Több mint szobor – gróf Esterházy János a Gesztenyés kertben

Az őszi sétálók egy megrázó, ugyanakkor lenyűgöző erejű szobrot láthatnak nem messze a...

Rófusz Ferenc – a Hegyvidék Oscar-díjas díszpolgára

Rófusz Ferenc – a Hegyvidék Oscar-díjas díszpolgára

A magyar filmgyártás történetében az 1981-es év mérföldkövet jelent, ugyanis ekkor...