Jávor Pál – az első magyar szupersztár

Egy régi bölcsesség szerint a sors gyönyörű külsővel kárpótolja a házasságon kívül született szerelemgyerekeket a rájuk váró sok szenvedéséért és megpróbáltatásért. Igaz volt ez egy kis tizenhét éves aradi cselédlány, Spannenberger Katalin fiára is. A gyönyörű kisfiú apja harminchat évvel volt idősebb az anyjánál. Az idős férfi csupán azt követően vette el Katalint, hogy 1902-ben megszületett minden idők egyik legnépszerűbb magyar karakterszínésze, Jávor Pál.

A kisfiúnak nehéz gyermekkora volt, mert nem igazán lelkesedett az iskoláért, a fegyelemért, a szürke hétköznapokért. Aradon, ebben a jellegzetes, dél-magyarországi városban a filmszínház jelentette a gyermekek számára a nagyvilágra nyíló ablakot. Odakintről azonban hamarosan egyre fenyegetőbb hírek érkeztek. Kitört az első világháború, és Pali családja életében is minden megváltozott.

A tizenéves fiút lenyűgözték a fronton harcoló honvédek hőstettei, ezért kiszökött hozzájuk. Kétségbeesett anyja hónapokon át kerestette, és végül erővel kellett hazahozatni. Hamarosan külföldi csapatok szállták meg Aradot, és Jávor Pálnak nagyon hosszú időre távoznia kellett abból a városból, ahová gyermekkora legszebb emlékei kötötték.

Az élete ettől kezdve olyan volt, mint a hullámvasút. Számos alkalommal jutott fel a magasba, ahol beragyogta a siker és a boldogság napfénye. Hosszabb-rövidebb időre a leggyönyörűbb nők álltak mellette, például Honthy Hanna, Karády Katalin, Tolnay Klári és Turay Ida. A csúcsokról azonban a markánsan férfias külsejű sármőr, a duhaj szívtipró, a szép asszonyok nagy barátja elképesztő sebességgel zuhant a mély felé. Könyörtelen megpróbáltatások, börtön zúdult rá, sőt árulóként megbélyegezve kis híján kivégezték.

 

Budapest, te csodás!

A trianoni béke után az ország csak nehezen állt talpra, és nem voltak könnyűek Jávor Pál hétköznapjai sem. Annyira szegény volt, hogy sokszor az utcán kellett aludnia, vagy a pályaudvari várókban vészelte át az éjszakát. Csortos Gyula sietett a segítségére: munkát kapott, így legalább tető került a feje fölé.

Életében fontos állomást jelentett a neve megváltoztatása: a fővárosban immár Jávor Pál néven próbált meg karriert befutni. A zabolátlansága súlyosan megnehezítette a dolgát. Bár a nők rajongtak érte, a főnökei megbízhatatlan, részeges alaknak tartották.

Karrierje következő csúcsa felé Szegeden indult el. Ekkorra már kellőképpen megkomolyodott ahhoz, hogy ne ragadhassa el a forró vére. Újabb és újabb, egyre komolyabb szerepeket kapott. A színházak közönsége hamar megkedvelte, és az évtized végére már a filmvásznon is felbukkant.

 

Irány a Hegyvidék!

A harmincas években már a legnépszerűbb magyar színésznek számított. Rengeteg botrányos nőügye után rátalált az igazi szerelem, feleségül vette a szép Landessmann Olgát. Ez a döntése óriási botrányt kavart. Olga ugyanis nemcsak zsidó volt, de egyedül nevelte egy korábbi kapcsolatból való két gyermekét. A szerelmük elég erős volt ahhoz, hogy félresöpörjék a támadásokat. 1934-ben költöztek ide, a kerületünkbe, a Kék Golyó utcába, egy valódi luxuslakásba.

Hamarosan eljutott pályafutása csúcsára. A Vígszínház, majd a Nemzeti Színház ünnepelt színészművésze lett. A közönség imádta. Jávor Pál pontosan olyan volt, mint amilyennek az „úri Magyarország” képviselői látni akarták magukat. Odavoltak a hangjáért, akár prózát mondott, akár énekelt.

Megbocsátották a botrányait, legendákat meséltek az emberszeretetéről és a lovagiasságáról. Hamarosan mindkettőre igen nagy szükség volt.

 

Halálos viharban

A sztár erős igazságérzete miatt mind gyakrabban került összetűzésbe a fasiszta eszmékkel. Nem csinált titkot abból, hogy elítéli a nácik és a magyar követőik világképét, módszereit, rémtetteit. Emiatt a nyilasok kis híján megölték. A saját villájában tartották fogva, ahol a szeneskamrában kínozták az áldozataikat. Az egyetlen vigaszt az jelentette számára, hogy a felesége, Olga elmenekült, és a Városmajor utcában bujkált. Megpróbáltatásai a svábhegyi Gestapo-központban folytatódtak, majd Sopronkőhidán raboskodott, és itt élte át, ahogy a nyilasok a halálba küldték Bajcsy-Zsilinszky Endrét.

Budapest már szovjet kézre került, amikor az egykori sztárt gyalog Németország felé terelték. A húsvét éhezést és hideget hozott. Az életét az amerikai bombázók ugyanúgy fenyegették, mint kegyetlen nyilas őrei vagy a németek.

Május elsején egy kórházban találtak rá az amerikaiak. Úgy tűnt, hogy jobbra fordulhat a sorsa. Pesten még a filmhíradó is foglalkozott azzal, hogy „a Palinak” sikerült túlélnie a megpróbáltatásokat. Úgy érezhette, hogy ezek után minden jó lesz. A sors hullámvasútja azonban tovább száguldott.

Karády Katalinnal együtt megértette, hogy az ország új urai nem kérnek belőlük. A Horthy-korszak sztárjának mennie kellett. Amerikában próbált szerencsét, de az USA nem fogadta be, az úri Magyarország legelegánsabb sztárja tizenegy év alatt még egy öltönyt sem tudott készíttetni magának Amerikában. Csak hűséges felesége tartotta benne a lelket a nélkülözések, a szegénység során. Végül nagy betegen, 1957-ben tért haza.

Az őszülő halántékú Jávor Pált lelkes tömeg fogadta. A Városmajor utcában kezelték az egyre súlyosabb beteget. 1959 nyarán magához hívatta kedvenc cigány muzsikusait, és utoljára meghallgatta a legszebb nótáikat. Nem sokkal később távozott az élők sorából. A temetésére sok tízezren zarándokoltak el az ország minden tájáról, hogy még egyszer fejet hajthassanak fiatalkoruk legendás sztárja előtt.