A megtörhetetlen példakép – Mindszenty hercegprímás szobra a Hegyvidéken

Amikor 1944 decemberében a Magyar Királyság területének nagy részét elfoglalták a szovjetek, ahol még nem lobogott a vörös zászló, ott német páncélosok dübörögtek. Védelmüket élvezve, a nyilasok terrorhadjáratba kezdtek mindenki ellen, aki veszélyeztethette a hatalmukat. Rengeteg letartóztatott ellenállót hurcoltak el a sopronkőhidai fegyházba. Az utolsó háborús karácsony idején közel harminc fogoly katolikus pap és kispap imádkozott a cellákban egy szebb jövőért. Mindszenty József tartotta bennük a lelket. A püspök nem volt hajlandó felesküdni a nyilas hatalomra, Szálasi Ferencre. A rá jellemző elszántsággal leszögezte, hogy „a forradalmat és az egyházat egyszerre szolgálni nem lehet”.

 

Megalázás és felmagasztalás

Mindszenty József szobrát Bíró László tábori püspök szentelte fel kerületünkben, a 20. század legnagyobb hatású magyar főpapjáról elnevezett téren. A bíboros többnemzedéknyi kereszténynek mutatott utat, és megingathatatlan hittel képes volt szembeszállni mindazokkal, akik az egyházat fenyegették. A nyilasok is börtönbe zárták, akárcsak később a kommunisták. Talán a legfontosabb felismerése az volt, hogy amikor az egyház társadalmi szerepét próbálja megőrizni, azzal mindannyiunk szabadságát védelmezi. 

A 20. században sokakra várt üldözés a származásuk, a vallásuk miatt. A keresztények hite is kivívta az elnyomók ellenszenvét, ám évtizedeken át egy olyan főpap állt az élükön, aki tántoríthatatlanul dacolt a magyar- és a keresztényellenességgel. 

 

Küzdelem a hitért

Mindszenty (Pehm) József 1892-ben született, gyermekkorára a szerető és körültekintő édesanyja tette a legnagyobb hatást. A leendő bíboros neki köszönhette, hogy az elemi iskola utána gimnáziumba iratkozhatott, és ezzel elindulhatott a papi szentség felé vezető úton. Átélte a boldog békeidőket, majd a történelmi Magyarország bukását is. Már megkezdődött az első világháború, amikor 1915-ben pappá szentelték. Döbbenten figyelte a Monarchia széthullását, a forradalmat, majd a román megszállást. Már ekkor sem tett lakatot a szájára.

Emiatt a Tanácsköztársaság parancsára 1919 tavaszán hónapokra internálták. Később nehezen tudta elfogadni, hogy hazánk élére nem az apostoli király, hanem Horthy Miklós állt. Ellenségei, rágalmazói azzal vádolták meg, hogy megsértette a kormányzót. Templomot építtetett az utolsó magyar király, a boldoggá avatott IV. Károly emlékére, támogatta a szegénysorsú tehetséges gyerekeket, és nagy hangsúlyt helyezett a missziós tevékenységre.

Magyarország nemsokára belesodródott a második világháborúba. Egyre erősebbé vált a nácik befolyása. Pehm József ötven éven át ragaszkodott az eredeti nevéhez, ám 1942-ben úgy döntött, hogy a nácizmus elleni tiltakozásképpen magyarosítja azt. Ekkor vette fel a Mindszenty nevet.

Úgy érezte, magyar hazafiként nem tehet mást.

 

Börtönből fogságba

Két évvel később XII. Piusz pápa kinevezte veszprémi püspöknek. Új hivatalában számos megpróbáltatás várt rá. A szovjetektől semmi jót nem remélt, a nácik rémtetteiről pedig egyre többet tudott ahhoz, hogy biztosra vegye, Hitler magyar csatlósaitól csak rosszat várhat az egyház. Szembefordult Szálasival, és tiltakozott a zsidók üldözése, valamint az ország elpusztítása ellen.

Nem csoda, hogy a nyilasok személyes ellenségüknek tekintették, és a papjaival együtt letartóztatták. A sors keserű tréfája, hogy a fogságból új ellenfelei, a szovjetek szabadították ki. Az új világban is nehéz feladatok vártak rá: 1945 szeptemberében a pápa esztergomi érsekké nevezte ki. Továbbra is védte a keresztények érdekeit, ami miatt többször is összetűzésbe került az ország új vezetésével.

Rómában találkozott a szentatyával. Ekkor hangzott el az a jóslat, amely szerint vértanúság vár az újonnan kinevezett bíborosra. Hazatérve hamarosan a kommunisták egyetlen komolyan vehető ellenfelének, a politikai ellenállás vezéralakjának tekintették. A párt és az állam vezetői azt állították róla, hogy Hitler és Horthy híve volt. 1948 karácsonyán letartóztatták. Az ÁVH központjában megkínozták, majd börtönbe zárták.

 

Dacosan mindhalálig

Rákosi egy koncepciós eljárás során életfogytig tartó fegyházra ítéltette. Az igazságtalan eljárás miatt hatalmas nemzetközi felháborodás támadt, ezért Mindszentyt a püspöki kastélyban helyezték házi őrizetbe. 1956-ban forradalmárok vitték be Rétságra. Budapesten hatalmas tömeg fogadta, ő pedig újra az egyház élére állva akart harcolni a szabadságért.

Az országban hamarosan újra szovjet tankok dübörögtek. A külföldi megszállók vérbe fojtották a magyar forradalmat. A bíboros az amerikai nagykövetségen kapott menedéket. Mindszenty miatt évtizedeken át komoly feszültség volt Budapest és a Vatikán, illetve Washington között. 1971-ben a pápa utasításának engedelmeskedve elhagyta hazáját. Élete végéig sem volt hajlandó kompromisszumot kötni a kommunista hatóságokkal.

Bár haza nem térhetett, eljutott a világ számos olyan helyére, ahol magyar emigránsok éltek. 1975-ben hunyt el Bécsben, ám 1991-ig kellett várni arra, hogy végakaratának megfelelően földi maradványait Esztergomban helyezzék el. A Vatikánban pedig megkezdődött a boldoggá avatási szertartása. Kerületünkben a domborművét a Csaba utca 5. falán, a szobrát, Kontur András alkotását pedig a Mindszenty téren tekinthetjük meg.