Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2021-03-04

Fellegvár a Sas-hegyen – az Arany János Általános Iskola és Gimnázium

Fellegvár a Sas-hegyen – az Arany János Általános Iskola és Gimnázium

A főváros talán legszebb oktatási intézményét kis híján egy évszázada építették, utat mutatva kisiskolások és gimnazisták nemzedékei számára. A 20. század során az épület, a tanítók és a tanulók átéltek boldog, de nehéz évtizedeket is. Odaadó munkával, összefogással egy olyan közösséget hoztak lére, amire a mai napig büszkék lehetünk. 


A napos reggeleken különleges élményben van részük azoknak, akik felnéznek a Sas-hegy oldalára, hiszen 1930 óta ott áll ez a gyönyörű épület. Bár az épületet a létesítésének korában a legkorszerűbb technológiát felhasználva építették, és ugyanezt a modernséget tükrözte gazdag felszereltsége is, a XII. kerületi Önkormányzat néhány éve felújította az intézmény tetőszerkezetét.

Az iskolába igyekvő lányok és fiúk jogosan érezhetik azt, hogy kiléphetnek a hétköznapok világából, mert a Meredek utcában egy különleges hely vár rájuk. Ezzel már azok is tisztában voltak, akik 1930-ban megfogalmazták, hogy mit várnak el ettől az oktatási intézménytől. Azt akarták, hogy a mai Arany János Általános Iskola és Gimnázium elődje az erkölcsnek és a jellemnek legyen a fellegvára. 

Lássuk tehát az intézmény történetét, amely visszanyúlik a múltba, és egy igazi csodával vette kezdetét.
 
Egy megvalósult álom

Elég egyetlen pillantást vetnünk az iskola falán látható márványtábálára ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire nyúlnak vissza az iskola gyökerei. A Szentföldön egy hasonlóan szép hegy magasodik a környező táj felé: a Bibliában néha egész Jeruzsálemet Sion leányának nevezték. A középkorban úgy vélték, hogy a felsőváros egy része volt a történelmi Sion-hegy, ma viszont azt a dombot tekintik annak, amelynek a tetején a Nagyboldogasszony apátság áll. 

Ez az évezredek óta lakott és a bibliai történetekben gyakran szereplő hely azért kapcsolódik kerületünk egyik legismertebb iskolájához, mert azt a tanintézményt a Notre Dame de Sion Nővérek alapították meg. E rend születésekor került sor az előbb említett csodára. Marie-Alphonse Ratisbonne egy gazdag bankár fiaként született. Párizsban jogot tanult és úgy tűnt, hogy az apja nyomdokaiba lépve a pénzügyi területen fog dolgozni. Az élete azonban 1842-ben gyökeresen megváltozott. A fiatal bankár ugyanis Rómában ellátogatott a Sant’Andrea delle Fratte bazilikába. Itt egy egészen különleges élményben lehetett része. Megjelent előtte Szűz Mária! 

Mindez olyan nagy hatást gyakorolt a fiatalemberre, hogy katolikus hitre tért. Addig csak Alphonse-nak hívták, ám ekkor felvette a Marie nevet is. 1843-ban a fivérével, Theodorral együtt hozták létre a Notre Dame de Sion rendet, 1852-ben pedig megszületett a férfiakból álló testvériség is. Alphonse Jeruzsálemben egy romos templom helyén alapított kolostort. Hamarosan itt is működött egy iskola, és árvaház várta a szülők nélkül maradt gyerekeket. Függetlenül a vallásuktól, minden gyermek előtt nyitva állt az intézmény ajtaja.

Az elmúlt száz év során komoly fejlődésen ment keresztül az apácarend. Kezdetben a térítésre összpontosítottak, ám ma már azt tekintik legfőbb céljuknak, hogy elmélyüljön a keresztény és a zsidó közösségek kapcsolata. A nővérek úgy vélik, ők olyan nők, akik segítenek meggyógyítani a darabokra szakadt világot.
 
Megérkezés a Sas-hegyre

A 20. század hajnalán a rendnek már több európai nagyvárosban, így a közeli Bécsben és Prágában, de távolabb, Brazíliában és természetesen a Szentföldön is működtek iskolái, a boldog békeidők végén pedig hazánkba is megérkeztek. Először a Várhegyen működött a kisebb és nagyobb gyerekek előtt egyaránt nyitva álló iskolájuk, majd a Villányi útra költöztek.

Az első világháborút követően a kulturális kormányzat komoly erőfeszítéseket tett az oktatási rendszer fejlesztésére. A nővérek ekkor leltek új otthonra a Sas-hegyen. A korszerű épületet a korszak egyik neves építésze, Szörényi-Reischl Gusztáv tervezte.

Az idejáró diákoknak nem csupán a legmagasabb szintű oktatást biztosították, de segítettek a szabadidejük hasznos eltöltésében is. A helyes erkölcsre és az erős jellemre azzal is nevelték a fiatalokat, hogy minden osztály kapott egy-egy saját lugast, amit a diáklányok saját maguk gondoztak. A régi növendékeket boldoggá tette, hogy idejárhatnak, éppen ezért mind a mai napig visszajárnak, és örömmel találkoznak a mai kisiskolásokkal.
 
Nehéz újrakezdés 

A második világháború végén súlyos károkat szenvedett az épület. A hívők és az apácák összefogásával hiába építették újjá, 1948-ban elvették tőlük. 1949-ben az országból is elűzték az apácákat, az iskola azonban ekkor sem maradt üresen. Az új vezetés diákokat akart a Szovjetunióba küldeni, hogy megbízható kádereket képezzenek ki ott. 1954-ig működött a Sas-hegyen ez az ösztöndíjas intézmény.

Ekkor az a döntés született, hogy az újonnan létrehozott Arany János iskola egy igazi különlegesség lesz, olyan, amihez fogható nincs az országban.

Működik benne általános iskola, gimnázium, gyermekotthon, diákotthon és napközi is. Igyekeztek ide a legjobb tanárokat felvenni, akik lelkiismeretes munkát végezve magas színvonalú képzésben részesítették a diákok új nemzedékeit.

A magas színvonal folyamatos megőrzését elősegítette, hogy a hatvanas évek óta együttműködtek az MTA pszichológusaival és pedagógusaival is. A hetvenes években rendszeresen érkeztek külföldi tanárok, hogy megtanulják a magyarok itt alkalmazott módszereit.

A diákok mind a mai napig kimagasló eredménnyel szerepelnek a tanulmányi versenyeken, amelyhez a Hegyvidéki Önkormányzat által, az Öveges program keretei között kialakított kémiai laboratóriumot is hozzájárul. A tanárok és a tanulók szemük előtt tartják az alapítók vezérelveit, és arra törekednek, hogy az egykori apácák által elvárt erkölccsel és jellemmel felvértezve léphessenek ki a Sas-hegyi épület kapuján. Felelősségteljesen gondolkodó, az iskolai közösséghez ragaszkodó diákok adják tovább a Sion-rend örökségét, és a múlt értékeit megőrizve egy szép jövő felé haladnak a maguk útján.

Ajánló
Ajánló
Régi farsangok hangulata és a Hegyvidék

Régi farsangok hangulata és a Hegyvidék

A farsang az álarcosbálok, ünnepségek, táncok, valamint a télbúcsúztatás és a...

Folyóra magyar! – Kenessey Albert hajóskapitány

Folyóra magyar! – Kenessey Albert hajóskapitány

Nem sokkal az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc előtt rengetegen hallották meg...

Síugrás az egykori Normafán

Síugrás az egykori Normafán

Habár a síugrás nem tartozik a tipikus magyar sportok közé, ma már szinte hihetetlennek...