Szépség és bátorság – Nemes Nagy Ágnes hegyvidéki költő

Korábban már írtunk a Széchenyi-díjas Lengyel Balázs irodalmárról, a Márciusi Front egykori tagjáról, az Újhold magazin szerkesztőjéről. Az ő nevét is ott találjuk a Királyhágó utca 5/b falán, akárcsak a feleségéét. Mind a kettőjükre méltán emlékszik az utókor. Nemes Nagy Ágnes 1958-tól haláláig itt élt a XII. kerületben. Sokan őt tartják a 20. századi magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának. A Böszörményi út és a Királyhágó utca sarkán álló ház pedig több mint három évtizeden keresztül a honi kulturális élet fontos, pezsgő központjának számított.

 

Gyönyörű és tehetséges

Nemes Nagy Ágnes 1922-ben született, tizenhét éves korában kitüntetéssel tette le érettségi vizsgáit a Református Leánylíceumban. Úgy döntött, hogy a korszak egyik legjobb hazai felsőoktatási intézményébe iratkozik be, és a Pázmányi Péter Tudományegyetem hallgatója lett. Magyart, latint és művészettörténetet tanult. Az irodalommal nem csupán kívülállóként foglalkozott, mert nem érte be azzal, hogy mások műveit olvasgassa, hanem már egészen fiatal korától kezdve verseket írt.

Ezeket kezdetben nem mutatta meg senkinek, emiatt az első önálló kötete megjelenésére hét évet kellett várnia. A gyönyörű lány hamarosan egy jókora társaság kellős közepén találta magát. Körberajongták a fiatalabb és az idősebb irodalmárok, egyetemisták, de a meglett komoly urak is.

Ő azonban nem örült ennek a nagy lelkesedésnek: felháborította, hogy a férfiakat csak a teste érdekli, és a legtöbbjük nem törődik azzal, hogy a csinos külső intelligenciával, elemzőképességgel és tehetséggel járt együtt. Elutasította azokat a hódolóit, akik csak a szépségét magasztalták, ugyanakkor őszintén boldoggá tette, ha olyan férfiakkal találkozott, akik a művészetét is értékelték. 

Miközben a nagy Őt kereste, szorgalmasan tanult az egyetemen. Rengeteg érdekes emberrel ismerkedett meg, köztük Halász Gáborral és Szerb Antallal. A kiváló irodalomtörténész atyai jóbarátjává vált. Nemes Nagy Ágnes ugyanis, leküzdve kezdeti félénkségét, elküldte neki a verseit, és izgatottan várta, mit szól hozzájuk.

Szerb Antal kifejezetten örült annak, hogy végre egy tehetséges költő kereste meg. Találkoztak, és nagyon jó barátok lettek. Szellemi társként rengeteget beszélgettek, bejárták a nagyvárost, és hangulatos kiskocsmákba vagy kávéházakba ültek be, elmenekülve a külvilág elől. 

 

Dermesztő árnyékban

Eközben a történelem az ő életébe is közbeszólt. A külvilág egyre félelmetesebb lett. A németek először Lengyelországot, aztán fél Európát lerohanták. Amikor Nemes Nagy Ágnes Szerb Antal mellett sétált a Böszörményi úton, itthon sokan már a saját bőrükön érezték, ahogy hazánk belesodródik a második világháborúba. Az irodalmárok egy része szeretett volna inkább az élet szép dolgaira összpontosítani, ahelyett, hogy a háború szörnyűségeivel foglalkozzon.

Lengyel Balázs szemében Nemes Nagy Ágnes azon dolgok közé tartozott, amelyek könnyedén elterelik a férfiember figyelmét az élet nehézségeiről. A kapcsolatuk azonban döcögősen indult: Balázs hiába udvarolt, mert Ágnest feldühítette, hogy ez a fiú is csupán egy szép testet lát maga előtt, és eltérően Szerb Antaltól, nem foglalkozik a belső értékeivel. Lengyel Balázs azonban állhatatos udvarlónak bizonyult. Sikerült elérnie, hogy a lány otthagyja a kedvéért a korábbi vőlegényét, és egyre nagyobb lelkesedéssel hallgatta Ágnes verseit. A költőnőnek nagyon tetszett, hogy férfi a műveit megismerve lett szerelmes belé. 

Közben körülöttük egyre vadabbul tombolt a háború. A két fiatal kapcsolatára árnyékot vetett, hogy Balázst behívták katonai szolgálatra. Kettőjük szerelme azonban elég erős volt ahhoz, hogy kiállja ezt az erőpróbát is. Ágnes 1944 tavaszán igen mondott, és hozzáment feleségül a még mindig katonaként szolgáló művelt és tehetséges férfihoz.

Lengyel Balázs jól tudta, hogy a feleségét milyen meghitt kapcsolat fűzi idős mesteréhez. Időközben Szerb Antalt is behívták, de nem katonának, hanem munkaszolgálatosnak. Ágnes ekkor vakmerő lépésre szánta el magát. Arra kérte a mesterét, hogy halálos veszélyt vállalva szökjön el és bújjon el az ő lakásukban. Hajlandó lett volna igazolványt is hamisítani Szerb Antal kedvéért.

Sajnos az irodalmár más barátaira hallgatott, és elhitte nekik, hogy illegálisan bujdosni sokkal veszélyesebb, mint egy munkaszázadban dolgozni. Először Fertőrákosra vitték, majd átkerült Baltra. A körülmények miatt legyengült és megbetegedett. Többször is összeverték, majd 1945 januárjában az őrei végeztek vele. 

 

Egy új világban

Nemes Nagy Ágnes és a férje másoknak is segíteni próbált. Menekülőket és üldözötteket bújtattak. Jó néhány életveszélyes helyzetbe került zsidót megmentettek, ami miatt 1998-ban megkapták Izrael államtól a Világ Igaza kitüntetést.

Közben Budapesten elhallgattak a fegyverek. A túlélők azt remélték, hogy egy jobb és szebb világ vár rájuk. Ágnes belépett a Magyar Írószövetségbe, és férjével együtt megalapította a híres Újhold folyóiratot. Régi barátai ugyanúgy kitartottak mellette, mint új ismerősei. Sokat utazott, eljutott Rómába és Párizsba is. Franciából és németből fordított, középiskolában tanított és pedagógiai cikkeket írt.

Esszéit a magyar esszéirodalom legjobbjainak tartják. Bár elvált a férjétől, továbbra is jóbarátok maradtak. A nyolcvanas években a magyar irodalmi élet nagyasszonyának, meghatározó személyiségének számított.

Amikor ellátogatott Jeruzsálembe, ráébredt, hogy még mindig őszintén szereti egykori mesterét. Megérintette a híres Siratófalat, és közben eleredtek a könnyei. Elmesélte a barátainak, hogy a meggyilkolt Szerb Antal helyett jött ide, erre a szent helyre.

A költőnő harminc évvel ezelőtt, 1991-ben hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.