Az Úti Madonna kápolna viharos múltja és nagyszerű újjászületése

A Hegyvidéken válogathatunk a szebbnél-szebb kirándulóhelyek és útvonalak között. Akadnak itt azonban egészen különleges, történelmi és spirituális okokból is egyedi jelentőségű helyek is. Nem kell sokat gyalogolnunk a Gyermekvasút Széchenyi-hegyi állomásától ahhoz, hogy saját szemünkkel győződhessünk meg a hívő emberek kitartásáról és a hit erejéről. A Széchenyi-hegy északnyugati oldalában népszerű túracélpont a Farkasvölgyi-sziklaüreg. Az idelátogatókat évtizedeken át szomorú látvány fogadta a közelben: a Széchenyi-hegy lejtőjén, a Farkas-völgyben el kellett jönniük az Úti Madonna kápolna romjai mellett. Sokáig csak a szájhagyomány útján terjedt, mi is ez a szívfacsaróan szomorú kőhalom, mi történt itt 1945 után. A romok mára már eltűntek. Helyettük újra ott áll a népszerű kápolna, amit 1998-ban felújítottak.

 

A csend birodalmában

Berger János teológus 1874-től tanította a diákokat a Budapesti Tudományegyetem hittudományi karán. A fővárosban olyan otthont keresett magának, ahol senki sem zavarja meg, ha az előadásaira készül, de akkor sem, ha imádkozik. Bejárta Budapest számos kerületét, és végül – cseppet sem meglepő módon – a Hegyvidéket választotta. Az egykori udvardi káplán nagyon szép tudományos pályát futott be, először Esztergomban volt a teológia tanára, majd Budapesten állt a katedrán, ahol ószentszövetségi szentírástudományt és a héber nyelvet tanított. Egyetemi tanári, majd rektori jövedelméből tellett arra, hogy a majdani XII. kerület területén vegyen magának egy mesésen szép birtokot. Nagymértékben megváltoztatott, többször is átépített nyaralója ellenállt a történelem viharainak, és ma is büszkén hirdeti Berger János emlékét.
 

A teológust csodálattal töltötte el a hegyvidéki táj varázsa. Az erdők csendjét csupán a madarak éneke, vagy nagyritkán a szarvasok bőgése törte csak meg. Ezt a nagyszerű élményt szerette volna megosztani a többi hívővel is. Biztosra vette, hogy sokan lesznek, akik itt, távol a város zajától, a hangyabolyként nyüzsgő pesti utcáktól, a természet ölelésében akarnak imádsággal fordulni a Mindenhatóhoz. Éppen ezért alig néhány százlépésnyire a nyaralójától építtetett egy egyszerű, kőből és fából készült kápolnát. Így született meg az Úti Madonna kápolna.

 

Küzdelem a hanyatlás ellen

Berger János birtokát 1917-ben Zwack Péter anyai nagyapja, Wahl Oszkár vásárolta meg. A vesztes világháború, majd az első békeévek megpróbáltatásai miatt a birtok lassú hanyatlásának indult. Ennek csak az vetett véget, hogy a Berger-villába beköltöztek a közeli Isteni Szeretet Leányai apácarend zárdájának munkatársai. A rend magyar tartománya 1903-ban vásárolt a környéken földterületet, hogy legyen hol elhelyezni az idősebb, megrendült egészségi állapotú nővéreket. Az apácák is gyorsan felfigyeltek a Hegyvidék természeti szépségeire. Más kolostorokból is érkeztek ide pihenni, elmerülni a csendes nyugalomban. A nővérek mindenekelőtt a hegytetőről a völgybe vezető szerpentinutat szerették, mert az felettébb alkalmas volt az elmélkedésre . Zárdájuk épületében napjainkban a Rendőrtiszti Főiskola működik.

 

Viharos idők

Nehéz, vészterhes évtizedek következtek, Magyarországra rázúdult a nagy gazdasági világválság, majd rávetült a minden korábbinál kegyetlenebb világháború árnyéka. A népszerű erdei szent hely 1936-ra elhanyagolttá vált, ám a hívők nem mondtak le róla. A környéket csúnyán megviselte a II. világháború. Mindenkinek kijutott a szenvedésből. Az apácazárdát lerohanták a szovjetek, áldozataik sírja még ma is tanúskodik a szörnyűségekről. A háború után megkezdődtek az államosítások és az egyházak elleni ideológiai harc.  Az Úti Madonna kápolna mindezen megpróbáltatások dacára is még egy jó darabig várta a hívőket. Az erdőbe december  24-én sokan zarándokoltak el, hogy részt vehessenek az itt tartott karácsonyi éjféli misén.

A hatóságok és a szovjet katonaság azonban ezt nem nézte jó szemmel. Szovjet fegyvereseket vezényeltek ki a környékre, akik nekiestek az épületnek és ledöntötték a tornyát. A fémborítást és a keresztet nem hagyták ott, hiszen akkor a magyar keresztények újra felhasználták volna őket, hanem lovakat fogtak a súlyos fémdarabok elé és mindent elszállítottak. A hívők azonban még ettől sem rettentek meg. Rendbe hozták az épületet, építettek egy kisebb, szerényebb tornyot majd újraszenteltették a kápolnát.

 

Ismeretlen vandálok

A sors azonban nem volt kegyes a hívőkhöz. Hiába volt kezdetben még zárható az épület, a vandálok ellen nem sokat ért a vasrács. A világháború már csak egy sajgó emlék volt, amikor valaki betörte az ajtót. Mind a mai napig homály fedi, hogy ki vagy kik voltak a tettesek. Talán tolvajok, akik templomi kincseket kerestek ezen a szent helyen? Vagy a pusztítás lehetőségétől megmámorosodott, részeges huligánok? A környékbeliek sem tudták ezekre a kérdésekre a választ. Az viszont biztos, hogy a kápolnából elvittek minden mozdíthatót. A vandálok figyelmét csupán a kazettás mennyezet kerülte el, így az épségben maradt.

 

Újjászületés

A múlt század utolsó évtizedében gyökeres fordulatot vett Magyarország helyzete. Megkezdődött mindannak a fáradságos újjáépítése, amit az előző rendszerben leromboltak, elsorvasztottak. A Cserkészszövetség, a Farkasvölgyi Baráti Kör és a Pilisi Parkerdő Rt. közös erővel rendbe hozták a romokat. A nehéz évtizedek után ismét eredeti szépségében tekinthetjük meg az erdei szent helyet, ami az újjáépítése után megújulva várja a hívőket és az erre járó természetbarátokat.

 

A kápolna megközelítéséről, és a Normafa környékén lévő egyéb látnivalókról itt olvashat további részleteket: http://www.normafapark.hu/latnivalok