Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2017-11-06

Kilenclyukú Svábhegy - Golfozó grófok anno a Hegyvidéken

Kilenclyukú Svábhegy - Golfozó grófok anno a Hegyvidéken

Kerületünk természeti adottságai kiválóan alkalmasak az aktív kikapcsolódásra és a sportolásra. Ezt már több mint száz évvel ezelőtt felfedezték az itt élők és az ide látogatók. A Hegyvidék népszerű üdülőhelynek és sportközpontnak számított a 19. század utolsó évtizedeitől kezdve. Hazánkban például először itt alakítottak ki a legmagasabb nemzetközi elvárásoknak is megfelelő színvonalú golfközpontot. A kezdetben még egzotikusnak tűnő, ám elegáns sportág rajongói szívesen zarándokoltak el hozzánk, hogy a remek adottságú pályán játszva elgyönyörködhessenek a páratlan budapesti panorámában. Az első sportolók között számos előkelőség és arisztokrata is akadt.

Az 1800-as évek végre lassan, de biztosan megváltozott az emberek élete, korábban ismeretlen dolgok is népszerűvé váltak. Az arisztokrácia és a tehetős polgárság tagjai gyakran jártak külföldön, így megismerkedtek az ottani legújabb divatokkal is. A változás nem kerülte el a sport területét sem. Olyan sportágak jelentek meg, amelyekkel korábban még nem találkoztak az itt élők. Egy-egy ilyen elterjedését komolyan megkönnyíthette, ha néhány neves arisztokrata vagy híresség is az adott sportág rajongói közé számított. Szűkebb lakókörnyezetünk pedig a kedvező helyzete és nagyszerű adottságai miatt már egészen hamar a fővárosi sportélet egyik népszerű központja lett.

A csodálatos Svábhegy

A Budapest belső kerületeiből könnyen elérhető, zöld erdőkkel teli hegyes táj romantikus völgyei már a 19. század második felében is kirándulásra csábították az embereket. Egyre többen vásároltak, építettek maguknak nyaralót, és hamarosan növekvő igény jelentkezett a sportolási lehetőségekre. A kerület fejlesztése során ezt olyan nagymértékben figyelembe vették, hogy például még a svábhegyi Szanatórium parkjában is alakítottak ki teniszpályát, uszodát és szánkópályát a gyerekeknek.

A téli sportok népszerűsége hamarosan elérte, sőt meghaladta a hagyományos sportágakét. Lehetett itt szánkózni, síelni, korcsolyázni, a Normafa közelében pedig még a síugrást is kipróbálhatták a vakmerőek. A századfordulón olyan színvonalas szánkópályát építettek ki a Svábhegy oldalán, hogy azon nemzetközi versenyeket is lehetett szervezni.

Nem csoda, hogy környékünk népszerű volt az országot irányító elit, a főnemesség és a gazdag polgárság körében. Bárók, grófok, hazai és külföldi főméltóságok jöttek el ide, hogy itt teniszezzenek, lovagoljanak, vagy éppen az atlétikai pályán mérjék össze az erejüket. Közéjük tartozott Hatvany Károly, Lauber Dezső és Zichy Géza Lipót is. A Hegyvidéken járva azonnal észrevették, hogy ezen a helyen világszínvonalú golfpályát lehetne kialakítani. Külföldi útjaik során már volt alkalmuk megismerkedni a brit előkelőségek elegáns sportjával, és úgy gondolták, itt az ideje annak, hogy Magyarország is bekapcsolódjon a nemzetközi golfélet vérkeringésébe.

A hegyvidéki pálya születése

A hazai közvélemény 1902 decemberében találkozhatott e különös sportággal. Maga Andrássy Géza gróf, a Magyar Atlétikai Club elnöke vett ütőt a kezébe, hogy bevezesse az érdeklődőket a golfozás kulisszatitkaiba. A közönségnek nagyon tetszett a bemutató. Úgy döntöttek, hogy igazi szakértőktől kérnek tanácsot a golfozás meghonosítására. A brit követségen ekkor Williams ezredes szolgált katonai attaséként. A lelkes sportember örömmel segített abban, hogy a „brit civilizáció” eme vívmánya Magyarországon is meghonosodjon.

A megfelelő helyszín megtalálása nem volt különösebben nehéz feladat, hiszen Hatvany báró és Lauber Dezső is jól ismerete a Svábhegy környékét. A Magyar Atlétikai Club Laubert, az egyesület titkárát kérte fel a pálya és a hozzá tartozó épületek megtervezésére, majd kivitelezésére. A neves sportember - az athéni, a londoni és a stockholmi magyar olimpiai csapat vezetője - egyben építészmérnök is volt, így örömmel elvállalta a megtisztelő feladatot.
Lauber tanulmányozta a leghíresebb angliai és skóciai pályákat, hogy a hazai létesítmény semmiben sem maradjon el mögöttük. 

Világszínvonalon a Svábhegyen

A megvalósított kilenclyukú pálya két és fél kilométer hosszú volt, és összesen negyvenöt holdnyi területű, nagy gonddal ápolt gyepszőnyeggel várta a sportolókat. A Fogaskerekű végállomásától alig negyed óra alatt lehetett kényelmes ütemben felsétálni ide, már, ha valaki nem automobillal vagy hintóval érkezett. A klubház épülete előtt széles, fedett verandát alakítottak ki. A játékosok barátai vagy családtagjai innen követhették a mind népszerűbbé váló versenyeket.

A Magyar Királyság második, Budapest első golfpályáját az idelátogató külföldiek szerint is jogosan tartották Európa legszebb ilyen létesítményének. Előkelő vendégekben nem akadt hiány. Rendszeresen jártak fel ide országgyűlési képviselők, miniszterek, bankárok és diplomaták is. A legnépszerűbb látogatók közé tartozott Sir Ernest Charles Thomas Troubridge angol tengernagy. Az idős férfi 1886-ban az oxfordi golfcsapat kapitánya volt, így nem csoda, hogy mindent tudott e szép sportágról. Tudását szívesen megosztotta a zöld gyepre lépő magyar arisztokratákkal, például Andrássy gróffal.

Az idelátogatóknak azonnal a szemébe ötlött, hogy ezen a szép helyen milyen erős a brit behatás. A pályát nem akármilyen gyep borította. Angliából hozták a legjobb minőségű fűmagot. Ugyancsak a brit szigetekről kerül közénk a Magyar Golf Club első edzője Malcolm Goodwillie. A skót sportember a korszak legkiválóbb edzői közé tartozott, és irányítása alatt nagy sikereket értek el a magyar játékosok. Gyorsan beilleszkedett a budapestiek közé, egészen a negyvenes évekig itt élt közöttünk. Csupán a világháború kényszerítette arra, hogy a napfényes Hegyvidékről visszaköltözzön a ködös Albionba.

A magyar golf aranykora

Az első világháború miatt komoly nehézségek támadtak a hazai golféletben. A Magyar Királyság legelső golfpályája Tátralomnicon működött, ám azt a cseh katonaság elpusztította. A háborús évek, majd a vereséget és az Osztrák Magyar Monarchia széthullását követő zűrzavaros időszak után csak lassan jött meg a hazai sportolók játékkedve. Az újjászületésben újra komoly szerep jutott Laubert Dezsőnek. Sor került a Magyar Sportclub újjászervezésére, és rendbe tették a svábhegyi pályát is. Az új korszak egyértelmű jele volt, hogy 1921-ben sor kerülhetett az első hazai női bajnokságra. A magyar hölgyek remekül szerepeltek rajta. Az ilyen versenyekre külföldi versenyzők is örömmel eljöttek, mindenekelőtt osztrákok és németek. A női bajnokságot Hevesi Erzsébet nyerte meg. Rajta kívül számos kiváló játékos is kikerült Malcolm Goodwillie keze alól. A svábhegyi pálya gyorsan felkerült újra az európai golfozók térképére.

A sportág rajongói akkor is feljöttek ide a játék kedvéért egy-egy délutánra, ha nem éppen valamilyen versenyt tartottak. Vendégként viszonylag könnyű volt játékengedélyt szerezni, ha valakinek voltak befolyásos barátai. 1924-ben a klubnak csupán százhúsz tagja volt. A zárt, előkelő közönség tagjai erősen tartottak attól, hogy felhígulhat a tagság, ezért gondosan megválogatták, hogy kit vesznek fel maguk közé.

A svábhegyi pályán mindig is örömmel várták a hölgyeket. A keményen edző, tehetséges Szlávy Béláné, Hevesi Erzsébet ezen a pályán felkészülve tudta megszerezni az európa- bajnoki címet. 1920 után harmincegyszer lett magyar bajnok, sőt 1926-ban a német bajnoki címet is megszerezte. Ebben talán segítséget jelenhetett az is, hogy a férje nem volt más, mint az első hazai golf-szabálykönyvet összeállító Szlávy Béla. A könyvecske 1936-ban jelent meg, amikor a Magyar Golf Club a megalakulása 25. évfordulóját ünnepelte. A két világháború közötti időszakban folyamatosan nőtt a sportág népszerűsége. A golfszezon áprilistól októberig tartott. E rövid időszakba rendszeresen tucatnyi versenyt kellett belezsúfolni.

Tündöklés és hanyatlás

Az érdeklődés miatt hamarosan már nem volt elég nagy a pálya. Éppen ezért 1929-ben kibővítették. A sportolók a tükörsima zöld gyepen ettől kezdve tizennyolc lyuk körül játszhattak. A férfipálya hossza ekkorra elérte a 4820 métert, míg a hölgyekre 4413 méter várt. A mennyiségi növekedés nem ment a minőség rovására. A bővítést követő időszakban hazánk Európa vezető golfhatalmai közé tartozott.
1937 után tizenegy új szálloda épült a Svábhegyen. Ezek népszerűségének egyik titka az volt, hogy olyan közel feküdtek a népszerű golfpályához. 

Az aranykort azonban hanyatlás követte. A második világháború alatt elsorvadt, majd megszűnt a golfélet. A svábhegyi pályára csupán 1946-ban térhettek vissza a játékosok. A játéklehetőség végül 1948-ban szűnt meg. Ekkor ugyanis az úttörővasút építésének munkálatai elértek ide, a kiépített sínpár pedig kettévágta az egykori gyönyörű, zöld gyepet.

A XII. kerületben manapság is rengeteg lehetőségünk van az aktív kikapcsolódásra, az egészséges mozgásra. Idősek és fiatalok egyaránt megtalálhatják a nekik leginkább tetsző és megfelelő sportágat. Ráadásul sok helyen a Hegyvidék kártyát is örömmel elfogadják, így érdemes megnézni az elfogadó partnerek listáját, amikor sportolni megyünk:
 
 
https://hegyvidekkartya.hu/elfogadohelyek/ SZABADIDŐ | SPORT

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...