Séta az elmúlás mezsgyéjén – Farkasrét emlékei 2. rész

Cikkünk második részében képzeletben csendes, elmélkedő sétára invitáljuk a síremlékek között. Egy idő múlva feltűnő, hogy a sírkövek egy része jóval régebbi, mint maga a Farkasréti temető. A különös ellentmondás magyarázata az, hogy több olyan is akad közöttük, amelyeket eredetileg más helyen állítottak fel, és csak később, a múlt század harmincas éveiben, illetve a hatvanas években kerültek át ide.

A 20. század második felében igazi rangnak, sőt kiváltságnak számított, ha valakit itt temethettek el. Tudósok, művészek, sportolók, de egyházi vezetők is rendelkeztek úgy végakaratukban, hogy e helyen szeretnének örök álmot aludni.

Ennek nem csupán az volt az oka, hogy a hely annyira népszerűvé vált, hanem az is, hogy befogadó temetőként működött, amikor a 20. században felszámoltak néhány régi, hagyományos budai temetőt. A tabáni és a vízivárosi, a németvölgyi, később pedig a Kerepesi úti temetőből is költöztettek át ide szobrokat és síremlékeket. A legrégebbi, eredetileg is ide szánt síremlék Cathry Szaléz Ferenc földi maradványait őrzi. A híres gépészmérnöknek köszönhetjük a Fogaskerekűt és Esztergomban a Mária Valéria hidat. Az izraelita temetőben a legkorábbi, mindmáig megmaradt sír 1897-ből származik. 1903 óta Farkasréten találjuk Budapest egyik legfontosabb katonai temetőjét is. A fegyveres testületek tagjait korábban a vízivárosi katonai temetőben helyezték örök nyugalomra. A farkasréti katonai temető ma újra a Honvédség kezelésében van.

Harc a sírok között

A háború gyakran nem tiszteli az elhunytakat, a szembenálló felek hajlamosak arra, hogy meggyalázzák a temetők békéjét. Ez történt 1945. február 7-én, amikor komoly harcok dúltak errefelé. Farkasrétet a 8. SS lovas hadosztály szállta meg. A szovjetek december 25-én csaptak le rájuk. Hiába voltak túlerőben, a németek hat héten át ellenálltak. A harcoló feleket a legcsekélyebb mértékben sem érdekelte, hogy elpusztulnak a fedezékként használt sírkövek és kripták. A temetőben 1938 óta működött kápolna. Az épületet Módos Ferenc tervezte. Budapest ostromának idején a Keresztes Szent János kápolnát is találat érte, és komolyan megrongálódott.

A legnagyobb nevek

A második világháborút követően már egyértelműen a főváros és az ország legfontosabb temetőjének számított a Farkasréti temető. Ebben szerepet játszott az is, hogy 1952 őszén lezárták a Kerepesi úti temetőt, miután pedig az akkor hatalmon lévő kommunisták Nemzeti Sírkertté nyilvánították, több mint harminc éven keresztül ott nem lehetett egyházi szertartásokat elvégezni. A legelőkelőbb családok tagjai éppen ezért úgy döntöttek, hogy halottaikat Farkasréten temetik el. 1952-től egy korábbi vendéglő romjait alakították át, hogy legyen hol miséket tartani. 1963-ban egész családi sírboltokat is telepítettek át ide a németvölgyi temetőből.

Az ötvenes évektől kezdve itt talált nyugvóhelyre a világháború előtti korszak vezető rétege. A sírkövek feliratát elolvasva látszik, hogy minisztereket, politikusokat, főpapokat, tábornokokat, a gazdasági és a politikai elit egykori meghatározó alakjait temették ide. Függetlenül attól, hogy a 20. század első felében milyen ellentétek feszültek közöttük, a magas fák árnyékában békességben megférnek egymással az Osztrák-Magyar Monarchia és a két világháború közötti évtizedek politikusai, közéleti szereplői.

Az új farkasréti templom építése 1975-ben kezdődött. Szabó István tervei alapján 16 ezer vasbeton födém elemből készült. A főhomlokzaton egy 19. századi kőfeszületet helyeztek el. Orgonáját Sirák Péter orgonaművész tervezte.

A temető nevezetes elhunytjai

A csendes ösvényeken vagy a szélesebb utakon sétálva képzeletben nem csak a múltba juthatunk el, de megpillanthatjuk számos nagyszerű művész, tudós és politikus síremlékét. Egyes becslések szerint ma már több mint tízezer híres magyar nyugszik itt.

Farkasréten temették el többek között Aba-Novák Vilmos festőt, Ancsel Éva filozófust, Bajor Gizit, a nagyszerű színésznőt, Zubel Béla festőt, Dajka Margitot, Devecseri Gábor költőt, Fedák Sárit, Gobbi Hildát, Hofi Gézát, Karády Katalint, Nemes Nagy Ágnest, Ruttkai Évát, Solti Györgyöt, Szirtes Ádámot, Takács Marikát és Zelk Zoltánt is. Nem csak a zeneismerők számára kedves Kodály Zoltán, Bartók Béla, Ferencsik János, és nem utolsó sorban Fischer Annie is itt nyugszik.

Valamint híres sportolóink, mint pl. Gyarmati Dezső, Szívós István, Bozsik József, Gerevich Aladár, Kárpáti Rudolf, és a kerületünkhöz oly sok szállal kötődő Papp Laci sírján is mindig van friss virág.

Az egykori uralkodócsalád tagjai közül itt nyugszik Habsburg-Toscanai Karolina Mária Immakuláta osztrák főhercegnő, magyar királyi hercegnő. Sok politikus is a hegyoldalban lelt végső nyughelyre. Közéjük tartozik például Harrer Pál polgármester és Antall József is. A temetések alkalmával gyakran valóságos népvándorlás vette kezdetét.

A rajongva szeretett színész, Jávor Pál 1959-ben hunyt el. Végső útjára tízezrek kísérték el. Tizenöt évvel később viszont már egy új korszak bálványát, a rendkívül népszerű Szécsi Pál táncdalénekest helyezték itt örök nyugalomra. Ekkor fordult először elő, hogy több zokogó gyászoló vett részt egy temetésen, mint Jávor Pálén. A temető alkalmazottainak hosszú éveken át sok fejtörést okoztak Szécsi Pál rajongói. A hölgyek rengeteg ajándéktárgyat helyeztek el a síron, és sokan egész éjjel ott akartak virrasztani az elhunyt fölött.

Az egyik legnagyobb hazai „művészparcellát” is itt találjuk. Külön parcellája van a Magyar Tudományos Akadémiának, valamint több, hazánkban működő szerzetesrendnek is. Farkasréten nyugszanak az Assisi Szent Ferenc Leányai, a Budai Kapucinus Rendház, a Notre Dame De Sion, a Szatmári Irgalmas Nővérek és a Szent Erzsébetről Elnevezett Szerzetesnők közösségének tagjai.

A temető egyik új ravatalozója a 80-as években Makovecz Imre tervei szerint készült el. Külön érdekesség a főbejárat mögötti téren álló legendás állat figurája. 2008 óta őrzi jelképesen Veres Kálmán szobra, a Griffmadár a távol nyugvó elhunytak emlékhelyére helyezett virágokat.