Az egyik legszebb budai park - a Városmajor 1. rész

Miután Magyarország felszabadult a török hódoltság alól, a mai Városmajor környéke a katonaság irányítása alá került. A Hegyvidék legelső épülete éppen itt épült, Daun Henrik gróf, a budai várban állomásozó helyőrség parancsnoka lakott benne. Rezidenciája a mai Városmajor utca 59-61. helyén lehetett, ahol nemcsak nyaralót építtetett, de korszerű és nagy területű majorságot is létrehozott Krisztinaváros legszélén. A terület fokozatosan került polgári közigazgatás alá. A Rózsadomb és az Istenhegy közötti kaszálóról sejteni lehetett, hogy hamarosan Buda egyik legértékesebb ingatlanja lesz, a város vezetői ötszáz forintért vásárolták meg a hadseregtől. Nem közparknak szánták, hanem termelő övezetnek, ipari létesítményeket akartak itt létrehozni, illetve intenzív gazdálkodást folytató kertészeteket, ezzel is javítva a budai piacok ellátását.

Daun a maga birtokrészén 1724-ben kezdett hozzá a területrendezéshez. Angol stílusú kertet, és egy olyan szép házat építtetett magának, amit az irigyei egyszerűen csak palotának hívtak. 1730-ban azonban új szolgálati helyre vezényelték, ekkor adta el háromezer forintért a Városmajornak azt a részét, aminek mindaddig ő volt a tulajdonosa. Ezzel vette kezdetét a környék fejlődése, felemelkedése.

Kell egy szép park Budára!

A környék sokáig elsősorban mezőgazdasági területnek számított. II. József király a birodalom osztrák felén, de Budán is sokat tett a városok korszerűsítéséért, elrendelte, hogy a városi majort mezőgazdasági övezetből változtassák a kor színvonalának megfelelő közparkká. 1785-ben megszabta a kert kialakításának költségvetését, a Városi Tanácsnak 6982 forintot kellett erre a célra elkülöníteni. 

A Városmajort ékesítő hatalmas fákat e királyi döntésnek köszönhetjük. Tallher Józsefet bízták meg az átalakítással, és ő a legnépszerűbb nyugat-európai mintákat is figyelembe véve gyönyörűen parkosította a Városmajort. Még abban az évben háromezer facsemetét ültettek ide, amelyeket a budakeszi és a dunabogdányi erdőből vásároltak. Jó ötven éven keresztül a környék elsősorban pihenőparknak és kedvelt kirándulóhelynek számított. A Városmajor lett Buda első közparkja.

Züllik a környék

Történtek azonban nem túl kellemes dolgok is. Az első mutatványosok 1825-ben jelentek meg, és hamarosan már rikító színekkel kifestett fabódékban várták az érdeklődőket. Tulajdonosaiknak azonnal meggyűlt a bajuk a környékbeliekkel. Sok tisztes polgár panaszkodott azért, hogy hangosak és rendetlenek. Gyorsan felbukkantak az engedélyezett, és a tiltott szerencsejátékok is. Már egyre kevésbé azok jártak ide, akik csendben mélázva akartak sétálni a gyönyörű fák alatt. Italmérések, kocsmák és talponállók nyíltak meg, hamarosan már itt működött a híres, később pedig hírhedtté váló budai vurstli is. A városrész népszerűségére jellemző, hogy belekerült az útikönyvekbe, és időnként még a magyar kuriózumokról beszámoló külföldi újságok is írtak róla.

Veszélyes vizeken

Persze nem csak azok látogattak el ide, akik az egyre színvonalasabb kocsmákban jó borra vagy sörre vágytak. Az itteni kutak vize messze földön híres volt, gyógyító erőt tulajdonítottak nekik. Néhány forrást éppen ezért az egészségük szolgálatába állítottak. 1849-ben a mai Városmajor utcát még Stadtmayerhof Gassénak hívták. Itt nyílt meg Siklóssy Károly vízgyógyászati intézete. A következő évben a mai Kékgolyó utcában már működött Dr. Schwartzer Ferenc elme- és ideggyógyintézete. 1870-ben jelent meg a Városmajor utca magyar neve a térképeken.

A városmajoriaknak néha csúnyán meggyűlt a baja a vizekkel. Erre folyt ugyanis az Ördög-árok patak. A patak gyakran kiöntött, emiatt a XX. század első évtizedére elengedhetetlenné vált, hogy lefedjék.

1913-ban a Budai Hírlap arról írt, hogy a környéken elviselhetetlen állapotok uralkodnak. Az újság a városvezetés szemére hányta, hogy milyen csúnyán elhanyagolta a Városmajort. Már rég eltűnt a virágillat és a tiszta levegő. A park gyakran bűzlik, főleg nyáron, amikor elborítja az Ördög-árok vize. A patakot sokan pöcegödörnek és szemétládának használták. A mocskot a víz kivetette a partra, így a tisztességes polgároknak semmi kedvük nem volt itt sétálni. Az újság azt követelte, hogy a hatóságok intézkedjenek, fedjék be az árkot, javítsák a park világítását, és ügyeljenek arra, hogy biztonságos játszóterek, gondozott pázsit és kellemes sétányok várják az idelátogatókat. 1920-ban az Ördög-árok befedését követően átfogó parkrekonstrukció kezdődött.

Épül és szépül a környék

A városrész lakosságának gyarapodásával egyre nagyobb szükség mutatkozott egy saját templom iránt. Árkay Aladár 1925-ben építette meg a kistemplomot. Nyolc évvel később már a forradalmian újszerű, a legkorszerűbb európai építészeti elvárásoknak is megfelelő nagytemplom is tárt kapukkal várta a hívőket. Kialakításába sajátos módon szólt bele az itt élőknek sok fejtörést okozó Ördög-árok. A boltozattal ellátott patakmeder nem tudta volna megtartani a magas és nehéz templomtorony súlyát, ezért a tornyot arrébb kellett felépíteni.

A parkban 1932-ben szobrot állítottak Beethovennek, 1940-ben pedig a jelenlegi helyére került Kisfaludi Strobl Zsigmond kétalakos alkotása. A bronzszobor a magyar tábori vadászoknak állít emléket. A II. világháború 1942-ben sújtott le közvetlenül a Városmajorra. A Budapestre ledobott első bomba szeptember negyedikén itt robbant fel, és a templom közelében megcsonkította az egyik vadgesztenyefát.

Egy igazi különlegesség

1964-ben a Hazafias Népfront és a Nőtanács is foglalkozott a budapesti gyerekek helyzetével. Úgy döntöttek, hogy két helyen kísérleti játszóteret hoznak létre. Ezek egyikének a Városmajor adott helyet. A gyerekek három évvel később vehették birtokba a különleges játszókertet. Nem csupán a megszokottnál jobb minőségű hinták és mászókák fogadták itt a hat-tizenöt éves korosztályt; a játszótér érdekessége volt, hogy játékokat, például kerékpárt, rollert, tollasütőt vagy labdát lehetett kölcsönözni. Egy átlagos hétköznapon több mint 1700 gyerek látogatott ide. A kicsiket pszichológusok és pedagógusok figyelték meg Budapest legkorszerűbb gyermekparkjában. A főváros ugyanis arra készült, hogy egész hálózatot alakít ki az ilyen különleges játszóterekből, így a szakemberek tudni akarták, hogy a gyerekeket melyik sporteszköz vagy játékszer érdekli a legjobban.