Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2018-05-02

Egy igazi hős - Kiss János altábornagy emlékezete

Egy igazi hős - Kiss János altábornagy emlékezete

Kerületünkben egy kellemes hangulatú utca őrzi az régi székely nemesi katonacsaládból származó, antifasiszta főtiszt emlékét. Korábban már bemutattuk az ebben utcában található többi emléktábla kapcsán az itt lakó történelmi nagyságokat. Névadója a lehető legtragikusabb történelmi korszakban lett a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának katonai vezetője. Tanulságos dolog felidézni Kiss János életét, katonai, valamint politikai pályafutását és küzdelmét a magyar függetlenség megőrzéséért. 

A hazát 1902 óta szolgáló Kiss János neve több helyen is bekerült a magyar történelem képzeletbeli aranykönyvébe. Katonai pályafutásának legfontosabb döntését mégis alighanem akkor hozta, amikor elvállalta, hogy a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának élére áll. Történelmünk egyik legsúlyosabb, legreménytelenebb pillanatában bízták rá a katonai ügyek irányítását.
 
Páratlan életút

Korábbi cikkünkben bejártuk az altábornagyról elnevezett 12. kerületi utcát. Megtekintettük, hogy milyen nagyszerű művészek, gondolkodók, hazafiak laktak ott. Képzeletben most sétáljunk vissza a 40-es számú épülethez. A fehér márvány emléktábla közvetlenül az utcatábla alatt helyezkedik el. E kettőből világosan kiderül, hogy az utókor nem feledkezett meg a vértanúról, akit az ideiglenes nemzetgyűlés elnöksége a halála után vezérezredessé léptetett elő. Nemcsak nálunk, a kerületben találunk ilyen emléktáblát, egykori kőszegi lakóházán is felirat hirdeti az emlékét. A sors, avagy a történelem a maga fanyar humorával azonban úgy rendezte, hogy az az utca a Kiss János életében meghatározó szerepet játszó Bajcsy-Zsilinszky Endre nevét viselje.
 
Katonák leszármazottja

A majdani magyar főtiszt ősei székely vitézek voltak. Bátorságukért, a harcok során tanúsított helytállásukért már a 16. század elején nemesi rangot kaptak. Érdekes, hogy Kiss János nem az apja nyomdokain haladt, hanem a nagyapja példáját követte. Kolosvári Kiss Antal egész életében a magyar honvédségben szolgált. Ezredesi rangban ment nyugállományba. Bizonyára örömmel töltötte volna el a tudat, hogy az unokája még nála is többre viszi, és tábornok lesz.

A majdani főtiszt gyermekkorára rányomta a bélyegét, hogy nagyon hamar félárvaságra jutott, korán elveszítette édesanyját. A család úgy döntött, hogy katonai pályára adják, Nagyszebenben végezte el a hadapród iskolát. 1902 és az első világháború kitörése között számos hazai helyőrségben szolgált, alkalma nyílt megismerni a lakosság minden rétegét. Első szolgálati helye éppen Kőszeg városa lett, ide később még többször is visszatért pályafutása során. Egy tábori vadász zászlóalj szakaszparancsnoki feladatait látta el. 1911-ben főhadnagyi rangban saját századot kapott. Csapattisztként pontosan tudta, hogyan gondolkoznak a besorozott földművesek, de a gyári munkások és a polgárok gyermekei is.

Fegyverrel a kézben szolgálta hazáját az első világháború alatt. Először az orosz fronton harcolt, majd átvezényelték az olaszok elleni küzdelembe. Bátorságáért többször is kitüntették. Még 1915 nyarán elnyerte a 3. osztályú katonai érdemkeresztet, később pedig a Bronz Katonai Érdemérmet. A következő év tavaszán majdnem életét vesztette, amikor egy gránátszilánk eltalálta a fejét. Későbbi sebesülései sem akadályozták meg az elszánt szolgálatban, többször is halálmegvető bátorsággal vezette harcba az embereit. A háború végén súlyosan megsebesült, először Bécsben, majd Kőszegen ápolták. Akárcsak Horthy Miklós, Wekerle Sándor, Jedlik Ányos és Munkácsy Mihály, ő is megkapta az osztrák császári Vaskorona-rend kitüntetését.
 
A két háború között

Kortársaihoz hasonlóan őszintén megdöbbentette a világháborút követen kialakult helyzet. Nehezen tudta megemészteni, hogy szülőföldje, az az erdélyi táj, amelyikhez a családja ezer szálon kötődik, idegen megszállók uralma alá került.

Miután elhallgattak a fegyverek, és Magyarországon valamennyire rendeződtek a dolgok, az újjászervezett honvédség vezetői nem feledkeztek meg a megbízható és tehetséges katonáról. Rábízták a következő nemzedék felkészítését a haza szolgálatára. Kőszegen a katonai alreál iskola tanára lett. Bár az oktatást értékes feladatnak tartotta, ragaszkodott ahhoz, hogy csapattisztként szolgálva járuljon hozzá a királyi honvédség megerősítéséhez. 1920-ban jelentkezett csapatszolgálatra. 1921-től immár alezredesi rangban Hajmáskéren szolgált. Felettesei elismerték tehetségét és odaadását. Egy egész dandár élére állították, később pedig kulcspozícióba került, mivel ő lett a honvédség gyalogsági szemlézője.

A történelem viharai őt sem kerülték el. Hibásnak tartotta, hogy Magyarország egyoldalúan a németek szövetségesévé vált. Nem érte be a puszta szavakkal, hanem tiltakozásul az ország vezetésének helytelen döntései miatt 1939-ben nyugállományba vonult. Bár már nem volt aktív főtiszt, az állomány nagy tisztelettel tekintett fel rá. Tekintélyét jól mutatja, hogy tagja lett annak a hadbíróságnak, amelyik az újvidéki vérengzést kívánta kivizsgálni.

Növekvő aggodalommal követte figyelte a II. világháború eseményeit. Azon kevés mértékadó főtiszt közé tartozott, akiket nem vakítottak el a német hadsereg villámháborús sikerei. Mind több antifasiszta politikus kereste a társaságát. Ekkoriban került közelebbi munkakapcsolatba a hozzá számos kérdésben hasonlóan gondolkodó Bajcsy-Zsilinszky Endrével. A politikus olyan nagyra tartotta a nyugdíjas tábornokot, hogy megpróbálta elérni, Kiss Jánost nevezzék ki honvédelmi miniszternek. Belegondolni is nehéz, milyen következményekkel járhatott volna, ha ez sikerül. Hazánk talán kevesebbet szenvedett volna a második világháború utolsó két évében.
 
Végzetes napok

1944-ben a magyar kiugrási kísérlet miatt felbőszült németek megszállták az országot. Kiss Jánost felháborította az idegen hatalomátvétel, de az is, hogy nem bontakozott ki komoly ellenállási mozgalom. Vakmerő tervet dolgozott ki. Azt javasolta, hogy a magyar honvédek nyújtsanak békejobbot a jugoszláv partizánoknak, és közös erővel szálljanak szembe a németekkel.

1944. október 15-e után a nyilasok kezébe került a hatalom. Bajcsy-Zsilinszky személyesen kereste fel a legtekintélyesebb magyar tábornoknak tartott Kiss Jánost, és arra kérte, hogy segítse a magyar ellenállási mozgalmat. Létrejött a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. Tagjai fel akarták számolni a törvénytelen nyilasuralmat, és ki akarták űzni a németeket az országból. Ez fegyveres erő nélkül lehetetlen lett volna. A bizottság Katonai Vezérkarának élére éppen ezért Kiss Jánost állították. Tisztában voltak azzal, hogy egy életveszélyes játszma vette kezdetét. Tervbe vették egy budapesti fegyveres felkelés kirobbantását. Fő céljuk az volt, hogy Budapestet a szövetségesek nyilvánítsák nyílt várossá, az amerikaiak és az angolok ne bombázzák, a szovjetek pedig ne lőjék rommá. Ha ez sikerül, nemcsak a halálos áldozatok száma lett volna sokkal csekélyebb, de megmaradtak volna gyönyörű épületeink is.

Sajnos nem számíthatott mindenkire. Az illegális szervezkedőket elárulták. November 22-én a nyilasok lecsaptak a hazafiakra, Kiss Jánost halálra ítélték és kivégezték. Ma Kőszegen, a városi temetőben alussza örök álmát.

A XX. század nem volt kegyes Magyarországhoz. A történelem viharai könyörtelenül rázúdultak hazánkra. Azt, hogy ezek a megpróbáltatások nem jártak még több szenvedéssel, a Kiss János altábornagyhoz hasonló hősöknek köszönhetjük. A viharos évszázad során szerencsére akadtak olyan férfiak és nők, akik akár az életük feláldozása árán is megpróbálták megvédeni hazánkat, az ország lakosságát, és tántoríthatatlanul kiálltak saját elveik mellett.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...