Menü
Aktuális
Hegyvidéki Történetek
Ági vagyok BLOG
Ajánló
Egészség
Gasztro
Zöld környezet
Nagyvilág

 2018-05-11

Legelső templom, legelső iskola - Istenhegyi érdekességek

Legelső templom, legelső iskola - Istenhegyi érdekességek

Az elmúlt százötven év során számos híresség és történelmi személy talált otthonra az Istenhegy utcáiban. Nem csoda, hogy a krónikák rengeteg érdekességet és meglepő dolgot jegyeztek fel a környékkel kapcsolatban. 

A magyar reformkor idején a környék cseppet sem hasonlított arra, amilyennek ma ismerjük. Sűrű, sötét erdőn keresztül utazhattak Székesfehérvár irányából Buda és Pest felé, majd tanyákat, majorságokat és szépen megművelt szőlőföldeket láthattak. A környéket akkoriban még Rácfej néven ismerték, de emellett széles körben elterjedt a Paphegy és a Baráthegy név is. A térképeken sokáig németül szerepelt, többnyire Raitzenköpflnek vagy Raitzenkopfnak írva. 
 
Divatos hely lett

Kerületünk 19. századi „névreformjában” rendkívül fontos szerep jutott Döbrentei Gábornak. Cikkeinkben már többször is megemlítettük, hogy hatalmas szervezőmunka után 1847-ben rengeteg városrész és terület kapott új, immár magyar elnevezést a Dűlőkeresztelő során. Az Istenhegy esetén azonban becsúszott egy apró gond. A mai Orbán téren víz tört elő a föld alól, ez volt a Sváb-forrás. A Dűlőkeresztelő során azonban összetévesztették az Isten-kúttal, és így a környéknek nem a Ráchegy, hanem az Istenhegy nevet adták. 

Később, amikor kitört a magyar szabadságharc, a vidék már jobban hasonlított a ma ismertre, mint korábban. Divatossá vált, és sok befolyásos, gazdag budai polgár döntött úgy, hogy itt vásárol vagy építtet magának nyaralót. A Petőfi Sándor különös istenhegyi kalandjáról beszámoló cikkünkben már említettük a Diana út és a Lóránt út sarkán álló híres Óra-villát. A környéken azonban távolról sem ez az egyetlen érdekes történetű épület.
 
A Szent László plébániatemplom

Az istenhegyiek jogosan büszkék arra, hogy számos dolog először az ő városrészükben kezdett el működni az egész kerületben. Igaz ez a Hegyvidék legrégebbi templomára, a Szent László plébániatemplomra is. A templom története a 19. század derekán kezdődött, amikor a környéken mozgalom indult azért, hogy imahely épüljön az itt élő emberek számára. Furcsa módon a Budapest-Istenhegyi Szent László plébániát jó darabig svábhegyi templom néven emlegették. 1847 után ugyanis felmerült annak a lehetősége, hogy a mai teljes Svábhegy területét Istenhegynek nevezzék át. Ez azonban nem tetszett az embereknek, és nem is ment át közhasználatba. A templom végül a mai Istenhegy területén épült meg, ami korábban a krisztinavárosi plébániához tartozott, és vasárnaponként a szomszédos kerületből jöttek át papok szentmiséket tartani.

Buda város tanácsa úgy döntött, hogy építési telket adományoz egy majdani kőtemplom számára. Ennek kivitelezéséhez azonban komoly pénzre volt szükség. A tekintélyes hazafi, báró Eötvös József is a kerületünk lakója volt. Az ő irányításával nagyszabású gyűjtés vette kezdetét. Számos művész ajánlotta fel támogatását, sőt maga az uralkodó, Ferenc József is hozzájárult kétszáz forinttal. A templom 1860 nyarára készült el. A terveket a korszak neves építésze, Romano von Ringe dolgozta ki, a kápolna felépítése pedig Ybl Miklós nevéhez fűződik. Az eredeti oltárképet Than Mór festette. A templomot szervező bizottságnak nyomdászok, egyetemi tanárok, orvosok és művészek voltak a tagjai. Jókai Mór személy szerint is sokat tett azért, hogy megépülhessen a plébánia. Érdekesség, hogy a kerületünket annyira kedvelő Erzsébet királyné is szeretett volna hozzájárulni a közös erőfeszítéshez. Tőle nem pénzt kaptunk, hanem egy értékes, bíborszínű miseruhát.
 
Botrány az ünnepségen

A templomot Scitovszky János hercegprímás szentelte fel. Az ünnepség azonban távolról sem volt olyan zökkenőmentes, mint ahogy azt a szervezők szerették volna. Az egyházi rendezvény kapcsán ugyanis hazafias, Habsburg-ellenes megmozdulásokra is sor került. Azt, hogy valami történni fog, már kora reggel lehetett sejteni, ugyanis az ünneplők egyetlen fekete-sárga Habsburg vagy osztrák zászlót sem vittek magukkal. Mindenütt a nemzeti lobogót fújta a szél.

A hamu alatt izzó parázs akkor lobbant fel, amikor a hercegprímás imára szólította fel az ünneplőket. A jelenlévő magyaroknak nem volt kedvük Ferenc Józsefért imádkozni. Hangos mormogás és pisszegés támadt. Az ünnepség után harcias kedvű fiatalok zászlókat loptak, és úgy mentek át Pestre. A Váci utcánál verekedés robbant ki a nemzeti érzelmű tüntetők és az osztrák katonatisztek között. Vérontásra nem került sor, de a megriadt hatóságok aznap estére egy egész ezrednyi vértes osztrák lovas katonát vezényeltek ki a főváros utcáira.
 
Az első iskoláink

A Szent László plébániatemplom közelében alapították meg a hegyvidék első iskoláját. A mai Jókai Mór Általános és Német Nemzetiségi Iskolában annak idején hatosztályos elemiben pallérozhatták tudásukat a gyerekek. Az iskola 1858-tól fogadta a nebulókat, és a földszintes épület hamarosan szűknek bizonyult. A közösségi elemi iskola nem sokkal később már két emeletet kapott, és jóval több diáknak nyújtott tanulási lehetőséget. Az általános közműveltségi tárgyak mellett szakoktatás is folyt. A fiúk megismerhették a méhészet és a mezőgazdasági növénytermesztés titkait. A lányok háztartási ismereteket sajátíthattak el, és megtanították őket kézimunkázni. A diákok bejárását nagyban megkönnyítette, hogy 1874-től kezdve már fogaskerekűvel is járhattak.

Nem egészen hatvan évvel később egy új oktatási intézmény nyitotta meg kapuit a közelben. Az Istenhegyen működött a magyar főváros legelső erdei iskolája. A tízholdas pagonyban nem tantermekben, hanem a szabadban tanították a gyerekeket. A múlt század harmincas éveiben a különféle tüdőbetegségek rendkívül komoly gondnak számítottak. Három hónapos tanfolyamokra betegeskedő, rosszul táplált, valamint olyan gyerekek jöhettek fel az egészséges levegőjű hegyre, akiknél fennállt annak a veszélye, hogy odalent tbc-t kapnak. 

Mai szemmel nézve meglehetősen spártai volt az oktatásuk. A tanulás még télen is kint folyt a természetben, és ha a különösen zord idő miatt be kellett menni egy tanterembe, az ablakot nem zárták be. A módszer ugyanakkor rendkívül hatékonynak bizonyult; a gyerekek kilencven százaléka meggyógyult. Az erdei iskola 1950-ig várta a magyar diákokat. A koreai háború idején a távoli ázsiai országból érkező árvákat költöztették ide.

A jó levegőhöz ugyan semmi, a girbegurba utcákhoz és a meredek lejtőkhöz viszont annál inkább köze volt egy másik istenhegyi rekordnak. Ahogy arról korábban már írtunk, itt, az Istenhegyi úton dübörögtek végig a legelső hazai autó- és motorversenyek úrvezetői a múlt század húszas éveitől kezdve.

Ajánló
Ajánló
Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna Csárdáskirálynő, az operett csillaga a Hegyvidéken

Honthy Hanna, a magyar operett világának egyik legfényesebb csillaga. Eredeti nevén Hügel...

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Az értékek és a hagyományok őre – kerületünk új díszpolgára, Skardelli György

Egy izgalmas és meghitt hangulatú ünnepségre került sor a MOM Kulturális Központban szeptember...

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

Színészkirály a szomszédunk – Rózsahegyi Kálmán a Hegyvidéken

A múlt században majdnem egy emberöltőn át élt a kerületünkben egy tehetséges színész, a Nemzeti...